XIV. Leó pápa az igazságtalan gazdaság világbékére jelentett veszélyeire figyelmeztet

A pápa kiemelte az Egyház azon felhívásainak ma is érvényes voltát, hogy „kötelezzük el magunkat a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokkal és a migránsokkal szembeni megkülönböztetés felszámolása mellett”.

XIV. Leó pápa az igazságtalan gazdaság világbékére jelentett veszélyeire figyelmeztet
XIV. Leó pápa 2026. november 4-én, egy hűvös őszi reggelen integet a zarándokoknak a Szent Péter téren tartott heti általános kihallgatásán. | Fotó: Daniel Ibáñez/EWTN News

VATIKÁNVÁROS — A szerdai általános kihallgatáson, amely az utolsó volt november 6–17-i dél-amerikai útja előtt, XIV. Leó pápa rámutatott arra, hogy az igazságtalan gazdasági rendszer egyensúlytalanságai „fenyegetést jelentenek a világbékére”.

„A zsinati atyák mindenekelőtt arra a világbékét fenyegető veszélyre hívják fel a figyelmet, amely az olyan gazdasági fejlődéssel összefüggő egyensúlytalanságokból ered, amely sem nem méltányos, sem nem tiszteli a teremtett világot. Ez előrelátó meglátás, amely sajnálatos módon a múlt század vége felé beigazolódott, és amelyet ma még világosabban látunk” — mondta a pápa, folytatva a II. Vatikáni Zsinat *Gaudium et Spes* kezdetű lelkipásztori konstitúciójáról szóló katekézissorozatát.

Megjegyezte, hogy e problémák kezelésére önmagukban a technikai megoldások nem elegendők. A zsinati szöveget idézve felidézte, hogy „sok, a társadalmi-gazdasági területet érintő reformra, valamint mindenkinek szemlélet- és magatartásváltozására van szükség”.

A pápa hangsúlyozta az Egyház azon felhívásainak ma is érvényes voltát, hogy „kötelezzük el magunkat a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokkal és a migránsokkal szembeni megkülönböztetés felszámolása mellett”.

A pápa kiemelte, hogy a társadalmi dimenzió nemcsak „Krisztus Jézusba vetett hitünk” szerves része, hanem „Isten Fia megtestesüléséből kapott drága örökség” is.

„A gazdaság szíve a munka”

A katekézis egyik központi témája az emberi munka méltósága volt. XIV. Leó kijelentette, hogy „a gazdaság szíve a munka”, amelyet „soha nem szabad az emberek, a közjó vagy a teremtett világ kárára eltorzítani”.

Arra is figyelmeztetett, hogy a munka soha nem válhat az emberek kizsákmányolásának vagy károsításának forrásává. „Elfogadhatatlan a munkanélküliség, a kizsákmányolás és az egészséget, sőt magát az életet is veszélyeztető munkakörülmények” — hangsúlyozta.

A pápa védelmébe vette azt az elvet is, miszerint „a munkavállalóknak joguk és kötelességük részt venni a munkájukat érintő döntésekben”, a konfliktusokat pedig „párbeszéd és erőszakmentes fellépés” révén kell megoldani.

Mindenki szolgálatában álló gazdaság

Katekézisében a Szentatya elmondta, hogy a II. Vatikáni Zsinat felidézi: az Egyház társadalmi tanításának egyik alapvető elve a „földi javak egyetemes rendeltetése”.

A pápa szerint ez az elv „a pénzügyi szférára” is vonatkozik. Kijelentette, hogy a beruházásokért és a gazdaság tervezéséért felelősök — „legyenek akár magánszemélyek, akár közhatalmi csoportok” — kötelesek „elismerni súlyos kötelezettségüket arra, hogy egyrészt gondoskodjanak az egyének és az egész közösség tisztességes életéhez szükséges javakról”.

A gazdaságnak — hangsúlyozta a pápa — mindig „az emberiség szolgálatában és emberi ellenőrzés alatt” kell állnia, visszhangozva az átfogó fejlődésnek azt a szemléletét, amelyet később VI. Szent Pál pápa fejtett ki *Populorum Progressio* kezdetű enciklikájában.

XIV. Leó pápa a pápamobilon körbejárja a Szent Péter teret, hogy üdvözölje a tömeget 2026. november 4-i általános kihallgatása során. | Fotó: Daniel Ibáñez/EWTN News
XIV. Leó pápa a pápamobilon körbejárja a Szent Péter teret, hogy üdvözölje a tömeget 2026. november 4-i általános kihallgatása során. | Fotó: Daniel Ibáñez/EWTN News

A politika mint a közjó szolgálata

A politikai dimenzióról szólva XIV. Leó kijelentette, hogy a politikai hatalomnak mindig a közjóra kell irányulnia, figyelembe véve a helyi és történelmi körülményeket, miközben „szívén viseli az egész emberi család javát”.

Felidézte továbbá a Gaudium et Spes tanítását az Egyház és az állam kapcsolatáról, megjegyezve, hogy mindkét intézmény autonóm a saját területén, de együttműködhetnek annak érdekében, hogy hatékonyabban szolgálják az embereket.

„Az Egyház és a politikai közösség a maguk területén egymástól autonómak és függetlenek. Mindkettő azonban más-más címen ugyanazon emberek személyes és társadalmi hivatásának szolgálatában áll. Minél inkább előmozdítják egymás között az idő és hely körülményeinek kellő figyelembevételével az egészségesebb együttműködést, annál hatékonyabban gyakorolják szolgálatukat mindenki javára” — idézte.

A béke gazdaság és politika révén épül

Elődje, Ferenc pápa kijelentését felidézve megismételte, hogy „a háború a politika és az emberiség kudarca, szégyenletes megadás, fájdalmas vereség a gonosz erőivel szemben”.

Ezzel szemben olyan politikát szorgalmazott, amely „ellátja a népek és az igazságtalanságot elszenvedők sebeit”, és „a remény alapjait kínálja az emberiség jövője számára”.

Végül arra bátorította a fiatalokat, hogy „kövessék azon férfiak és nők példáját, akik hűséges tanúságot tettek” a közéletben, és megújította felhívását a keresztény közösségekhez, hogy „élesszék újjá az Egyház társadalmi tanításának képzését”.

Ezt a tudósítást először az EWTN News Español, az EWTN News spanyol nyelvű társszolgálata [közölte](https://www.ewtnnews.com/es/vaticano/papa-leon-xiv-paz-mundial-economia-injusta). Az EWTN News English fordította és dolgozta át.

Iratkozzon fel az EWTN News hírlevelére!

Hírlevél-feliratkozás – még nem elérhető
Ossza meg a cikket!