A Vatikáni Obszervatórium kutatója szerint ritkábbak lehetnek a Földhöz hasonló világok, mint korábban hitték

A Vatikáni Obszervatórium egyik kutatója szerint a modern csillagászat eredményei arra utalnak, hogy a Föld jóval különlegesebb hely lehet, mint azt a tudósok korábban gondolták. Az elmúlt évtizedek kutatásai rendkívül változatos világokat tártak fel, nem pedig számtalan, a Földhöz hasonló, értelmes életnek otthont adni képes bolygót.

Christopher Graney, a Vatikáni Obszervatórium társult kutatója október 2-án az EWTN News Nightly műsorvezetőjének, Veronica Dudónak így fogalmazott: „A modern csillagászat szemszögéből nézve a Föld nem átlagos hely. Ez nem jelenti azt, hogy a világegyetemben máshol ne lennének a Földhöz hasonló bolygók, de az univerzum bizonyosan nincs tele a Földhöz hasonló világokkal.”

Graney új könyvében, az A Universe of Earths: Our Planet and Other Worlds, from Copernicus to NASA című kötetben (Oxford University Press, 2026) arra hívja olvasóit, hogy a hatalmas világegyetem összefüggésében tekintsenek bolygónkra. A könyvet Dennis Danielsonnal közösen írta.

Elmondása szerint az újkor jelentős részében a csillagászok úgy vélték, hogy a Föld nem különleges, és a világegyetemben sok hozzá hasonló világ létezik. Graney ezt az elképzelést vitatja, és naprendszerünk reálisabb megítélését szorgalmazza.

„Nem is olyan régen – legalábbis az egyháztörténelem időléptékével mérve – a csillagászok nagyon átlagosnak gondolták a Földet” – mondta. „Úgy vélték, sok a Földhöz hasonló hely létezik. Ez különösen a 19. századi írásokban figyelhető meg.”

Angelo Secchi jezsuita atya, a 19. századi úttörő olasz csillagász, akit az asztrofizika egyik megalapítójának tartanak, például támogatta azt az elképzelést, hogy a világegyetemben sok lakott világ van. Azt írta, hogy a csillagok olyan napok, amelyek „életet és jóságot” árasztanak „a Mindenható keze által megáldott számtalan lényre”. Ez azt a 19. században elterjedt meggyőződést tükrözte, hogy a kozmosz mindenütt élettel teli.

A modern csillagászat alapján viszont „tudjuk, hogy a Mars teljesen élettelen – vagy legalábbis, ha van is rajta élet, annyira kevés, hogy még nem találtuk meg… Megfigyeltünk más csillagok körül keringő bolygókat. A világegyetem rendkívül változatos. Ezek a csillagrendszerek és bolygók nagyon különbözőnek tűnnek a Földtől” – fogalmazott.

Graney kutatásainak középpontjában a csillagászat története áll, amint azt az obszervatórium hivatalos bemutatkozó oldala is rögzíti.

Arra a kérdésre, hogy a Vatikán tud-e földönkívüli észlelésekről vagy a naprendszer más részein észlelt életjelekről, Graney elutasította azokat az elméleteket, amelyek szerint a Vatikán idegen élet bizonyítékait titkolja. Mint mondta, a valóság „sokkal unalmasabb”: ha létezik is élet a világegyetem más részein, valószínűleg túlságosan messze van ahhoz, hogy eljuthatott volna a Földre.

„Azt hiszem, ez unalmasabb, mint az, hogy a Vatikán űrlényeket rejteget. De ez a helyzet” – mondta Graney.