XIV. Leó pápa az egyházi hagyomány jelentésének tisztázásával bízta meg a teológusokat

XIV. Leó pápa hétfőn jelentősen megújította a Nemzetközi Teológiai Bizottságot: 24 új tagot nevezett ki, köztük négy latin-amerikai és egy spanyol teológust, akik a következő öt évben vesznek részt a testület munkájában.

Az új tagok között 16 pap, egy szerzetesnő és hét világi hívő van. A bizottság további hat tagja a második ciklusát kezdi meg. Az újonnan kinevezettek között szerepel Fabricio Leonel Forcat és Jorge Alejandro Scampini argentin pap, akik mindketten az Argentin Pápai Katolikus Egyetem Hittudományi Karának oktatói.

A Hittani Dikasztérium forrásai az EWTN News spanyol nyelvű társszolgálatának, az EWTN News Españolnak elmondták: a bizottság két tematikus albizottságra oszlik majd.

Az első az egyházi hagyományt tanulmányozza. Ez a katolikus teológia központi kérdése, és annak megértéséhez is alapvető, hogyan adták tovább a hitet az évszázadok során.

A források szerint ez az albizottság arra törekszik majd, hogy „tisztázza, mi a nagybetűs Hagyomány, hol található meg, hogyan állapítható meg valamiről, hogy a Hagyományhoz tartozik-e, és így tovább”.

Ehhez biblikus, patrisztikus, történeti, filozófiai, sőt természettudományos eredményekre is támaszkodik.

Megvizsgálja azt is, hogyan fejlődött a témával kapcsolatos tanítóhivatali reflexió.

„Arra törekszik majd, hogy átgondoltan befogadja mindazt, amit a különböző pápák VI. Páltól a Magnifica Humanitas-ig tisztáztak a kérdésben” – tették hozzá a források.

Hit és kultúra

A második albizottság azokra a kulturális formákra összpontosít, amelyek révén a hit továbbadása történik: vagyis arra, hogyan fejeződik ki és öröklődik tovább az Egyház élő hagyománya a különböző kultúrákban.

„Azt az élő Hagyományt vizsgálja majd, amely Isten népe hitének különböző kulturális formáiban megnyilvánuló kifejeződéseit áthatja” – mondták a dikasztérium forrásai.

Ez a munka olyan kérdések elmélyült vizsgálatát foglalja magában, mint az inkulturáció, a népi jámborság, valamint azok a különböző nyelvi kifejezésmódok, amelyekkel a keresztény hit különféle kulturális környezetekben megfogalmazódik és továbbadható.

„A kiválasztott témák a bizottság elnöke [Víctor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Dikasztérium prefektusa] és a pápa közötti párbeszédből születnek” – magyarázták a források.

A Szent VI. Pál által 1969-ben létrehozott, a Hittani Dikasztériumhoz kapcsolódó Nemzetközi Teológiai Bizottság feladata, hogy segítse a Szentszéket a különösen fontos hittani kérdések tanulmányozásában.

Tagjait, a világ különböző részeiről érkező, nemzetközileg elismert teológusokat a dikasztérium prefektusának javaslatára nevezi ki a pápa.

Mi az egyházi hagyomány?

A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint (78. pont) a hagyomány az evangélium élő továbbadása, amely a Szentlélekben valósul meg. Különbözik a Szentírástól, bár szorosan kapcsolódik hozzá.

A hagyomány által „az Egyház tanításában, életében és istentiszteletében megörökíti és minden nemzedéknek továbbadja mindazt, ami ő maga, és mindazt, amit hisz” (Dei Verbum, 8).

Ez a hagyomány befogadja Istennek Krisztus és a Szentlélek által az apostolokra bízott igéjét, és teljes egészében továbbadja utódaiknak, hogy az igazság Lelkének megvilágosításával igehirdetésükben hűségesen megőrizzék, kifejtsék és terjesszék azt (Katekizmus, 81. pont).

Ez konkrétan az apostoli hagyományra vonatkozik, amely azt adja tovább, amit az apostolok Jézus tanításából és példájából kaptak, illetve amit a Szentlélektől tanultak. Ez különbözik az egyes egyházi hagyományoktól, amelyek hely és történelmi korszak szerint változhatnak (Katekizmus, 83. pont).

Ez az írás először az EWTN News Español felületén jelent meg. Magyar fordítását és átdolgozását az EWTN magyar nyelvű szerkesztősége készítette.