
A migráció körüli növekvő feszültségek közepette egy római konferencia azokról a kihívásokról tanácskozott, amelyekkel a mai misszionáriusok új országba költözésük után szembesülnek.
„A Kévék Egyháza: nemzetközi találkozó Rómában a misszióról mint az ajándékok cseréjéről” című konferencia október 22-én kezdődött a római Pápai Urbaniana Egyetemen, és október 24-ig tart. A rendezvényt az Evangelizáció Dikasztériuma szervezte.
A papokat, kutatókat és szinodális munkacsoportokat összehívó konferencia a dikasztérium új kezdeményezésének is része, amely a misszionáriusok otthonosságérzését kívánja erősíteni azokban az országokban, ahol egykor virágzott a kereszténység.
A migrációt nem lehet megállítani
A migráció visszatérő téma volt a konferencián, hiszen világszerte növekszik mind a missziós tevékenység, mind a népességvándorlás. A migráció körüli, különösen Európában tapasztalható feszültségek arra indították a résztvevőket, hogy megvitassák a mai misszionáriusok befogadó országaikban tapasztalt nehézségeit, köztük a hátrányos megkülönböztetést.
Fortunatus Nwachukwu érsek, az Evangelizáció Dikasztériumának egyik titkára olyan jelenségként írta le a migrációt, amelyet „nem lehet megállítani”, és kiemelte az Egyház tapasztalatát e kérdés kezelésében.
„A migráció olyasmi, amit nem állíthatunk meg” – mondta Nwachukwu az EWTN Newsnak. „Mindaddig lesz migráció, amíg emberek élnek, és szükségük van a túlélésre. Ha erővel próbáljuk megállítani, maguk a migránsok fogják áttörni a kapukat. Ezért a legjobb megközelítés a migráció kezelése.”

„Az Egyház élen jár a migráció kezelésének művészetében, gyakorlatában és tapasztalatában. [A misszionáriusok] megmutatták nekünk, hogy nem szabad minden migránst hátrányosan megkülönböztetni. Minden embernek, aki Isten képére és hasonlatosságára teremtetett, van valami ajándéka mások számára” – tette hozzá Nwachukwu.
Mások megjegyezték, hogy az evangélium terjedése szükségképpen határok átlépésével járt. Jézus és a szamáriai asszony történetére hivatkozva rámutattak: a misszionáriusok és befogadó országaik kapcsolatának kölcsönösnek kell lennie az ellenségeskedés leküzdéséhez.
„Jézus és a szamáriai asszony találkozása arra utal, hogy a misszió a sebezhetőségen, a párbeszéden, a kölcsönösségen és a tanúságtételen keresztül képes átalakítani ezeket a kapcsolatokat” – mondta előadásában Rocío Cortés Rodríguez, a Chilei Pápai Katolikus Egyetem teológiai adjunktusa.
Újragondolni a missziós munkát mint az ajándékok cseréjét
A Kévék Egyháza az Evangelizáció Dikasztériumának új kezdeményezése. Papoknak, szerzeteseknek és lelkipásztori munkatársaknak szóló online képzéssel indul, amely kulturális felkészítést kínál a misszionáriusoknak és az őket befogadó közösségeknek.
Stan Chu Ilo atya, a Kévék Egyháza kezdeményezés társigazgatója kifejtette: a projekt célja, hogy a missziós munkát az ajándékok cseréjeként gondolja újra.

„Ez nem reakcióként születő misszió” – mondta Ilo az EWTN Newsnak. „Korábban ott volt a [Fidei Donum](https://www.vatican.va/content/pius-xii/en/encyclicals/documents/hf_p-xii_enc_21041957_fidei-donum.html), amelyben XII. Piusz pápa, amikor a világ éppen kilábalt a második világháborúból, úgy határozta meg a misszió felé vezető utat, mint az egyik rész ajándékát – ebben az esetben az Afrikába induló európaiakét. Most a világ népessége változik; a katolikus egyház növekszik.”
„Ez tehát olyan kezdeményezés, amelynek célja… újra felkészíteni a lelkipásztori munkatársakat és a misszióban dolgozókat mindenütt, hogy befogadják ezt az új lendületet és Isten népének a világ egyik részéből a másikba történő vándorlásában rejlő új lehetőségeket” – tette hozzá Ilo.




