
XIV. Leó pápa az október 13-i műtétje óta tartott első magánkihallgatásán arról beszélt, hogy a világ története elválaszthatatlan a szentek történetétől.
„A világ története a szentek nélkül mérhetetlenül szegényebb, vagyis kevésbé emberi lenne” – mondta Leó beszédében.
A Szentatya szerdán találkozott az „Életszentség a történelemben” című konferencia résztvevőivel. A rendezvényt október 19. és 21. között tartották a római Augustinianum Patrisztikus Intézetben. A Szenttéavatási Ügyek Dikasztériuma által szervezett konferencia azt vizsgálta, milyen szerepet játszik a történeti kutatás annak eldöntésében, hogy valakit szentté avassanak-e.
Szigorú vizsgálat a szenttéavatási ügyekben
Beszédében Leó felidézte XI. Piusz pápát, aki 1930-ban létrehozta a dikasztérium történeti részlegét, és hangsúlyozta: az újabb kori szenttéavatási ügyekben is gondosan értékelni kell az érintett életszentségét alátámasztó történeti bizonyítékokat.

„Az »újabb kori ügyek« tárgyalása sem nélkülözheti az összegyűjtött anyag egészének komoly és szigorú vizsgálatát” – mondta Leó pápa. „A szenttéavatási ügyek a történettudomány sajátos eszközeit használják, jóllehet céljuk nem történetírói munka létrehozása, hanem az oltárra emelésre javasolt személyek példamutatásának, lelkiségének és életszentségük hírének feltárása.”
A szenteket saját koruk összefüggéseiben kell megérteni
Leó azt is kifejtette, mennyire fontos a szentté avatott személyeket annak a kornak az összefüggéseiben elhelyezni, amelyben éltek, eloszlatva a sztereotípiákat és a félreértéseket.
„A korok múlásával a szentekről alkotott kép is fejlődhet: nem azért, hogy a pillanat sztereotípiáit kövessük, hanem hogy egy adott élettapasztalatot a megélt evangélium fogalmaival értelmezzünk” – mondta Leó.
„Ezért nagyon fontos a szent tanúságtételét abban a közegben elhelyezni, amelyben élt. Isten népe a jelenben követhető életpéldákat keres, olyan közbenjárókat, akik segítik az Egyház tagjait a mai kihívásokkal való szembenézésben és a kínálkozó lehetőségek felismerésében.”




