A pápa arra kéri a nevelőket: segítsék a fiatalokat Krisztussal találkozni a kultúra „kíméletlen” elvárásai közepette

XIV. Leó pápa csütörtökön arra biztatta a katolikus iskolai és egyetemi lelkipásztorkodásban tevékenykedőket, hogy a fiatalokat szüntelenül összehasonlító és rangsoroló, „kíméletlen” kultúrára Krisztus bizalmával válaszoljanak. Ez a bizalom képes életeket átformálni, ahogyan a tizenkét apostolét is átformálta.

„Jézus nem azért választotta ki a tizenkettőt, mert már bátrak voltak: meghívta őket, és bizalmával képessé tette őket. Fiataljainknak tudnunk kell megismételni azokat a szavakat, amelyeket a tanítványok a vak Bartimeushoz intéztek: »Bízzál, kelj föl, téged hív!«” – mondta a pápa az iskolai és egyetemi lelkipásztorkodás nemzetközi kongresszusának résztvevőihez intézett üzenetében. A tanácskozás október 23-án, pénteken zárul a VI. Pál teremben.

A vatikáni Kultúra és Nevelés Dikasztériuma által szervezett találkozó 60 országból 1200 résztvevőt hoz össze. Ihletője XIV. Leó pápa első apostoli levele, „A remény új térképeit megrajzolva”. Ebben a pápa a nevelés új szakaszát javasolja három pillérre építve: a belső élet ápolására, a digitális technológiák emberséges és észszerű használatának előmozdítására, valamint a békére nevelésre.

„Segítsétek a veletek találkozó fiatalokat abban, hogy főszereplőivé váljanak a világban való jelenlét új módjának, a testvériség és egy igazságosabb társadalom építői legyenek. A bátorság a bizalom szövetségéből születik: abból a tapasztalatból, hogy valaki már azelőtt hisz benned, mielőtt te hinnél önmagadban” – mondta a Szentatya.

Digitális magány és az elégtelenség érzése

XIV. Leó figyelmeztetett: ma sok diák olyan szenvedést él át, amelyet „sebzett családok, digitális magány, az elégtelenség érzése vagy a bizonytalannak tűnő jövőtől való félelem” jellemez.

„A teljesítmény kultúrájában élünk, amely szüntelenül összehasonlít és rangsorol, olykor kíméletlenül. A félreértett érdemelvűség végül nem tartja tiszteletben az emberi személy méltóságát” – figyelmeztetett.

Ezért hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az oktatási intézmények mindenekelőtt „otthonként, ismerős helyként szolgáljanak, ahol várják az embert”.

A pápa azt is kiemelte, hogy a nevelés sajátos küldetése az igazság közös keresése. Arra bátorította a nevelőket, hogy becsüljék meg a fiatalok kérdéseit, és segítsék elő a hit és az értelem találkozását: „Legyen szenvedélyetek segíteni a fiatalokat abban, hogy megtapasztalják a Krisztussal való találkozás szépségét, valamint a hit és az értelem együttműködésének termékenységét.”

XIV. Leó arra is meghívta a résztvevőket, hogy erőfeszítéseiket a fiatalok teljes személyiséget érintő nevelésére összpontosítsák, különösen érzelmi és belső életük formálására.

„Az iskolai és egyetemi lelkipásztorkodás annál gyümölcsözőbb lesz, minél inkább a szív nevelése áll a középpontjában” – mondta. Ezzel kapcsolatban az együttérzés, a hála, a mások szenvedése iránti érzékenység és az Istenre való nyitottság erősítésére bátorított, emlékeztetve arra, hogy „a szeretet és az imádság elválaszthatatlan egymástól”.

Befejezésül a pápa ahhoz hasonlította a nevelői küldetést, ahogyan Jézus kísérte a tanítványokat az emmauszi úton. Arra kérte a tanárokat, lelkészeket és lelkipásztori munkatársakat, hogy járjanak a fiatalok mellett, és segítsenek felfedezniük az Isten által beléjük helyezett ajándékokat.

„Ti valami ennél sokkal nagyobbat választottatok: velük haladtok az úton, amíg fel nem fedezik azokat az ajándékokat, amelyeket Isten már beléjük helyezett” – zárta szavait.

„XIV. Leó által ösztönzött megújulás”

A vatikáni találkozó résztvevői között van Carina Rossa, a Globális Nevelési Szövetség koordinációs bizottságának tagja is.

Az argentin származású Rossa szerint a kongresszus egyik legjelentősebb vonása az a megújult figyelem, amellyel a Szentszék a nevelési lelkipásztorkodás felé fordul. Mint kifejtette, e területnek eddig nem volt külön szervezeti egysége a Kultúra és Nevelés Dikasztériumán belül.

„A nevelési lelkipásztorkodás XIV. Leó által ösztönzött megújulást él át” – mondta. „Ez olyan terület, amely az egyetem szíve és az iskola szíve.”

Felidézte, hogy a Globális Nevelési Szövetséget Ferenc pápa indította útjára 2020-ban. Kiemelte XIV. Leó döntésének jelentőségét, aki a nevelés világának 2025-ös jubileuma során ismét felkarolta és új lendülettel indította útjára a kezdeményezést.

„Nagyon fontos szerepet játszott e kezdeményezés megélénkítésében az, hogy Leó pápa újraindította a Globális Nevelési Szövetséget” – mondta. Rossa szerint azóta a világ különböző részein működő egyetemek és oktatási intézmények ismét érdeklődést mutatnak iránta. „Igény van erre a projektre, és új lelkesedés veszi körül.”

A katolikus nevelés három kiemelt célja

Rossa megjegyezte: a kongresszus a XIV. Leó által megjelölt három fő célra összpontosít: a belső élet ápolására, a digitális technológiák emberséges használatának előmozdítására és a békére nevelésre.

Különösen hangsúlyozta a nevelés lelki dimenziója visszanyerésének fontosságát egy olyan környezetben, amelyet a fiatalok körében az élet értelmének válsága és mentális egészségi nehézségek jellemeznek.

„Erőteljesen megmutatkozik az értelem, a belső élet, a lelkiség és a csend utáni nagy vágy” – mondta. „Nagyra értékeljük, hogy Leó pápa ágostonos karizmájából kiindulva beszél erről, de mindenekelőtt azért, mert a fiatalok meghallgatásának fényében teszi ezt” – fogalmazott a Globális Nevelési Szövetség képviselője.

Kifejtette: az elmúlt években a kezdeményezés különböző országok fiataljainak tanúságtételeit és aggodalmait gyűjtötte össze.

Bár erős társadalmi elkötelezettséget és a teljes személyiséget átfogó nevelés iránti vágyat lát bennük, úgy véli, még mélyebb szükségletük is van.

„Szent Ágoston nagyon jól tükrözi a mai fiatalt, aki mindenütt keres, míg fel nem fedezi, hogy Isten mindvégig benne volt” – mondta.

Az egyetemi életet átformáló lelkipásztorkodás

Rossa szerint a nevelési lelkipásztorkodást nem párhuzamos vagy csupán vallási ünnepségekre korlátozódó tevékenységként kell értelmezni, hanem olyan dimenzióként, amely képes átformálni egy oktatási intézmény egész életét.

„Nem elszigetelt dologról van szó, és nem is csak ünnepségekről” – fejtette ki. „Megújíthatja azt, ahogyan tanítunk, ahogyan a diákokhoz kapcsolódunk, ahogyan az egyetem kapcsolatot tart helyi közösségével, vagy ahogyan olyan kérdésekhez közelít, mint a teremtett világ gondozása, az igazság keresése, a szépség és a kultúra.”

Már a kongresszus első napja után kiemelte az argentin résztvevő az előadások magas színvonalát és a résztvevők közötti légkört.

„Nagy a lelkesedés” – mondta. „Az itt összegyűlt 1200 ember nemcsak hallgatja az előadásokat, hanem valódi közösséget alkot a világ különböző részeiről érkező lelkipásztori munkatársakkal.”

Váratlan találkozás a pápával

A kongresszus egyik legmegindítóbb pillanata a XIV. Leóval való találkozás volt. Ez már hetek óta szerepelt a programban, a pápa közelmúltbeli tüdőrákműtétje miatt azonban – amelyből fokozatosan lábadozik – kétségessé vált.

„Nagyon megható volt, mert nem számítottunk rá” – idézte fel Rossa. „Egészségi állapotára tekintettel nagyon nagylelkű gesztusnak éreztem a részéről.”

Beszéde után XIV. Leó személyesen is köszöntött több előadót és résztvevőt.

Ez a tudósítás [először az EWTN News Español oldalán jelent meg](https://www.ewtnnews.com/es/vaticano/papa-leon-xiv-educacion-jovenes), az EWTN News spanyol nyelvű társszolgáltatásánál. A magyar fordítást és átdolgozást az EWTN szerkesztősége készítette.