Elhunyt a 92 éves Wendell Berry, aki egy „csak a szeretet által megváltható” világot látott maga előtt

Wendell Berry, a sokoldalú amerikai író, akinek munkássága évtizedeket ölelt fel, és aki pályája során egyszerűbb, erényesebb életre buzdította az amerikaiakat, augusztus 31-én elhunyt – közölte a családja.

Lánya, Mary a New York Timesnak erősítette meg a halálhírét. Halálának oka a hír közlésekor nem volt ismert; a Kentucky államban született író 92 éves volt.

Berry regényeket, verseket és esszéket írt. A vidéki élet szószólójaként arra ösztönözte olvasóit, hogy alakítsanak ki szoros kapcsolatot a földműveléssel és az élelmiszerrel, és gondoskodjanak a környezetükről.

Munkássága az amerikai társadalom igen különböző csoportjait kapcsolta össze: a liberális környezetvédőket, a keresztény önellátó gazdálkodókat, a helyi élelmiszerek híveit és a konzervatív természetvédőket.

Berry 1934. augusztus 5-én született Kentucky állam Henry megyéjében. A Kentucky Egyetemen angol szakos tanulmányokat, a Stanford Egyetemen írói tanulmányokat folytatott. Több éven át angolt tanított a Kentucky Egyetemen, és a New York-i Egyetemen is oktatott. 1965-től haláláig a Kentucky állambeli Henry megyében fekvő Lane’s Landing nevű gazdaságában élt és dolgozott.

Politikai nézetei sokrétűek voltak. Ismert volt a nagyvállalatokkal szembeni bírálatairól, különösen a szénbányászati cégeket kritizálta élesen. Ellenezte a halálbüntetést, és egy alkalommal arra szólította fel szülőállamát, hogy teljesen törölje el azt.

A 2020-as faji és kulturális viták közepette beperelte a Kentucky Egyetemet, hogy megakadályozza egy faji szempontból sértőnek tartott falfestmény eltávolítását. Ugyanakkor elmondta: fájdalommal tölti el, hogy ősei „úgy telepedtek le itt, hogy megölték vagy elűzték a föld eredeti birtokosait”, és hogy „itt egykor az én népem tagjai embereket adtak-vettek”.

Berry a 2010-es National Humanities Medal kitüntetést kapta meg Barack Obama elnöktől; az átadást 2011 márciusában tartották.

A magyar szerkesztőség pontosítása: az angol cikk Louisville-t nevezi meg születési helyként, a kitüntetés átadását pedig 2012-re teszi. A National Endowment for the Humanities (NEH) életrajzi közleménye szerint Berry Henry megyében született. A NEH díjazotti adatlapja a 2010-es kitüntetettek között tartja számon, az átadásról szóló közlemény pedig 2011. március 2-án jelent meg. A magyar szöveg ezeket az adatokat követi.

Egész pályája során elkötelezett maradt a természet és a kisgazdaságok mellett. Mint 2002-ben fogalmazott, e szemlélet miatt „két vesztes ügy oldalán töltöttem az életemet”.

Arra buzdította az ügyek képviselőit, hogy hangolják össze a természet megőrzésének szükségességét a világ elválaszthatatlan részét alkotó emberek támogatásával.

„Nem azzal a kérdéssel kell foglalkoznunk, hogy az ember által művelt és a vad természet elkülönül-e egymástól, vagy elkülöníthető-e. Hanem azzal, hogyan tartható fenn megfelelően az ember gazdasági tevékenységében a kettő felbonthatatlan és szükségszerű kapcsolata” – írta.

Baptistának keresztelték, de távolságot tartott a szervezett vallástól; egy alkalommal „erdei kereszténynek” nevezte magát. Munkái és kiállása mégis sok keresztényt, köztük katolikusokat is megszólítottak.

Anna Keating katolikus író az America magazinban 2017-ben megjelent cikkében azt írta: sajátos filozófiája „hasznára válhat a katolikusoknak, ellenszert kínálva korunk számos bajára”.

Berry rövid ideig együttműködött a Kentucky állambeli Springfieldben működő katolikus St. Catharine College főiskolával is a Berry Farming Program mezőgazdasági képzés elindításán, a főiskola azonban 2016-ban bezárt.

Mint írta, „szó szerint [vette] János evangéliumának azt a kijelentését, hogy Isten szereti a világot”.

„Hiszem, hogy a világot a szeretet teremtette és találta jónak; hogy a szeretet élteti, tartja egyben és őrzi meg; és hogy amennyiben megváltható, csak a szeretet válthatja meg” – fogalmazott.

Bár sokat utazott, és az Egyesült Államok szerte bölcs emberként tisztelték, Berry határozottan kiállt a helyi közösségek elsőbbsége mellett. Következetesen arra biztatta az amerikaiakat, hogy a társadalmi problémák és konfliktusok megoldását a közösségben és a kölcsönös segítségben keressék.

Fájlalta a vidéki életmód jelentős részének eltűnését, amelynek élete során tanúja volt, ugyanakkor derűlátóan tekintett annak újjáéledésére.

Az ország vidéki közösségeinek lehetséges megújulásáról 1988-ban azt írta: egy ilyen megújulásnak „elsősorban maga a közösség által megvalósított újjáéledésnek kellene lennie”.

„Nem kívülről, odalátogató szakértők utasításai nyomán kellene végbemennie – írta –, hanem belülről, a jószomszédság ősi szabálya, az értékes dolgok szeretete és az otthonlét vágya által.”