Keresztelési adatok törlése: uniós főtanácsnoki indítvány az adatvédelem és az egyházi autonómia határáról

Európa adatvédelmi szabályai bizonyos esetekben előírhatják a személyes adatok törlését a katolikus keresztelési anyakönyvi bejegyzésekből, ha azt az érintett kéri – mondta csütörtökön az Európai Unió egyik vezető tisztségviselője.

Laila Medina, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka október 1-jei indítványa döntő jelentőségű lehet a Katolikus Egyház és európai vezetők közötti vitában arról, megőrizhetők-e a keresztelési adatok az egyházi anyakönyvekben.

A Bíróság jelenleg vizsgálja az ügyet, amelyet a brüsszeli fellebbviteli bíróság terjesztett elé, és amely annak tisztázását kérte, hogy sérti-e az uniós általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), ha a Genti Egyházmegye megtagadja a keresztelési anyakönyvben szereplő nevek törlését az érintettek kérésére.

A katolikus vezetők komoly aggodalmukat fejezték ki az ügy kapcsán. Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága szeptemberben közölte, hogy a keresztelési anyakönyvi bejegyzések nem pusztán az Egyház „tagjainak listáját” jelentik, hanem „történelmi események nyilvántartásaként” szolgálnak.

A keresztelési anyakönyvi bejegyzések törlésének engedélyezése „a szentség lényegének sérelmét jelentené”, és „súlyosan akadályozná” az Egyház működését – mondták a püspökök.

XIV. Leó pápa is aggodalmát fejezte ki a vitában: a beszámolók szerint 2025 májusában azt mondta az európai püspököknek, hogy „nagyon fontosnak tartja az ügyet”.

Medina október 1-jei, a Bíróságra nézve nem kötelező erejű indítványában kijelentette, hogy az európai adatvédelmi szabályok alkalmazandók az ügyben, és hogy a szóban forgó „adatkezelésnek” – vagyis a keresztelési adatok kezelésének – „összhangban kell állnia” e szabályokkal.

Medina szerint a Katolikus Egyháznak „kényszerítő erejű jogos indokokat” kell felmutatnia ahhoz, hogy az érintett tiltakozása után is megőrizhesse valakinek a nevét a keresztelési anyakönyvi bejegyzésekben.

A Genti Egyházmegye eredetileg úgy válaszolt az érintett törlési kérelmére, hogy áthúzta a nevét, de bejegyzését továbbra is olvasható formában megtartotta. Medina szerint ez az intézkedés az európai adatvédelmi szabályok értelmében „nem minősül törlésnek”.

„Az adatokat olyan mértékben kell olvashatatlanná tenni, amely szükséges annak biztosításához, hogy a személy többé ne legyen azonosítható vagy könnyen azonosítható” – mondta. Azzal érvelt, hogy „megőrizhető az arra vonatkozó információ, hogy egy keresztelés adott helyen és időben megtörtént”.

Medina elismerte, hogy a kérdés „összetett”, és hogy az európai bíróságnak az ilyen adatvitákban „esetről esetre történő értékelést” kell végeznie.

Szerkesztői pontosítás: A Bíróság eredeti közleménye szerint a konkrét ügyben a nemzeti bíróság feladata a személyiségi jogok, valamint az Egyház autonómiája és vallásszabadsága közötti mérlegelés. Az Európai Unió Bírósága az uniós jog értelmezését adja meg; a főtanácsnoki indítvány nem köti a Bíróságot.

Bár az indítvány nem kötelező erejű, a főtanácsnoki állásfoglalások gyakran alakítják az európai bíróságok előtti ügyek kimenetelét. Az október 1-jei dokumentum megjegyezte, hogy a bírák az ügyben „most kezdik meg tanácskozásaikat”. A cikk szerint az ítélet 2026 hátralévő részében vagy 2027-ben várható.

Az európai püspökök szeptemberben azt mondták a bíróságnak, hogy a keresztelési anyakönyvek nem „egyes személyek hitéről tanúskodnak”, hanem „alapvető bizonyító eszközként” szolgálnak, amely részben segíti az Egyházat a házassággal és a bérmálással kapcsolatos egyéb nyilvántartásainak kezelésében.

A keresztelési adatok törlésének előírása – mondták a püspökök – azt diktálná, hogy az Egyház a keresztelési anyakönyvi bejegyzések értelmezésében „[egy személy] érzéseihez vagy véleményéhez alkalmazkodjon”.

Ez a „teológiai reflexió” megváltoztatását tenné szükségessé – mondták –, amelyet „az Egyház autonómiája véd”.