Öt mód, ahogyan Szent II. János Pál örökre megváltoztatta a katolikus egyházat

Talán tudja, hogy Szent II. János Pál 27 éves pápaságával az újkori történelem második leghosszabb ideig szolgáló pápája volt, és az 1523-ban megválasztott holland VI. Adorján óta az első nem olasz egyházfő.

De azt is tudta, hogy e 27 év alatt örökre megváltoztatta a katolikus egyházat? Íme öt terület, ahol ezt megtette:

1. Hozzájárult a kommunizmus 1989-es kelet-európai bukásához.

A pápa hivatalos életrajzírója, George Weigel, aki évtizedeken át dokumentálta a pápa közéleti vezetőkkel ápolt kapcsolatait, megállapította: II. János Pál rendkívüli hatást gyakorolt a politikai viszonyokra. Politikai befolyását legjobban az mutatja, ahogyan a világ vezetőivel folytatott párbeszéde elősegítette a Szovjetunió bukását.

Néhány nappal azelőtt, hogy Ronald Reagan elnök felszólította Mihail Gorbacsovot a berlini fal „lebontására”, találkozott a pápával. Paul Kengor történész és író szerint Reagan odáig ment, hogy II. János Pált a „legjobb barátjának” nevezte, és úgy vélte, senki sem ismeri jobban a lelkét, mint a lengyel egyházfő, aki szintén merényletet élt túl, és a világ vezetésének terhét hordozta.

Harmincnyolc hivatalos látogatás, valamint államfőkkel tartott 738 kihallgatás és találkozó során II. János Pál világszerte hatott a közéleti vezetőkre abban a történelmi küzdelemben, amelyet a végső soron több mint 30 millió ember haláláért felelős rendszerrel folytattak.

„A katolikus egyház egyetemes pásztorának tekintette magát, aki szuverén politikai szereplőkkel áll kapcsolatban; ők pedig ugyanúgy alá vannak vetve az egyetemes erkölcsi törvénynek, mint bárki más” – mondta Weigel.

„Kész volt kockázatot vállalni, de azt is felismerte, hogy az okosság a legnagyobb politikai erény. És úgy gondolom, a világ politikai vezetői átlátható tisztessége miatt igen nagyra becsülték. Alapvető hozzáállása ezekhez a férfiakhoz és nőkhöz ez volt: Hogyan segíthetek önnek? Mit tehetek, hogy segítsek?”

II. János Pál mindenekelőtt lelki vezetőként értette saját szerepét.

Weigel szerint a pápa elsősorban azzal hatott a világ eseményeire, hogy központi szerepet játszott annak a lelkiismereti forradalomnak az elindításában, amely Lengyelországból indult, majd végigsöpört Kelet-Európán. Ez a lelkiismereti forradalom ihlette az 1989-es erőszakmentes forradalmat és a kommunizmus összeomlását Közép- és Kelet-Európában, ami elképesztő politikai eredmény volt.

2. Minden elődjénél több embert avatott boldoggá és szentté, közelebb hozva az életszentséget a hétköznapi emberekhez.

II. János Pál egyik legmaradandóbb öröksége az általa elismert szentek hatalmas száma. Száznegyvenhét boldoggáavatási szertartást vezetett, amelyeken 1338 boldogot hirdetett ki, és 51 szentté avatást végzett, összesen 482 szenttel. Ez több, mint elődei együttesen az azt megelőző öt évszázad során.

Kalkuttai Teréz anya talán II. János Pál legismertebb kortársa, aki ma hivatalosan is szent, az új évezred első szentje azonban az a II. János Pálnak különösen kedves személy volt, aki szintén Lengyelország szülötte, és az isteni irgalmasság üzenetét kapta: Kowalska Szent Fausztina.

„Fausztina nővér szentté avatásának különleges üzenete van: ezzel a cselekedettel ma ezt az üzenetet kívánom átadni az új évezrednek” – mondta szenttéavatási homíliájában. „Minden embernek átadom, hogy mind jobban megismerjék Isten igazi arcát és testvéreik igazi arcát.”

Szent Pier Giorgio Frassati, akit II. János Pál pápa 1990-ben avatott boldoggá és a „boldogmondások emberének” nevezett, szintén azon népszerű szentek egyike, akiket a lengyel pápa emelt oltárra. Előszeretettel ismerte el azoknak az egyszerű embereknek az életszentségét, akik rendkívüli hűséggel élték meg a szentségre szóló meghívást. Halálakor a 24 éves olasz fiatal egyszerű diák volt, rendkívüli teljesítmények nélkül. II. János Pál azonban hősiesnek és követésre méltónak állította elénk az Eucharisztiában és a szegényekben jelen lévő Krisztus iránti szeretetét. Frassatit XIV. Leó pápa 2025. szeptember 7-én avatta szentté.

Meg kell jegyezni, hogy Ferenc pápa később meghaladta II. János Pál számát, amikor egyetlen napon 800 olasz vértanút avatott szentté.

3. Átalakította a pápai utazások rendjét.

II. János Pál pápasága alatt mintegy 129 országot keresett fel – többet, mint addig bármely más pápa.

1985-ben létrehozta az ifjúsági világtalálkozókat is, és pápaként 19 alkalommal vezette ezeket.

Weigel szerint II. János Pál felismerte, hogy a pápának jelen kell lennie az Egyház népe körében, bárhol éljenek is.

„Ezt ezekkel a nagyszabású utakkal valósította meg, amelyekről ragaszkodott ahhoz, hogy nem utazások, hanem zarándoklatok” – mondta Weigel.

„Péter utóda zarándokolt a világ, az Egyház különböző részeire. Ezért épültek ezek a zarándoklatok mindig liturgikus események, imádság, az Oltáriszentség imádása, ökumenikus és vallásközi találkozók köré – mindez a zarándokélmény része volt.”

A 20. század második felében, a hatalmas társadalmi változások és megrázkódtatások korában II. János Pál kiterjedt utazásai és az evangélium föld végső határáig szóló hirdetése éppen azt jelentették, amire a világnak szüksége volt – mondta Weigel.

4. Rendkívüli módon gazdagította az Egyház tanítását.

II. János Pál tudós volt: 1992-ben kihirdette a Katolikus Egyház Katekizmusát, pápasága alatt megreformálta a keleti és a nyugati egyházjogi törvénykönyveket, továbbá 14 enciklikát, 15 apostoli buzdítást, 11 apostoli konstitúciót és 45 apostoli levelet írt.

Ezért mondta Weigel, hogy az Egyház még csak most kezdte feltárni azt, amit ő II. János Pál „tanítóhivatalának” nevez: írásait és szellemi hatását.

Például a test teológiája továbbra is rendkívül nagy hatással van az Egyesült Államokra és az egész világra, bár Weigel szerint még ennek kibontása is hátravan.

5. Új életet lehelt az afrikai katolikus egyházba.

II. János Pál legendás evangelizációs buzgósága lángra lobbant Afrikában.

Különleges barátság fűzte a benini Bernardin Gantin bíboroshoz, és sokszor járt Afrikában. Látogatásai Afrikában és a világ más részein is a II. János Pálhoz kötődő katolikusok egy egész nemzedékét ihlették meg.

„II. János Pált lenyűgözte Afrika; élőnek látta az afrikai kereszténységet, az evangélium frissességének egyfajta újszövetségi megtapasztalását látta benne, és nagyon szerette volna ezt támogatni, felemelni” – mondta Gantin.

„Nagyon érdekes volt, hogy a házasságról és a családról tartott 2014-es és 2015-ös két szinóduson az Egyház házasságról és családról vallott klasszikus felfogásának legerőteljesebb védelmezői között afrikai püspökök is voltak. Némelyikük első vagy második nemzedékbeli keresztény, akit mélyen formált II. János Pál példája, és akire mintapüspökként tekintenek” – mondta Gantin.

„Úgy gondolom, bárhová nézünk a világegyházban, az Egyház élő részei azok, amelyek elfogadták a tanítóhivatalt… a II. Vatikáni Zsinat hiteles értelmezéseként. Az Egyház haldokló, életerejüket vesztett részei pedig azok, amelyek figyelmen kívül hagyták ezt a tanítóhivatalt.”

II. János Pál afrikai és világszerte érvényesülő hatása megváltoztatta a világot. És örökre megváltoztatta az Egyházat is.

Ez az írás eredetileg 2021. október 22-én jelent meg; 2024. október 22-én, majd 2026. október 22-én ismét frissítettük.