Mi a tüdő-adenokarcinóma? Onkológus magyarázza el, és beszél XIV. Leó pápa felépüléséről

XIV. Leó pápánál tüdőrákot diagnosztizáltak a keddi műtét után, amelynek során eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét. Dr. Luis Ráez neves onkológus az EWTN Newsnak adott interjúban elmagyarázta, mi a tüdő-adenokarcinóma, és milyen tényezők határozzák meg a Szentatya kezelésének következő lépéseit.

Ráez, aki nem vesz részt a pápa kezelésében, a floridai Memorial Cancer Institute orvosigazgatója és mellkasi onkológiai programjának vezetője.

A Vatikán közölte, hogy a pápa „jobb tüdejének alsó lebenyét videóasszisztált eljárással eltávolították. A műtét közbeni szövettani vizsgálat megerősítette a tüdő-adenokarcinóma diagnózisát, amelyre a műtét előtti vizsgálatok alapján számítani lehetett.”

A leggyakoribb tüdődaganat

„A Szentatya körülbelül három órán át tartózkodott a műtőben; maga a műtét mintegy kilencven percig tartott. A műtét sikeres volt, és nem léptek fel szövődmények” – tette hozzá a Szentszék.

Ráez elmondta, hogy az adenokarcinóma „a tüdő leggyakoribb daganata”, és megjegyezte: „a tüdőrákok általában agresszívebbek a prosztata- vagy az emlőráknál”.

Ugyanakkor pontosította, hogy a betegség súlyosságát nem kizárólag a rák típusa határozza meg: „a prognózis a stádiumtól, vagyis a daganat méretétől és elterjedésének mértékétől függ”.

„Egyes vagy kettes stádium”

A pápa az október 11-i, vasárnapi Úrangyala imádság során elmondta, hogy tüdején „nagyon korai stádiumban” fedeztek fel egy „jól körülhatárolt” göböt. Ráez úgy vélte, a műtét melletti döntés megerősítheti, hogy a daganat nincs előrehaladott stádiumban.

„Feltételezzük, hogy erről van szó, mivel megoperálták. Ha áttétes lenne, például hármas vagy négyes stádiumú, amelyek előrehaladott állapotot jelentenek, valószínűleg nem műtötték volna meg. A műtét általában egyes vagy kettes stádiumot feltételez” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy mitől függ, elegendő-e a tüdő egy részének eltávolítása, vagy további kezelésre lesz szükség, Ráez a daganat méretének és az áttétek hiányának jelentőségét hangsúlyozta.

„Ha a daganat négy centiméternél nagyobb, a műtét nem lesz elegendő, és kemoterápiára lesz szükség. Ha a daganat négy centiméternél kisebb, a műtét elegendő, és más kezelésre nem kerül sor. A beteg ezután megfigyelési szakaszba lép, félévenkénti ellenőrzéssel” – magyarázta.

A felépülés folyamata

A gyógyulás esélyeiről Ráez megjegyezte, hogy optimális körülmények között és négy centiméternél kisebb daganat esetén kedvezőek az adatok: „A korai stádiumú tüdőrák gyógyulási esélye 80–90 százalék; nem teljes, mert a rák visszatérhet.”

A 71 éves XIV. Leó pápa fizikai felépülését illetően Ráez rövid távon kedvező kilátásokról beszélt. „Mivel egészséges ember, a legvalószínűbb az, hogy néhány héten belül jól lesz” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy ez a műtét az Egyesült Államokban általában két-három napos kórházi tartózkodást igényel; úgy vélte, a pápa esetében elővigyázatosságból tervezhettek többnapos kórházi kezelést.

A hazabocsátás utáni orvosi ellenőrzés kapcsán a szakorvos hangsúlyozta, hogy a protokoll nem ér véget a kórház elhagyásával. „A következő öt évben félévente kontroll-CT-vizsgálatokat kell végezni, amíg biztossá nem válik, hogy a rák nem tért vissza, és a beteg meggyógyult” – mondta Ráez, aki több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hematológia és a klinikai onkológia területén.

Ez az írás először az EWTN News Español felületén jelent meg. Magyar fordítását és átdolgozását az EWTN magyar nyelvű szerkesztősége készítette.