XIV. Leó pápa Argentínában a társadalmi problémákat emelte ki

BUENOS AIRES, Argentína — XIV. Leó pápa november 8-án, argentinai látogatásának első napján a Javier Milei elnökhöz és más méltóságokhoz intézett, széles témakört felölelő beszédében egyebek mellett a bűnözésről, a gazdasági egyenlőtlenségről és a politikai polarizációról szólt.

Milei magát „anarchokapitalistának” vallja, és megszorító politikája bírálatokat váltott ki Argentína katolikus püspökeiből. Bár Leó közvetlenül nem bírálta az elnököt, beszéde eddigi legpolitikaibb felszólalása volt dél-amerikai körútján, amely november 6-án Uruguayban kezdődött, és november 16-án Peruban ér véget.

A pápa azzal kezdte, hogy „pásztorként” érkezett Argentínába, de az Egyház azt kívánja, hogy „az evangélium által ihletett, minden ember méltóságának, a polgári egyetértésnek és a közjónak a védelmét célzó üzenetet intézzen a közhivatalt betöltőkhöz”.

Leó több széles körben elterjedt társadalmi problémát is kiemelt, köztük a közbiztonságot. „A szervezett bűnözés, az emberkereskedelmi hálózatok, a fegyver- és kábítószer-kereskedelem, valamint a korrupció együttesen aláássák a társadalmi kohéziót, táplálják az erőszakot, és elvonják a közjóhoz szükséges erőforrásokat” — mondta a pápa.

Az erőszakos bűnözés sürgető aggodalomra ad okot az egész régióban. Egy ENSZ-jelentés szerint Latin-Amerikában és a Karib-térségben 2023-ban volt a világon a legmagasabb az emberölések aránya, amely közel négyszerese volt a világátlagnak.

Az egyenlőtlenség kérdésével foglalkozva a pápa azt mondta, törekedni kell arra, „hogy a gazdasági növekedésből a hátrányos helyzetűek is részesüljenek. Itt azokra a családokra gondolok, amelyek bizonytalan jövővel néznek szembe, a munkanélküliekre, az idősekre, akik éveken át hozzájárultak a társadalomhoz, és mindazokra, akik kemény munkájuk ellenére is nehezen tudják fedezni háztartásuk szükségleteit.”

Leó rámutatott azoknak a fiataloknak a nehéz helyzetére, akiket a lehetőségek keresése kivándorlásra késztet. „Egy nemzetnek komolyan fel kell tennie magának a kérdést, hol vallott kudarcot, amikor fiataljainak el kell hagyniuk hazájukat ahhoz, hogy megvalósítsák álmaikat” — mondta.

Szólt arról is, amit a demokráciát fenyegető veszélynek nevezett a politikai polarizáció részéről; ez Latin-Amerikában és azon túl is széles körben megfigyelt tendencia.

A pápa szerint a demokrácia „a meghallgatásra való készség, a szavak megfontolt használata, az egyetértés türelmes keresése, valamint annak képessége révén erősödik, hogy a másként gondolkodókra úgy tekintsünk, mint polgártársakra, akikkel közös jövőnk van. Ily módon a bizalom szelleme jön létre, amely képessé teszi a társadalmat arra, hogy úgy kezelje különbségeit, hogy közben nem téveszti szem elől azt, ami összetartja” — mondta Leó.

Milei harcos hangvételű jelöltként kampányolt az elnökségért: láncfűrészt lengetett, hogy megmutassa, mit tenne a kormányzati költségvetésekkel, és argentin pápátársát, Ferenc pápát egyebek mellett „mocskos baloldalinak” nevezte, bár később azt mondta, személyesen bocsánatot kért Ferenctől. Vasárnap, közvetlenül a jelenlegi pápa előtt felszólalva, az elnök „kivételes személyiségnek” méltatta a néhai pápát, „aki emberi mivoltával mindannyiunkat inspirált, vallási meggyőződésünktől függetlenül. Mérhetetlenül nagylelkű ember volt, akit megtiszteltetés volt személyesen is ismernem.”

Leó saját beszédét elődjének felidézésével kezdte, mondván, hogy az egyetemes Egyház éveken át „egy argentin pápa hangját hallgatta”. A pápa továbbá arra sürgette az ország vezetőit, hogy adjanak teret a meg nem születetteknek.

A külföldi diplomatákból, valamint argentin civil és politikai vezetőkből álló hallgatóság gyakran félbeszakította Leó beszédét heves tapssal és éljenzéssel, amely parlamentre vagy politikai nagygyűlésre emlékeztetett.

Vasárnap korábban Milei a repülőtéren fogadta Leó repülőgépét, majd négyszemközt találkozott vele a kormány székhelyén, a Casa Rosadában, mielőtt ő és a pápa elmondták beszédüket.