„Úgy tűnik, nagyon fontos teljesen megérteni ezt a történelmet, egy olyan történelmet, amelyet kitöröltek Mexikó történelemkönyveiből” – jelentette ki Héctor Mario Pérez Villarreal püspök, a Mexikói Püspöki Konferencia főtitkára, miközben a "Száz évvel a Cristero-ellenállás kezdete után" nevű konferencián való részvételre buzdított, amely ezen a héten zajlik Mexikóvárosban.
Az október 14–16-i eseményt megelőző sajtótájékoztatón Pérez Villarreal, aki egyben Mexikóváros segédpüspöke is, arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor megemlékeznek az országban átélt vallási konfliktus századik évfordulójáról, amelyet Cristero-háborúnak vagy Cristiadának is neveznek, „nem a tragikus esemény természetét, az erőszakot vagy a háborút ünnepeljük, hanem oly sok mexikói hitről tett tanúságtételére emlékezünk.”
„A mexikóiak, elsősorban a világi hívek, hitük védelmére keltek, önvédelemként, hogy kifejezhessék azt, amiben hittek, és éljenek a szabadságukkal” – mondta.
A főpásztor felidézte, hogy a 20. század első felében a mexikói katolikusok egy „olyan helyzettel néztek szembe, amelyben a törvény egyértelműen sértett egy alapvető jogot: a hit és a vallási kifejezés szabadságához való jogot.”
Az Egyház és a mexikói állam közötti, a 19. század második felére visszanyúló feszültségek közepette 1926-ban kitört a fegyveres felkelés, amelyet Cristero-háborúnak neveznek, amikor az ország különböző részeiből érkező katolikusok fegyvert ragadtak a polgári hatóságok ellen.
A konfliktus az úgynevezett „Calles-törvény” idején tört ki, amely az év július 31-én lépett életbe, és súlyosan korlátozta a nyilvános istentiszteleteket és a katolikusok vallási életét.
Pérez Villarreal hangsúlyozta, hogy a konferencián, amelyen szakértők Mexikóból és más országokból vesznek részt, „nem arra törekszünk, hogy igazoljuk az erőszak bármely formáját; inkább mélyebben szeretnénk feltárni az igazságot.”
Az ilyen események, mondta, „segítenek objektíven látni a valóságot, nem ideológiai szemüvegen keresztül”, lehetővé téve, hogy „szabadabb Mexikóban élhessünk.”
Továbbá kijelentette, hogy a konfliktus „nem a papság elleni támadás volt, hanem egy egész nép vallásszabadságának megtámadása,” és hangsúlyozta, hogy ez az alapvető jog nem az állam által odaítélhető vagy megtagadható dolog.
„Az egyetemes jogokat nem az állam adja; az állam garantálja azokat” – jegyezte meg.
Az eseményt a Mexikói Püspöki Konferencia (CEM spanyol rövidítéssel) szervezte a Mexikói Pápai Egyetemmel (UPM spanyol rövidítéssel) és a Mexikói Egyháztörténeti Társasággal közösen. Az előadások a Guadalupe-i Miasszonyunk bazilikájának Plaza Mariana terén, valamint az UPM mexikóvárosi előadótermében zajlanak.
Juan Carlos Casas García atya, az UPM Egyháztörténeti Tanszékének igazgatója és a CEM Történeti és Művészeti Osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a katolikus ellenállás „túlmutatott egy fegyveres felkelésen.”
Elmagyarázta, hogy „békés ellenállás is zajlott azok részéről, akik úgy találták, hogy jogaikat egy olyan törvénykezés sérti, amely nyíltan korlátozta a vallásszabadságot és a katolikus egyház tevékenységeit hazánkban.”
A konferencia célja, mondta, „e fejezet megértésének kiegészítése és szélesítése” Mexikó történelmében, amelyet „ellentétek jellemeznek, fényekkel és árnyékokkal egyaránt.”
Az atya megjegyezte, hogy „bár elismerjük, hogy ez egy fájdalmas időszak történelmünkben, ugyanakkor egy történelmi epizód, amely tele van a hitről és hűségről tett tanúságtételekkel, amelyeket nem szabad elfelejtenünk.”
A konferenciát személyesen vagy a CEM közösségi oldalain és a Mexikói Pápai Egyetem oldalain keresztül lehet követni.
Ez a hír először az EWTN News Español oldalán jelent meg, az EWTN News spanyol nyelvű testvérszolgálatán. Az EWTN News English fordította le és dolgozta át.



