Az erősen szekularizált Uruguay XIV. Leó pápa fogadására készül

Már csak egy hét van hátra XIV. Leó pápa uruguayi érkezéséig, és egyre nő a várakozás a helyiek körében: sokak számára ez lesz az első ilyen élmény, míg mások Szent II. János Pál pápa 1987-es látogatására emlékeznek, amikor legutóbb pápa járt az országban.

A dátum nem csupán egy újabb nap a naptárban: a Szentatya uruguayi látogatása egybeesik az ország védőszentjének, a Harminchárom Miasszonyunknak az ünnepnapjával, aki a régió legszekularizáltabb köztársaságának lelkiségében és történelmében mélyen gyökerező alak.

A 19. század vége és a 20. század eleje között Uruguayban szokatlanul kemény folyamat zajlott le az egyház és az állam szétválasztására, ezért hivatalosan nincsenek vallási ünnepnapok vagy vallási jelképek a közintézményekben. Uruguayban az elnökök nem a Bibliára tesznek esküt, a fegyveres erőknek nincsenek tábori lelkészei, a nagyhetet „Turizmus Hetének”, a karácsonyt pedig „Család Napjának” nevezik.

Mindazonáltal a pápa érkezésére készülve az Egyház és az állam jelenleg egymás mellett, „nagy várakozással” dolgozik azon, hogy fogadja őt, és a lehető legjobb élményt nyújtsa számára – magyarázta Daniel Sturla bíboros, Montevideo érseke a „XIV. Leó pápa dél-amerikai látogatása” című konferencián, amelyet a Szükséget Szenvedő Egyház Segélyszolgálata (ACN International) szervezett.

Egy erős katolikus jelenlétű kontinensen a bíboros elismerte, hogy „Uruguay kivétel, olyan ország, amely több mint 100 éve intenzív szekularizációt tapasztal”.

A legutóbbi felmérés adataira hivatkozva, miközben megjegyezte, hogy a felmérések eredményeit némi óvatossággal kell kezelni, Sturla elmondta, hogy „az uruguayiaknak csak 33%-a vallja magát katolikusnak; 28% hisz Istenben, de nem tartozik semmilyen konkrét egyházhoz vagy valláshoz; 11% más vallásokat követ; 28% pedig agnosztikus vagy ateista”. Ezek a számok „megkülönböztetik az országot Latin-Amerika többi részétől” – jegyezte meg.

Uruguayi társadalmát ugyanakkor „pluralistának és demokratikusnak” írta le, amelynek 3,5 millió lakosa van, és közülük majdnem a fele Montevideo városában él.

Uruguayban „az Egyház szabadon cselekedhet” – ismerte el. „Bár gyakran háttérbe szorították, nagyok az elvárások; valójában Uruguay jelenlegi elnöke maga utazott Rómába, és meghívta Leó pápát, hogy jöjjön el hozzánk látogatóba” – jegyezte meg.

Amikor az ország kiterjedt szekularizációjának okairól beszélt, elismerte, hogy több ilyen ok is van, amelyek között történelmi gyökerek is szerepelnek, és megjegyezte, hogy ez a folyamat „mélyen gyökeret vert a lakosság körében; nagyon intenzív volt, és nyomot hagyott az uruguayi kultúrán”. Mindazonáltal megfigyelte, hogy ebben a helyzetben „az Egyház hirdeti Jézus Krisztust, és jelen van az ország teljes területén”.

Egy fáradhatatlanul dolgozó Egyház

„Szeretem azt mondani, hogy ebben a helyzetben az uruguayi Egyház »tovább evez«, [fáradhatatlanul dolgozik]. Olyan Egyház ez, amelyet szegénynek és szabadnak, kicsinek és szépnek írok le” – jegyezte meg.

Uruguayban „papnak lenni, hogy úgy mondjam, nem becsületjelvény; nincs benne ambíció. Inkább nagy egyszerűséggel végzett szolgálat. Nem feltétlenül pusztán a papi mivoltából fakadó tekintélyes pozíció, hanem abból, ahogyan a pap az életét éli és önmagát adja” – magyarázta.

„Nagy szeretettel várjuk a pápát, miközben – ahogy említettem – az állammal összehangoltan is dolgozunk” – mondta, hozzátéve, hogy a látogatásnak „lesz polgári dimenziója, de mindenekelőtt lelkipásztori látogatás lesz”.

A látogatás egyik olyan vonatkozása, amelyet a bíboros különösen szépnek tart, az, hogy „Montevideo városában a pápa felkeres egy nagyon rászoruló, elszegényedett negyedet, azt a területet, ahol az egész országban a legnagyobb koncentrációban van jelen a Katolikus Egyház” – mondta, a Casavalle-medencében található Borro negyedre utalva.

„Ott, abban a plébániában, amelyet a pápa felkeres [Guadalupei Miasszonyunk], egy mindössze néhány háztömbnyi, néhány száz méteres területen körülbelül 20 katolikus kezdeményezés működik, köztük plébániák és kápolnák, de mindenekelőtt olyan szociális programok, amelyek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a lakhatás, az oktatás, az idősek gondozása és a szakmai képzés” – sorolta. „Más szóval, nagyon kézzelfogható, nagyon élénk valóságról van szó.”

Uruguayban – jegyezte meg Sturla – „a várakozás túlterjed azon a 33%-on, amely katolikus. A felmérések azt mutatják, hogy az uruguayiak 60%-a nagyon reménytelien tekint a pápa látogatására; gyakorlatilag nincs ellenállás vele szemben – ellenkezőleg, vágy van arra, hogy a lehető legjobban fogadjuk őt.”

Ez az írás először az EWTN News Español felületén jelent meg. Magyar fordítását és átdolgozását az EWTN magyar nyelvű szerkesztősége készítette.