Az amerikai Legfelsőbb Bíróság elé kerül a kentuckyi Mária-kegyhely építésének ügye

Két szomszéd perrel akadályozta meg a tervezett barlangkegyhely megépítését. A kápolna fenntartói szerint a szövetségi vallásszabadsági törvény védi jogukat az építkezéshez.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság elé kerül a kentuckyi Mária-kegyhely építésének ügye
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága. A testület 2026. október 1-jén vállalta, hogy felülvizsgálja a kentuckyi Mária-kegyhely építését érintő ügyet. | Fotó: Wolfgang Schaller/Shutterstock

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága befogadott egy vallásszabadsági ügyet, amely egy helyi övezeti szabályozási vitából indult. Az ügy egy észak-kentuckyi város két lakóját állítja szembe egy Mária-kegyhelyet építeni kívánó katolikus kápolna fenntartóival.

A Keresztelő Szent János Misszionáriusai nevű katolikus vallási társulás működteti a Lourdes-i Miasszonyunk-kápolnát a kentuckyi Park Hillsben, az ohiói Cincinnatitől közvetlenül délre. A társulás ellen indított per egy olyan barlangkegyhely megépítését kívánja megakadályozni, amely az 1858-as, franciaországi lourdes-i Mária-jelenéseknek állítana emléket.

A városi testület kezdetben jóváhagyta a kápolna építési kérelmét: eltérést engedélyezett attól a helyi övezeti rendelettől, amely egyébként nem tette volna lehetővé az építkezést ezen a helyen. Két szomszéd azonban kifogást emelt a kegyhely ellen, és pert indított.

Az ügy Kentucky állam legfelsőbb bíróságáig jutott, amely a kápolna ellen döntött. Megállapította, hogy a városi testület túllépte hatáskörét, amikor engedélyezte az eltérést a rendelettől.

A két szomszéd, Joel és Elizabeth Frederic amiatt aggódik, hogyan alakulna a forgalom és a parkolás, ha a kegyhely zarándokhellyé válna. A kápolna fenntartói azzal érveltek, hogy a terv mindössze egy barlangban elhelyezett Mária-szobrot, a jelenések tanújának, Szent Bernadettnek a szobrát, valamint egy teraszt és egy sétányt foglal magában.

A kápolnát működtető katolikus társulás szerint az építkezés megakadályozása sértené a vallási célú területhasználatról és az intézetekben elhelyezett személyek vallásgyakorlásáról szóló szövetségi törvényt (Religious Land Use and Institutionalized Persons Act, RLUIPA). A jogszabály főszabály szerint tiltja, hogy az övezeti előírások jelentős terhet rójanak egy egyház vallásgyakorlására. A városi tanács is erre a törvényre hivatkozva indokolta meg az eltérés engedélyezését.

„Felháborító azt mondani egy egyháznak, hogy a saját ingatlanán nem építhet egy szerény helyet imádságra és elmélkedésre” – fogalmazott közleményében Kelly Shackelford, a kápolna jogi képviseletét ellátó First Liberty Institute elnöke, vezérigazgatója és vezető jogtanácsosa.

„A szövetségi törvény egyértelmű védelmet nyújt a vallási szervezeteknek abban, hogy ingatlanaikat küldetésük szolgálatára használhassák” – mondta. „Ez a vallásszabadság szempontjából fontos ügy.”

A szóbeli meghallgatás időpontját még nem tűzték ki. Az ügy országos precedenst teremthet arra nézve, hogyan kell a városoknak alkalmazniuk azokat az övezeti szabályokat, amelyek terhet róhatnak a vallásgyakorlásra.

Iratkozzon fel az EWTN News hírlevelére!

Hírlevél-feliratkozás – még nem elérhető
Ossza meg a cikket!