A háborúban életet és halált érintő döntéseknek „hatékony, tudatos és felelős emberi ellenőrzés alatt kell maradniuk”, és nem szabad azokat mesterséges intelligenciára (MI) átruházni – hangsúlyozta ezen a héten a Szentszék az ENSZ egyik fontos fegyverzetkorlátozási egyezményének felülvizsgálati konferenciájához intézett állásfoglalásában.
A Vatikán egy november 19-i állásfoglalásban kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia „gyorsabbá és személytelenebbé” tette a háborút, részben azáltal, hogy „az áldozatokat adatokká redukálja”, az autonóm fegyverzet pedig „alapvetően megváltoztatta a hadviselés jellegét”.
A Szentszék dokumentuma a Bizonyos Hagyományos Fegyverek Alkalmazásának Betiltásáról vagy Korlátozásáról szóló Egyezmény Magas Szerződő Feleinek Hetedik Felülvizsgálati Konferenciájához szólt.
A nemzetközi egyezményt az 1980-as évek elején fogadták el, és korlátozza bizonyos, megkülönböztetés nélküli hatásúnak és a civilekre veszélyesnek ítélt fegyverek – köztük a szárazföldi aknák és hasonló eszközök – használatát.
Az egyezmény tagállamaihoz intézett dokumentumában a Szentszék amellett érvelt, hogy a hadseregeknek tartózkodniuk kell a halálos kimenetelű döntések MI-re való átruházásától, mivel ez elválasztja a döntéshozókat a „konfliktusok emberi árától”.
A gépek „csak számításokat tudnak végezni, az erkölcsi ítélet pedig nem redukálható számításra; magában foglalja a lelkiismeretet, a személyes felelősséget és mások emberként való elismerését” – érvelt a dokumentum.
A háború megköveteli „az emberi természet törékenységének és nyomorúságának tudatát” – közölte a Szentszék, miközben a békefenntartási és a háború befejezése utáni újjáépítési erőfeszítések „attól is függenek, hogyan folynak a harci cselekmények”.
A korábbi háborúk „érzékenyebbé tették az emberiséget mások szenvedése iránt” – áll a dokumentumban, ám a technológia olyan gyorsan fejlődött, hogy a humanitárius elvek védelmét szolgáló „megfelelő biztosítékok” kidolgozása nem tudott lépést tartani vele.
A Szentszék szerint „jogilag kötelező erejű megállapodást” kellene javasolni az autonóm fegyverzet szabályozására és ellenőrzésére, a tagállamoknak pedig addig is moratóriumban kellene megállapodniuk az ilyen technológia fejlesztésére.
„Az előttünk álló kihívások nagyságára tekintettel alapvető fontosságú, hogy politikai akaratot mutassunk, mielőtt túl késő lenne” – áll a dokumentumban. „A béke szolgálata azt jelenti, hogy aktívan előmozdítjuk azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek képesek megóvni az emberi méltóságot és felelősséget ott, ahol az élet és a népek közötti együttélés a tét.”
A Vatikán a közelmúltban már figyelmeztetett az MI-vezérelt fegyverzet fejlesztése ellen. XIV. Leó pápa 2025 decemberében azzal érvelt, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt fegyverzet „súlyosbította a tragédiáját” a fegyveres konfliktusoknak.
A Szentatya akkor arra figyelmeztetett, hogy egyre erősödik az a tendencia, hogy a politikai és katonai vezetők „kibújnak a felelősség alól”, így „az életre és halálra vonatkozó döntéseket egyre inkább gépekre bízzák”.
Ferenc pápa már korábban, 2024-ben arra szólította fel a világ vezetőit, hogy általánosabb értelemben ne engedjék, hogy az MI felváltsa az emberi döntéshozatalt. „Remény nélküli jövőre ítélnénk az emberiséget, ha megfosztanánk az embereket attól a képességüktől, hogy önmagukról és életükről döntsenek, azzal, hogy arra kárhoztatjuk őket, hogy a gépek választásaitól függjenek” – mondta az akkori pápa.

