Warda érsek: munkahelyek kellenek az iraki keresztények megmaradásához

Az iraki keresztények számára a történelmi hazájukban való megmaradás egyre inkább nemcsak a biztonságtól függ, hanem attól is, hogy a fiatalabb nemzedékek találnak-e értelmes munkát, és tudnak-e stabil életet építeni – mondta Bashar Warda, Erbíl káld katolikus érseke.

Az ACI MENA-nak, az EWTN News arab nyelvű társszolgálatának adott interjújában Warda elmondta, hogy az oktatás, a szakmai képzés és a tartós munkalehetőségek biztosítása elengedhetetlenné vált a keresztény közösségek megerősítéséhez egy olyan időszakban, amikor a gazdasági nyomás továbbra is súlyosan nehezedik a fiatal irakiakra.

A kihívás különösen jelentős a keresztények számára, mivel számuk az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, így a kisebb közösségek kiszolgáltatottabbá váltak a gazdasági nyomásnak.

Az Erbíli Katolikus Egyetemen felszólalva Warda Irak gazdaságának szerkezetét is a probléma részének nevezte.

Az állami kiadások és a közszférában való foglalkoztatás továbbra is aránytalanul nagy szerepet játszanak, miközben a magánszektor még nem teremtett elegendő fenntartható munkahelyet a munkaképes korú, egyre népesebb fiatal nemzedék szükségleteinek kielégítésére.

Nehéz átmenet az oktatásból a foglalkoztatásba

A Világbank 2025-re vonatkozó modellezett ILO-becslése szerint az ország munkanélküliségi rátája 15,5%. A beszámolóban idézett munkaerőpiaci részvételi arány körülbelül 38%.

A demográfia további nehézséget jelent: a 15 és 29 év közötti irakiak a népesség megközelítőleg 29%-át teszik ki, ami folyamatos nyomást gyakorol a munkaerőpiacra.

Az ország olajtól való erős függése szintén befolyásolja a munkahelyteremtési képességét. Az olaj 2025-ben az állami bevételek megközelítőleg 88%-át és az áruexport 91%-át adta, ami a gazdaságot kiszolgáltatottá teszi az energiaárak és -bevételek ingadozásának.

Ebben a helyzetben Warda szerint a fiatalok munkára való felkészítése többet igényel annál, mint hogy segítsenek nekik egyetemi diplomát szerezni. Az oktatásnak – mondta – az egyre nagyobb versenyt jelentő munkaerőpiacon szükséges gyakorlati és szakmai készségeket is biztosítania kell, különösen mivel az állami foglalkoztatás lehetőségei egyre korlátozottabbak.

Példaként olyan egyetemistákra mutatott rá, akik éjszakai munkát vállalnak tanulmányaik finanszírozására; ez egyszerre szemlélteti a fiatal irakiakra nehezedő nyomást és eltökéltségüket, hogy munkán keresztül építsék jövőjüket.

Warda szerint e fiatalok tapasztalata azt is bizonyítja, hogy a fiatalok készek felelősséget vállalni, amikor értelmes lehetőségek állnak rendelkezésükre.

Túl az azonnali segítségnyújtáson

Warda méltatta az Aid to the Church in Need (Szükséget Szenvedő Egyház, ACN) segélyszervezet ösztöndíjas támogatását, de kijelentette, hogy a kihívás nem ér véget a hallgatók diplomaosztásával.

Szerinte az Egyháznak és más, az iraki keresztény jelenlét fenntartására törekvő intézményeknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a fiatal keresztények tanulmányaik után munkához jussanak.

Ehhez szemléletváltásra van szükség: az azonnali szükségletek kielégítése mellett meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek között a családok és a fiatalok gazdaságilag önállóvá válhatnak.

Warda nagyobb befektetést sürgetett az emberekbe, a szakmai képzésbe, a foglalkoztatásba, valamint olyan projektekbe, amelyek képesek megerősíteni a magánszektort, és életképes alternatívákat kínálnak a fiatal irakiaknak az állami munkahelyektől való függéssel szemben.

Az Erbíli Káld Katolikus Főegyházmegye oktatási, akadémiai, egészségügyi, média- és humanitárius intézmények hálózatán keresztül igyekezett ezt a modellt követni.

Lehetőségek teremtése egyházi intézményeken keresztül

Warda elmondta, hogy az érsekséghez kapcsolódó intézmények jelenleg különböző közösségekből és háttérből érkező, megkülönböztetés nélkül alkalmazott mintegy 950 embert foglalkoztatnak.

Ugyanakkor felvetette a kérdést, hogy még ez a szám is elegendő-e, ha az iraki társadalmat és különösen annak keresztény közösségeit sújtó gazdasági kihívások léptékéhez viszonyítjuk.

Warda szerint a tartós foglalkoztatás bővítéséhez olyan partnerségekre és beruházásokra lesz szükség, amelyek túlmutatnak azon, amit az egyházi intézmények önmagukban meg tudnak valósítani.

Azzal érvelt, hogy az Egyház válaszának ezért nem pusztán a karitatív segítségnyújtásban, hanem az igazságosságban, az emberi méltóságban és az önálló boldogulás elősegítésében kell gyökereznie.

A segítségnyújtás végső célja – mondta – az kell legyen, hogy az emberek megkapják az önmaguk és családjuk eltartásához szükséges készségeket és lehetőségeket, ahelyett hogy a rövid távú támogatás tartós függőség forrásává válna.

Az iraki keresztények számára ez a megközelítés az oktatás mellett a megélhetési lehetőségeket is a közösségek megőrzése fontos eszközének tekinti. Így maradhat élő a keresztény jelenlét az országban, és így láthatnak hazájukban jövőt a fiatalok önmaguk és családjuk számára.

Ezt a tudósítást először az EWTN News arab nyelvű társszolgálata, az ACI MENA [jelentette meg](https://www.acimena.com/news/9421/ord-altaalym-ofrs-alaaml-yuaazwzan-smod-almsyhywyn-fy-alaarak). Az EWTN News angol szerkesztősége fordította és dolgozta át.