Teológusok és egy nyugalmazott parancsnok az igazságos háborúról elmélkedtek a Katolikus Katonai Konferencián

Néhány százan — köztük aktív szolgálatot teljesítő katonák és veteránok — vettek részt ezen a héten a Katolikus Katonai Konferencián, amelyen előadások és panelbeszélgetések hangzottak el az igazságos háború tanáról, a katolikus katonák kötelességeiről és más témákról.

Az USA Katonai Szolgálatok Érseksége által szervezett konferenciát november 9–11. között tartják a virginiai Chantillyben. Az előadók között volt Timothy Broglio, a Katonai Szolgálatok érseke, Joseph E. Capizzi és Matthew Bunson világi teológusok, valamint katonai veteránok.

Az előadások egyik témája minden háború negatív következménye volt. Bár a háború bizonyos körülmények között megengedhető lehet, az előadók hangsúlyozták a politikai vezetők kötelességét, hogy háború indításakor biztosítsák az igazságos háború tanának minden feltételének teljesülését, és lehetőség szerint mindenáron elkerüljék azt.

A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint háború csak súlyos rossz leküzdésére igazolható, a háború által okozott rossz nem haladhatja meg azt a rosszat, amelynek megszüntetésére irányul, a háború megindítása előtt minden alternatívát meg kell kísérelni, és a céloknak valós esélyük kell legyen a sikerre.

A béke keresésének kötelessége

„A harc ölésel jár” — mondta előadásában James M. Dubik nyugalmazott altábornagy, az iraki háború egyik parancsnoka, aki Afganisztánban és több más országban is szolgált.

Dubik szerint a háború „nem csupán a harcolók megölése”, hanem magában foglalja „az ártatlanok megölését is, akik mindig belekeverednek a háborúkba”. „Károsítja az életeket és megváltoztatja az életeket”, továbbá hatással van a kapcsolatokra, a közösségekre, és olykor egy nemzetre is — figyelmeztetett.

Dubik, aki filozófiából doktorált, a Háborútanulmányi Intézet vezető kutatója, valamint a Georgetown Egyetem biztonsági tanulmányok programjának professzora, azt mondta, hogy „még akkor is, amikor mindent a lehető leghelyesebben teszünk”, és amikor a cselekedetek „teljesen igazolhatók”, „az egyén lelke, a kapcsolatok, a közösségek sérülnek”.

A háborúba lépésről szóló döntések és a csatatéren hozott döntések, mondta Dubik, „emberek életébe kerülhetnek”.

„Ezért a háborúkat mindig körültekintően kell vívni és folytatni” — mondta Dubik. „Takarékosan, végső eszközként kell vívni és folytatni őket.”

A háború súlyossága miatt — mondta — a társadalomnak „szilárd” és „koherens” igazságos háború tanára van szüksége, amelyet a vezetők követnek. A háborúba lépésről szóló döntés, mondta, „soha nem lehet erkölcstelen vagy lelki szempontokat nélkülöző ügy”.

A konferencián Capizzi, a Notre Dame Egyetem McGrath Egyházi Élet Intézetének igazgatója, valamint Bunson, az EWTN News alelnöke és szerkesztőségi igazgatója arról beszélt, miként igyekszik az igazságos háború tanáról szóló katolikus tanítás útmutatást nyújtani a politikai vezetőknek.

Bármely háború következményeire tekintettel Capizzi elmagyarázta, hogy ezért utasítja el az Egyház a „realpolitik” fogalmát, amely erkölcsi helyett stratégiai szemszögből elemzi a kérdést.

Capizzi Szent Ágoston Bonifác római hadvezérhez írt levelét idézte, megjegyezve, hogy fontos hangsúlyozni: a háborút „soha nem szabad önmagáért kívánni”. Azt mondta, hogy azt „soha nem motiválhatja bosszú, gazdagság, dicsőség vagy vérbosszú, hanem az igazságosságot kell szolgálnia, a közösséget kell szolgálnia”.

„Azoknak a férfiaknak és nőknek, akik hadseregünkben szolgálnak, béketeremtőknek kell lenniük és azok is, amikor erre emlékeznek” — mondta.

A béke keresése Iránnal

Bár a konferencia előadói többnyire kerülték, hogy állást foglaljanak a folyamatban lévő iráni háború igazolásáról, Broglio az igazságos háború tanának a konfliktusra való alkalmazásáról beszélt.

Donald Trump elnök vasárnap, november 8-án azt mondta a CNN-nek, hogy „rendkívül valószínűtlen”, hogy eszkalálni fogja az Irán elleni háborút, de ez attól függ, „aláírnak-e egy nagyon erős megállapodást”, és azzal fenyegetőzött, hogy „nagyon keményen lecsap rájuk”, ha nem születik megállapodás.

A konferencia során az EWTN Newsnak nyilatkozva Broglio azt mondta, „mindent meg kell tenni a párbeszéd ösztönzésére” Irán és az Egyesült Államok között, a béke felé törekedve. Azt mondta, „mindent meg kell tenni a háború elkerülésére”.

„A háború mindig az utolsó lehetséges választás” — mondta.

Ha eszkaláció következik be, Broglio aggodalmát fejezte ki a civilek által igénybe vett infrastruktúra elleni támadásról szóló retorika miatt, mondván, hogy „e létesítmények közül sok … támogatja az ellenség védelmét”, de „a polgári lakosságot is támogatja”. Azt mondta, a civileknek okozott károkat „mindenáron el kell kerülni”.

Broglio szerint a jövőbeni döntéseknél szem előtt kell tartani „az ártatlan személyt, aki mindig érintett ezekben a helyzetekben … [és] akit gyakran fenyeget az élete elvesztésének veszélye”. Azt mondta, hogy e döntések meghozatalakor „annak a személynek a méltósága” elsődleges szempont kell legyen.

„Ha sajnálatos módon eszkaláció következik be” — mondta az érsek —, „az valóban elítélendő, de mindenképpen … [a tisztviselőknek] a lehető legkisebb mértékűre és a lehető legalacsonyabb szintre kell korlátozniuk [a civileknek okozott károkat].”

!Timothy P. Broglio érsek vezeti az USA Katonai Szolgálatok Érsekségét. | Forrás: „EWTN News In Depth”/képernyőkép.jpg?_a=BAVMn6E70)