Tanulságok az alázatról a 20. századi vatikáni államtitkártól, aki szalmaszivacson aludt

Mindössze 38 évesen Rafael Merry del Val bíboros a szent X. Pius pápa által vatikáni államtitkárrá történt kinevezésével az Egyház egyik legbefolyásosabb tisztségét foglalta el.

Az arisztokrata családban született, kiváló diplomata bíboros rendkívüli szellemi felkészültséggel rendelkezett, több nyelven beszélt, és diszkrét hűségével, valamint mély belső életével elnyerte a pápa bizalmát.

Merry del Val már XIII. Leó pápa pápasága alatt is a Kúriában dolgozott. A pápa halála után az 1903-as konklávé titkárává nevezték ki; ezt az eseményt az Osztrák–Magyar Monarchia császára által Mariano Rampolla del Tindaro bíboros ellen gyakorolt történelmi vétó jellemezte, akit XIII. Leó pápa utódjának egyik legesélyesebb jelöltjeként tartottak számon. Ez az epizód megváltoztatta a választás menetét, és utat nyitott Giuseppe Sarto bíborosnak, a későbbi szent X. Pius pápának, hogy pápává váljon.

„Amikor pápává nevezték ki, elment a »Könnyek kápolnájába« imádkozni, és sírt is. Az Egyház nagy üldöztetésének ideje volt ez, és úgy érezte, talán nem alkalmas a feladatra, mivel a helyzet nagy lelkierővel rendelkező embert kívánt” – magyarázta Álvaro Serrano Bayán atya az EWTN News Españolnak, az EWTN News spanyol nyelvű társszolgálatának.

Serrano a spanyol nyelvű „Növekedés az alázatban: 7 lépés Merry del Val bíborossal” című könyv szerzője, amelyet az Editorial Monte Carmelo adott ki, és amely a spanyol bíboros gazdag lelki életét mutatja be.

Szent X. Pius pápa teljes mértékben tudatában volt annak az összetett helyzetnek, amellyel az Egyház a 20. század elején szembenézett, és kételkedett abban, hogy rendelkezik-e az ilyen küldetés vállalásához szükséges erővel. E bizonytalanság közepette Merry del Val felkereste az újonnan megválasztott pápát, hogy bátorítsa őt a péteri szolgálat terhének elfogadására. Ez a közeledő gesztus kitörölhetetlen nyomot hagyott.

„Ez egy rendkívül nehéz, nagyon bensőséges pillanatban történt. Tudta, hogyan közeledjen hozzá, és a pápa felismerte benne azt az embert, akiben megbízhat” – magyarázta Serrano.

7 év Merry del Val életének kutatásával

Serrano, aki repülőgép- és űrmérnök, valamint történelem- és kommunikációs diplomával is rendelkezik, és a spanyolországi Extremadura egyik városából származik, hét évet töltött azzal, hogy felkutassa a híres Alázat-litánia szerzőjének személyes leveleit, homíliáit, lelki vezetését és elszórtan fellelhető írásait. Az eredmény 380, a kortárs olvasó számára is hozzáférhető lelki tanács gyűjteménye.

Minden szinte véletlenül kezdődött. Szeminaristaként találkozott a Merry del Valnak tulajdonított, jól ismert litániával. Ezek az imák olyan kíváncsiságot ébresztettek benne, amely végül kiterjedt kutatássá vált.

„Minél többet tudtam meg Merry del Valról, annál inkább megszerettem az írásait – homíliáit, lelki vezetését és az embereknek írt leveleit, akár azoknak, akiket vezetett, akár más, általa ismert személyeknek” – idézte fel a pap.

Ez a lenyűgözöttség arra indította, hogy éveket töltsön levéltárak és kiadványok kutatásával, végül pedig mindezt az anyagot elmélkedéssé formálja korunk egyik legnehezebben gyakorolható erényéről: az alázatról. Eközben Isten Szolgája Rafael Merry del Val szentté avatási ügye tovább halad.

Idén 96 éve hunyt el a 20. századi Egyház egyik legjelentősebb alakja. Tavaly októberben a Vatikánban XIV. Leó pápa fogadta a Merry del Val-kutatócsoport tagjait; a találkozóra 1865-ös londoni születésének 160. évfordulója alkalmából került sor.

Az alázat humusza

A könyv, amelynek előszavát Pietro Parolin bíboros, a Szentszék jelenlegi államtitkára írta, hétszakaszos lelki utat javasol a termékeny talajt jelentő latin „humus” szó nyomán. „Innen ered az »alázat« szó” – magyarázta Serrano.

E képből kiindulva a szerző analógiát fejleszt ki a földművelés és a lelki növekedés között. Ahogyan a talajt meg kell művelni, öntözni és bevetni, mielőtt termést hozhat, úgy a léleknek is engednie kell, hogy Isten művelje, hogy elérje a keresztény élet teljességét.

A mű elejétől a végéig olvasható, használható a személyes imádság útmutatójaként, vagy akár „olyan kézikönyvként, amelyhez az Oltáriszentség imádásakor lehet fordulni” – magyarázta a pap.

„Az út Mária alakjában teljesedik ki, akit az Úr kiválóságos gyümölcseként mutat be” – hangsúlyozta.

Erény az énközpontúság korában

Serrano számára Merry del Val üzenete különösen időszerű egy olyan kultúrában, amelyet a figyelem állandó keresése és az elismerés szüntelen hajszolása jellemez.

„Az alázat azt jelenti, hogy az igazságban járunk, jók vagyunk, és úgy mondjuk ki a dolgokat, ahogyan vannak, anélkül, hogy többnek vagy kevesebbnek állítanánk be magunkat annál, akik valójában vagyunk” – mondta, felidézve Jézusról nevezett Szent Teréz jól ismert tanítását.

Véleménye szerint az egyik nagy kortárs tévedés az, hogy az alázatot az önmagunk leértékelésével azonosítjuk. Ezért hangsúlyozta: „Az alázat nem azt jelenti, hogy azt mondjuk: »Értéktelen vagyok«; inkább az alázat azt jelenti, hogy sokra értékeljük magunkat. Isten teremtett minket, minden Istentől származik, és nincs szükségünk mások állandó elismerésére ahhoz, hogy tudjuk, kik vagyunk.”

A könyv célja – magyarázta – az, hogy megosszon egy lelki kincset, amely átalakította a saját életét is: „Valamit, ami oly sokat segített nekem, amit oly nagy örömmel éltem meg, valamit, ami nagy jelentőségű, és hozzájárulhat a lélek épüléséhez.”

Amikor a munkád nem határoz meg téged

Merry del Val talán éppen azért annyira vonzó alak, mert szavai és életmódja között következetes összhang volt. Viszonylag könnyű alázatot gyakorolni, amikor senki sem ismeri a nevünket. Ami igazán nehéz, az az, hogy ezt az Egyház egyik legmagasabb tisztségét betöltve tegyük – jegyezte meg Serrano.

„Merry del Val nem kereste az államtitkári tisztséget, és nem építette köré az identitását. Tudta, hogy a felelősségek jönnek és mennek, míg a papság maradandó valóság. A tisztségek véget érnek; a hivatás megmarad” – jegyezte meg a pap, rámutatva, hogy ez a tanítás ma is ugyanolyan időszerű.

Az ember értéke – folytatta – „nem a munkájától, társadalmi helyzetétől vagy termelékenységétől függ, hanem attól a méltóságtól, hogy Isten gyermekeként szeretik.”

Alázat az „én” kultúrájával szemben

„Szabadíts meg, Uram, attól a vágytól, hogy szeressenek, becsüljenek vagy előnyben részesítsenek” – imádkozta Merry del Val egyik olyan imájában, amely híressé tette.

E szavak olyan embertől származtak, akinek emberi mércével mérve mindene megvolt: nemesi származás, szilárd műveltség, több nyelv ismerete és ragyogó egyházi karrier. Üzenete éles ellentétben áll egy olyan korral, amelyet a közösségi média és az állandó elismerés iránti igény ural.

„Az a személy, akinek másoktól állandó elismerésre van szüksége, mindenekelőtt alacsony önbecsüléssel rendelkezik. Emellett az ilyen ember gyakran meglehetősen arrogáns” – mutatott rá Serrano. Ezzel a gondolkodásmóddal szemben Merry del Val azt javasolta, hogy Isten iránti szeretetből és a dolgok belső jóságáért tegyünk dolgokat, ne pedig az esetleges társadalmi jutalomért.

A Szentszék második leghatalmasabb emberének tisztsége bármely férfi hiúságát táplálhatta volna – jegyezte meg a pap. Krisztus és Egyháza e kiváló szolgája számára azonban ez csupán egy újabb alkalom volt az alázat gyakorlására.

Ez az írás először az EWTN News Español felületén jelent meg. Magyar fordítását és átdolgozását az EWTN magyar nyelvű szerkesztősége készítette.