Amerikai szenátorok védelmezik az otthon tanító szülők jogát a vallási tantervhez

Cindy Hyde-Smith mississippi republikánus szenátor és Ted Budd észak-karolinai republikánus szenátor a bíróság döntését segítő, úgynevezett amicus curiae beadványt nyújtott be az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához, védelmezve az otthon tanító szülők jogát arra, hogy vallási alapú tantervet alkalmazzanak az oktatásban.

A szenátorok beadványa azt követően született, hogy a Woolard kontra Thurmond ügyben egy alsóbb fokú bíróság úgy döntött: az otthoni oktatás keretében működő önálló tanulási programok állami iskolai programoknak minősülnek.

„Kalifornia államilag finanszírozott önálló tanulási programjainak részeként a szülők saját otthonukban taníthatják saját gyermekeiket, egy charteriskolát működtető magán, nonprofit szervezet korlátozott felügyelete mellett” – áll a beadványban. „Az általános állami normák betartása mellett pedig a szülők bármilyen tantervet választhatnak az otthoni oktatáshoz – egy kivétellel: a vallással. Ez a nyílt megkülönböztetés – amelyet az alperesek szerint Kalifornia Blaine-módosítása ír elő – egyértelműen sérti az alkotmányt. És képtelenség azt állítani, ahogyan a kilencedik körzeti fellebbviteli bíróság tette, hogy az otthon tanító szülők valójában állami szereplők.”

„Ez a beadvány amellett érvel, hogy a szülők azon jogának kifejezett korlátozása, hogy hitre épülő tantervet használjanak, alkotmányellenes, és remélem, hogy ez az érvelés segít a Legfelsőbb Bíróságnak megállapítani: egy kaliforniai bírósági döntést hatályon kívül kell helyezni” – mondta Hyde-Smith egy szeptember 29-i sajtóközleményben.

A beadványhoz csatlakozó katolikus szenátorok között volt Pete Ricketts nebraskai republikánus szenátor és Jim Risch idahói republikánus szenátor.

A Notre Dame vallásszabadságért fellépő szakértői arra kérik a Legfelsőbb Bíróságot, engedélyezze az állami támogatást vallási tanulmányokhoz

A Notre Dame jogi karának professzorai és vallásszabadsággal foglalkozó szervezetek arra kérik az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságát, hogy vizsgálja felül egy 2004-es döntését, amely lehetővé teszi az államok számára, hogy kizárják az államilag finanszírozott ösztöndíjakból a vallási szolgálatra felkészítő képzésben tanuló hallgatókat.

A szeptember 14-i beadvány szerint a Locke kontra Davey ügy nehezen egyeztethető össze a Legfelsőbb Bíróság újabb döntéseivel, amelyek megtiltják az államoknak, hogy hátrányosan megkülönböztessék a vallásos hallgatókat és intézményeket.

A beadvány két virginiai hallgató, Bethany Hall és Cameron Johnson vallásszabadsági ügyéhez kapcsolódik. Tőlük azért tagadták meg az állami ösztöndíjat, mert vallási szolgálathoz kapcsolódó képzésben tanulnak.

„E Bíróság ismételten kimondta, hogy az első alkotmánykiegészítés megtiltja a kormánynak, hogy pusztán azért zárja ki a közfinanszírozásból a vallási intézményeket, valamint az általuk szolgált és oktatott személyeket, mert vallásosak, illetve vallási tevékenységet vagy oktatást végeznek” – áll a beadványban. „A Locke-ügyben hozott döntés nehezen illeszkedik ezekhez a közelmúltbeli döntésekhez.”

A beadványon az Amerikai Ortodox Zsidó Kongregációk Uniója mellett szerepel a Notre Dame Jogi Karának Oktatásjogi Projektje, a Notre Dame Egyház, Állam és Társadalom Programja, valamint a Notre Dame Jogi Kar Lindsay és Matt Moroun Vallásszabadsági Jogi Klinikája.

Új kápolnát épít a Baylor melletti katolikus központ a növekvő miselátogatás miatt

A texasi Baylor Egyetem mellett működő katolikus lelkipásztori szolgálat, a Szent Péter Katolikus Hallgatói Központ bejelentette, hogy új, nagyobb kápolnát épít, mert a meglévő istentiszteleti tér túl kicsi a szentmisére járó hallgatók számához képest.

Henry Carter Finch atya, az Egyesült Államok egyik legnagyobb baptista egyetemén működő katolikus központ munkatársa így nyilatkozott: „Közösségünk az elmúlt néhány évben rendkívüli mértékben növekedett, mivel egyre több fiatal válaszol a kegyelem indítására, hogy az Egyházban keresse az élet teljességét.”

Finch a kápolna építését bejelentő videóüzenetében elmondta, hogy a padsorok zsúfolásig megtelnek, és az OCIA (a felnőttek keresztény beavatásának rendje) program is betelt.

A katolikus központ honlapja szerint a kápolnában 460 ülőhely lesz. A meglévő kápolnában 175 ülőhely van; további férőhelyekkel 220 főt tudnak fogadni. A kápolna becsült költsége 10 millió dollár.

A kápolnáról szóló hír akkor érkezett, amikor a beszámolók szerint országszerte megugrott a katolikus hitre térők száma az egyetemi kampuszokon.

Előrelépett az Amerikai Katolikus Egyetem a U.S. News rangsorában

Az Amerikai Katolikus Egyetem (CUA) 21 hellyel lépett előre a U.S. News and World Report „Best Colleges” rangsorában.

A CUA az országos egyetemi rangsor 2027-es kiadásában a 169. helyről a 148. helyre ugrott, és a „Legjobb magánfenntartású felsőoktatási intézmények” kategóriában is rögtön a 75. helyen debütált. A „Legjobb ár-érték arányú felsőoktatási intézmények” listáján három hellyel, a 72. helyre lépett előre egy szeptember 22-i sajtóközlemény szerint.

„Az idei rangsorok azt ismerik el, amit hallgatóink és családjaik már tudnak: a Katolikus Egyetem kivételes oktatást kínál, amely megéri a ráfordítást” – mondta a közleményben Karna Lozoya, az egyetemi kommunikációért felelős alelnök. „A 21 helyezésnyi előrelépés oktatóink és munkatársaink elkötelezettségét, valamint az oktatás színvonalába és a hallgatók sikerességébe fektetett erőforrásainkat tanúsítja.”