A németországi nuncius: a péteri szolgálat és az Eucharisztia őrzi az Egyház látható egységét

A pápa németországi képviselője a héten arra emlékeztette az ország püspökeit, hogy az Egyház látható egységének két pillére a pápaság és az Eucharisztia.

Ezek nélkül az Egyház „egymástól különálló közösségek puszta szövetségévé, sőt keresztény színezetű civil szervezetté” válna – figyelmeztetett a nuncius az EWTN News német nyelvű testvérszolgálata, a CNA Deutsch beszámolója szerint.

Hubertus van Megen érsek, apostoli nuncius a német püspöki konferencia október 1-jéig tartó fuldai őszi plenáris ülésének megnyitóján szólalt fel. A püspöki konferencia közzétette a teljes beszédet.

„A katolikus egyház látható egysége két nagy pilléren nyugszik: a péteri szolgálaton és az Eucharisztián” – mondta van Megen szeptember 28-án. „A pápa őrzi a hit és az egyházi közösség egységét, az Eucharisztia pedig szentségi módon megvalósítja és táplálja ezt az egységet.”

A német püspöki konferencia tagjai a fuldai székesegyházban tartott nyitó szentmisén, 2026. szeptember 28-án. Fotó: Deutsche Bischofskonferenz/Marko Orlovic.

Az Eucharisztia „nem csupán az egység jelképe”, hanem „valóban létrehozza és erősíti az Egyház közösségét” – hangsúlyozta. A pápa szolgálata pedig „nem öncél”: feladata, hogy „védje és előmozdítsa azt a közösséget, amely legmagasabb rendű kifejezését az Eucharisztia ünneplésében találja meg”.

A holland főpap hozzátette: e két pillér nem „pusztán szervezeti vagy mechanikus értelemben” biztosítja az egységet. Krisztus ugyanakkor „maradandó eszközöket adott Egyházának, amelyek révén egysége megőrizhető és szüntelenül megújítható”.

„A Szentszék képviselőjeként” szólva a nuncius Rómát „az egyetemes Egyház egységének látható középpontjaként és biztosítékaként” jellemezte; ehhez az Egyházhoz a németországi egyház is hozzátartozik. Megjegyezte: az afrikai és az európai egyház különbözik egymástól, de „egyik helyi egyház sem több vagy kevesebb egyház a másiknál”.

A szinodalitás „soha nem lehet csupán egyes csoportok ügye úgy, hogy mások lemaradnak” – mondta van Megen. Zárásként így szólt a püspökökhöz: „Ahol közösségben maradunk vele, ahol meghallgatjuk egymást, ahol megőrizzük az egységet az egyetemes Egyházzal és Péter utódával – ott a Szentlélek új utakat nyithat.”

A közép-németországi Hessen tartományban, Fuldában tartott tanácskozás életvédelmi kérdéseket és a mesterséges intelligencia témáját is napirendre tűzte.

Franz-Josef Overbeck esseni püspök egy szeptember 29-i sajtótájékoztatón azt mondta: az Egyház „egyértelműen” elutasítja a béranyaság törvényessé tételét, mert az a gyermeket „felnőttek közötti szerződés tárgyává” teszi – jelentette a CNA Deutsch. Anton Losinger augsburgi segédpüspök pedig arra figyelmeztetett, hogy a génszerkesztés és a születés előtti genetikai vizsgálatok a fogyatékossággal élők méltóságát érintő kérdéseket vetnek fel.

A „hatalom” kérdése

Öt nappal korábban a német püspöki konferencia megbízásából működő katholisch.de portálnak adott interjúban van Megen úgy fogalmazott: „az a benyomásom, hogy a németek gyakran túl sokat akarnak, túl gyorsan”.

A vitatott német Szinodális Út dokumentumaiban gyakran szereplő „hatalom” szót „szinte veszélyesnek” nevezte, és elmondta: reméli, hogy október végén Rómába utazhat.

A Vatikán március vége óta vizsgálja a Szinodális Konferencia alapszabályát. Ezt az állandó testületet a Szinodális Út megvalósítására tervezik. A Római Kúria és a német püspökök 2025 óta tárgyalnak a statútumáról.