Terjednek a nemzetközi internetes csalóhálózatok az amerikai külügyminisztérium szerint

Az amerikai külügyminisztérium október 8-án közzétette 2026-os emberkereskedelmi jelentését (Trafficking in Persons Report, TIP). A dokumentum szerint a bűnszervezetek és az elnyomó kormányok új módszerekkel húznak hasznot az emberkereskedelemből.

A június 30-i határidő után több mint három hónappal megjelent jelentés szerint az ipari méretű internetes csalóhálózatok terjedése „közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára”.

A dokumentum szerint a többnyire kínai állampolgárok irányította, régóta Délkelet-Ázsiában működő nemzetközi bűnszervezetek Afrikában, a Közel-Keleten, Európában és Latin-Amerikában is megjelentek. Felforgatják a helyi közösségek életét, és évente dollármilliárdokat csalnak ki az emberektől.

Internetes társkereséshez, szerencsejátékhoz és kriptovalutákhoz kapcsolódó csalásokkal több mint 125 ország lakóit károsították meg. A jelentés szerint az elsődleges célpontnak számító amerikaiak 2025-ben legalább 18,2 milliárd dollárt veszítettek a délkelet-ázsiai telephelyekről működő hálózatok miatt.

A szervezetek az elmúlt néhány évben legalább nyolcvan országból toboroztak embereket megtévesztéssel. Sokakat kényszermunkára fognak, őrzött telepeken tartanak fogva, és erőszakkal, szexuális kizsákmányolással, megfélemlítéssel vagy más módszerekkel tartanak ellenőrzésük alatt. A jelentés megállapítása szerint gyakran bűncselekmények elkövetésére is kényszerítik őket.

A 2000-ben elfogadott, az emberkereskedelem áldozatainak védelméről szóló törvény (Trafficking Victims Protection Act, TVPA) által előírt éves értékelés a 2025. április 1-jétől 2026. március 31-éig tartó időszakot vizsgálja.

A külügyminisztérium közölte: nagykövetségi jelentésekre, kormányzati tisztviselőktől, civil és nemzetközi szervezetektől származó információkra, közzétett beszámolókra, hírcikkekre és más forrásokra támaszkodott.

A tárca szerint felelősségre kell vonni azokat a kormányokat, amelyek nem büntetik meg az emberkereskedőket és nem védik meg az áldozatokat.

Tizenkét kormányt nevez meg a jelentés

A dokumentum tizenkét kormány esetében állapítja meg, hogy az államilag támogatott emberkereskedelem kormányzati gyakorlat vagy visszatérő jelenség: Afganisztán, Fehéroroszország, Burma, Kambodzsa, Kína, Kuba, Eritrea, Irán, Észak-Korea, Oroszország, Dél-Szudán és Szudán szerepel a felsorolásban. A minősítés kiterjed „a kormányzati finanszírozású programokban zajló emberkereskedelemre, a kormányzathoz kötődő egészségügyi szolgáltatásokban vagy más ágazatokban alkalmazott kényszermunkára, a kormányzati táborokban fenntartott szexuális rabszolgaságra, illetve gyermekkatonák alkalmazására vagy toborzására”.

A gyermekkatonák alkalmazásának megelőzéséről szóló törvény alapján a minisztérium tizennégy olyan országot sorolt fel, amelynek fegyveres erői vagy állami támogatású milíciái a harcok során bármilyen szerepkörben gyermekeket toboroztak vagy alkalmaztak, akár szexuális rabszolgaként is: Afganisztán, Burma, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Irán, Nigéria, Oroszország, Ruanda, Szomália, Dél-Szudán, Szudán, Venezuela és Jemen.

Az eddig ismertetett országértékelések szerint Izrael öt, a második kategóriában töltött év után 2021 óta először visszakerült a legmagasabb, első kategóriába (Tier 1). A Kongói Köztársaságot a legalacsonyabb, harmadik kategóriába (Tier 3) sorolták vissza, mert nem teljesíti a minimumkövetelményeket, és nem tesz jelentős erőfeszítéseket sem. A jelentés szerint a harmadik kategóriás besorolás bizonyos amerikai támogatások – köztük biztonsági támogatások – korlátozásával járhat.

Az első kategória nem jelenti azt, hogy egy országban nincs emberkereskedelem. A jelentés megfogalmazása szerint ez „azt jelzi, hogy a kormány erőfeszítéseket tett a probléma kezelésére… és teljesítette a TVPA minimumkövetelményeit”.

Chris Smith New Jersey-i republikánus képviselő, az emberkereskedelem áldozatainak védelméről szóló törvény kezdeményezője október 8-i közleményében úgy fogalmazott: a jelentés megállapításai „nyomatékosan emlékeztetnek arra, hogy a modern kori rabszolgaság továbbra is világméretű csapás, és a kormányokat felelősségre kell vonni, ha nem védik meg a kiszolgáltatott embereket”.

„Az emberkereskedelem támadás az emberi méltóság és szabadság ellen” – írta a képviselő. „Az Egyesült Államoknak továbbra is minden rendelkezésére álló eszközt – köztük a TIP-jelentést – fel kell használnia arra, hogy leleplezze az emberkereskedelmet, bárhol jelenjen is meg, megvédje a túlélőket, és nyomást gyakoroljon a külföldi kormányokra e, az emberiséget sújtó csapás felszámolásáért.”

„Kína továbbra is a legalacsonyabb, harmadik kategóriában marad” – folytatta Smith. „Ez azt tükrözi, hogy továbbra sem teljesíti az emberkereskedelem felszámolásához szükséges minimumkövetelményeket. Mélységesen aggasztó, és a lehető legalaposabb vizsgálatot igényli, hogy a Kínai Kommunista Párt kényszermunkát alkalmaz és tesz lehetővé, beleértve az ujgurok és más üldözött kisebbségek rendszeres kizsákmányolását.”

„Ráadásul Kína házaspáronként egy gyermeket engedélyező politikájának szörnyű következményei ma is láthatók és érezhetők. A jelentés is megjegyzi: a kirívó aránytalanság – több tízmillióval több fiú, mint lány – növelte a kereskedelmi célú szexuális kizsákmányoláshoz kapcsolódó emberkereskedelem és a kényszerházasságok iránti keresletet az országban” – írta Smith.

„A harmadik kategóriába sorolt kormányok – köztük Kína, Észak-Korea, Irán, Oroszország, Burma, Fehéroroszország, Kambodzsa, Kuba, Laosz, Nicaragua, Szudán, Dél-Szudán és Venezuela kormányai – többet tudnak és kötelesek is tenni. A harmadik kategória soha nem válhat állandó besorolássá: súlyos figyelmeztetésnek és cselekvésre szóló felhívásnak kell lennie” – fogalmazott a képviselő.