A lengyel püspökök elítélték a béranyaságot, miközben az ezt kínáló kereskedelmi szolgáltatók terjeszkedni próbálnak az országban.
„A béranyaság természeténél fogva rossz, és összeegyeztethetetlen a keresztény hittel és erkölccsel” – közölte a püspöki kar bioetikai testülete. „A gyermek utáni vágy nem értelmezhető a gyermekhez való jogként, mivel a gyermek ontológiai értelemben, emberi személyként nem a szülei tulajdona.”
A Lengyel Püspöki Konferencia bioetikai szakértői testülete augusztus 27-én adta ki állásfoglalását, amelyet a testület vezetője, Józef Wróbel lublini segédpüspök írt alá. Arra figyelmeztettek, hogy „a gyermek fogantatása és születése nem lehet kereskedelmi ügylet tárgya” a testüket bérbe adó nők és az ilyen módon gyermekhez jutni kívánó személyek között.
A testület hangsúlyozta: ezért a béranyaságot az állami intézmények „nem tűrhetik el, nem engedélyezhetik, nem fogadhatják el, és még kevésbé népszerűsíthetik”.
Az állásfoglalás szerint „Lengyelországban egyre több olyan ajánlat jelenik meg, amely béranyaság útján egészséges gyermek születését garantálja”. Ez valószínűleg az ukrán BioTexCom: Center for Human Reproduction meddőségi klinika által szeptember 12–13-ra Varsóba szervezett rendezvényre utal.
A cég állítása szerint „kiterjedt donoradatbázissal rendelkezik, amely az ügyfelek valamennyi egyéni igényét kielégíti”, és „a legújabb eljárásokat” alkalmazza az in vitro megtermékenyítés „kedvező eredményeinek” eléréséhez.
A BioTexCom a béranyaságot „olyan programként” írja le, „amelynek során egy egészséges nő kihordja a gyermeket a meddő pár számára”. A „legjobb béranyákat”, alacsonyabb árakat és más európai egészségügyi központokénál jobb szolgáltatásokat ígér.
A lengyel püspöki kar bioetikai szakértői ugyanakkor rámutattak: a béranyasághoz mesterséges megtermékenyítést alkalmaznak, rendszerint in vitro eljárással, amelynek megítélésük szerint különféle „genetikai, fejlődési és pszichológiai” következményei vannak.
A szakértők szerint az így „fogant gyermekeket eugenikus abortusszal megölik, ha genetikai vagy fejlődési rendellenességet észlelnek”. Hangsúlyozták, hogy „a meg nem született gyermek meggyilkolása mindig rendkívül súlyos erkölcsi rossz”, és „a Lengyelországban hatályos jog szerint bűncselekmény is”.
A bioetikusok szerint attól, hogy a béranyasági eljárást Lengyelországon kívül végzik el, az még nem válik jogszerűvé. Úgy fogalmaztak: ez inkább „nemzetközi emberkereskedelemre” hasonlít, „amelyet sem a gyermek utáni vágy, sem az érintettek beleegyezése nem igazolhat”.
A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermekeket „árucikként kezelik, nem pedig emberi mivoltukból fakadó, elidegeníthetetlen méltósággal felruházott személyként”. Ezért felszólították az állami hatóságokat: „tegyenek azonnali és határozott lépéseket annak megakadályozására, hogy lengyel állampolgárok béranyaságot vegyenek igénybe”, és akadályozzák meg az „ilyen eljárásokat kínáló” cégek működését.
Egyes elemzők ugyanakkor megjegyezték: Lengyelországban hiányoznak a béranyaságot korlátozó szabályok, szemben Szlovákiával és Olaszországgal, ahol ez a gyakorlat tilos.
A magyar szerkesztőség helyesbítése: A cikk korábbi magyar változatában a béranyaság helyett tévesen örökbefogadás szerepelt. Az eredeti tudósítás és a püspöki testület állásfoglalása a béranyaságról szól. A fordítási hibát javítottuk.



