Mit látott Szent Josemaría az Opus Dei alapításának napján?

1928. október 2-án „az Úr megalapította Művét; létrehozta az Opus Deit, Isten Művét” – írta személyes feljegyzéseiben Szent Josemaría Escrivá, amint azt Andrés Vázquez de Prada a spanyol szentről szóló alapvető életrajz, „Az Opus Dei alapítója” spanyol nyelvű kötetében rögzítette.

„Isten Művét nem egy ember találta ki – mondta később a szent. – Az Úr hosszú éveken át sugallta egy ügyetlen és süket eszköznek, aki először az őrangyalok ünnepén látta meg.”

Josemaría ezt válasznak értette azokra az imákra, amelyeket újra meg újra Istenhez intézett: „Domine, ut videam!” és „Domine, ut sit!” – „Uram, add, hogy lássak!” és „Uram, add, hogy létrejöjjön!”

Azon az októberi napon az Opus Dei alapítója a lazarista misszionáriusok madridi központi házában vett részt lelkigyakorlaton.

„Megvilágosítást kaptam az egész Műről… Mélyen megrendülve térdre borultam – egyedül voltam szobámban az elmélkedések közötti szünetben –, és hálát adtam az Úrnak. Meghatottan emlékszem az Angyalok Szűzanyja-plébániatemplom harangjainak zúgására.”

Vázquez de Prada szerint ekkor Szent Josemaría értelmét „küldetésének világos, átfogó képe világította meg”.

„Azok a szétszórt feljegyzések, amelyeket a lelkigyakorlatozó magával hozott, hogy elmélkedjen róluk, láthatóan még rendszerezetlen gondolatokat tartalmaztak. A következő napokban rendezett formába gyűjtötte őket az egész műre vonatkozó, éppen kapott átfogó megvilágosításnak megfelelően” – magyarázza az életrajzíró.

Erre az alapra építve Szent Josemaría az évek során „olyan dokumentumokat fogalmazott meg, amelyeket később átadott gyermekeinek az Opus Deiben” – folytatja Vázquez de Prada.

Egy 1930-as levelében ezt írta: „Annak alázatával jöttünk elmondani – aki tudja magáról, hogy bűnös és jelentéktelen: »homo peccator sum«, bűnös ember vagyok [Lk 5,8], mondjuk Péterrel –, mégis annak hitével, aki engedi, hogy Isten keze vezesse: az életszentség nincs néhány kiváltságosnak fenntartva. Az Úr mindannyiunkat hív, mindenkitől szeretetet vár; mindenkitől, bárhol legyen is; mindenkitől, bármilyen életállapotban éljen, bármilyen hivatást vagy mesterséget gyakoroljon.”

„Mert a hétköznapi, egyszerű, feltűnés nélküli élet az életszentség eszköze lehet. Nem szükséges elhagynunk életállapotunkat Isten kereséséhez – ha az Úr nem adott szerzetesi hivatást a léleknek –, hiszen a föld minden életútja alkalom lehet a Krisztussal való találkozásra” – fogalmazott az Opus Dei alapítója.

Mi az Opus Dei?

Hivatalos spanyol nyelvű honlapja szerint az Opus Dei „a katolikus egyház hierarchikus intézménye, személyi prelatúra, amelynek célja, hogy hozzájáruljon az egyház evangelizáló küldetéséhez”.

„Konkrétan az a célja, hogy elmélyítse az életszentségre szóló egyetemes meghívás és a mindennapi munka megszentelő értékének tudatát” – teszi hozzá a honlap.

Az „Opus Deibe szóló hivatást” felismerő, csatlakozásukat kérő hívek között megkülönböztetik a numeráriusokat, akik apostoli cölibátusban élnek, és teljesen rendelkezésre állnak a prelatúra munkájára; a társult tagokat, akik ugyancsak apostoli cölibátusban élnek, de személyes, családi vagy szakmai körülményeik korlátozzák rendelkezésre állásukat; valamint a házas vagy egyedülálló szupernumeráriusokat, akik nem vállalnak cölibátust. A prelatúrába inkardinált papok a numeráriusok vagy a társult tagok közül kerülnek ki.

Az Opus Dei által közzétett legfrissebb adatok szerint az intézményhez mintegy 94 450 ember tartozik; öt földrész hatvannyolc országában van jelen.

A cikk [először az ACI Prensánál](https://www.aciprensa.com/noticias/128943/san-josemaria-fundacion-opus-dei), az EWTN News spanyol nyelvű testvérszolgálatánál jelent meg. Angolra az EWTN News English fordította és szerkesztette.