A polgári házasságtól a szentségi kötelékig: házasságrendezés egy kaliforniai egyházmegyében

Sok, csupán polgári házasságot kötött katolikus pár mély vágya, hogy teljesen részt vehessen az egyház szentségi életében, és szentáldozáshoz járulhasson. Erre válaszul a kaliforniai San Jose-i egyházmegye Oscar Cantú püspök vezetésével jelentős házasságrendezési kezdeményezést indított a kaliforniai püspökök „Radiate Love” – „Sugározzatok szeretetet” – kampányához kapcsolódva. Az elmúlt hónapokban párok tucatjai kötöttek így szentségi házasságot.

Az eredetileg kis kísérleti programnak szánt kezdeményezés iránt rendkívüli érdeklődést mutattak azok a családok, amelyek Krisztust kívánták házasságuk középpontjába állítani. A sok jelentkező miatt több közös szentmisén tartottak szertartást: július 25-én, augusztus 1-jén és szeptember 26-án, egyházmegyei püspökök vezetésével. A kérésüket jelző pároknak külön szertartásokat is biztosítottak.

A Radiate Love munkacsoport tagjai Jose Sotóval (középtől balra) és Oscar Cantú püspökkel (középen). A jobb szélen a munkacsoport mentorai, Richard és Veronica Wildanger láthatók. Képforrás: Oliver Tapia/Diocese of San Jose.

A kezdeményezés akkor született, amikor Jose Soto, az egyházmegye felnőtt lelkiségért és családi életért felelős igazgatója észrevette, milyen sok, gyermekeivel hetente szentmisére járó pár nem áldozik házassági helyzete miatt.

„A »Radiate Love« elnevezést vettük át, mert a kaliforniai püspökök ezzel támogatták a házasságot és a családot 2024–2025-ben – mondta Soto. – Amikor a kezdeményezés a végéhez közeledett, létrehoztam egy Radiate Love munkacsoportot. Meghívtam négy-öt házaspárt, akik elkötelezettek a házasság és a család mellett, és egész évben segítettek programokat szervezni. Egyikük azt mondta: »Jose, megszakad a szívem, amikor látom, hogy párok… eljönnek a templomba, vasárnap elhozzák gyermekeiket a misére, de nem áldoznak. Vajon tehetnénk valamit értük?« Így kezdődött.”

A szervezők kezdetben tizenkét-tizenöt párral akarták kialakítani a program kereteit, ám híre elterjedt a plébániákon. A jelentkezés lezárásakor már 102 pár állt készen az indulásra.

„Egyszerre voltunk izgatottak és megilletődöttek, de hatalmas öröm volt – mondta Soto. – Ebből azt láttam, hogy létezik ez az igény. A párok készek jelentkezni, ha befogadják őket, és látják, hogy az egyház kezdeményezően melléjük áll, együtt akar haladni velük.”

Veronica és Richard Wildanger önkéntes mentorként csatlakozott a munkacsoporthoz Soto felkérésére, hogy segítsék a „csodálatosan sikeres” jelentkezési hullám kezelését. Saját polgári házasságukat huszonkét évvel korábban rendezték az egyházban.

Az alapos lelkipásztori kísérés érdekében az egyházmegye a Witness to Love házasságfelkészítő programot alkalmazta: a polgári házasságban élő párokat tapasztalt mentorházaspárokkal kapcsolta össze, akik végigkísérték őket a folyamaton. A Wildanger házaspár számára ez a házasságuk Isten felé fordításának következő lépését jelentette.

„Amikor az egyházmegye felkínálta ezt, olyan volt, mintha valaki kinyújtaná a kezét, és azt mondaná: tessék, fogd meg a kezem, minden lépésen végigvezetünk” – idézte fel Veronica.

A részt vevő párok a szentélyben fényképezkednek az Oscar Cantú San Jose-i püspök és papok által vezetett közös házasságrendezési liturgián. Képforrás: Oliver Tapia/Diocese of San Jose.

Mireya Aristizábal és Juan David Díaz három évvel Kolumbiából való elköltözésük után kötöttek polgári házasságot. Számukra a program lelki tisztánlátást és párként személyesebb kapcsolódást is hozott.

„A szívemben azonban mindig ott motoszkált valami – mondta spanyolul Aristizábal. – Azt mondtam: a társammal szeretnék lenni, de Isten előtt szeretnék vele lenni. Vagyis a házasság szentségében. Arra vágytam, hogy részesüljek benne, és teljességében megéljem.”

Férje a döntésben lehetőséget látott felesége lelki életének támogatására és saját hitének elmélyítésére. „Olyan volt, mintha meghívták volna az ünnepségre, de nem adtak volna neki vacsorát – mondta spanyolul. – Nagyon nehéz… elzárni őt a hitétől. Azt mondtam: nem, én is hiszek Istenben, szeretem a katolikus egyházat, hát induljunk el.”

Aristizábal szerint a felkészítés közös lelki alapot adott kapcsolatuknak. Új otthonukban közösségre is találtak, amely csatlakozott szeptember 26-i ünneplésükhöz. „Közelebb kerültünk Istenhez, tudva, hogy őt keressük, és életünk első helyére akarjuk állítani” – fogalmazott spanyolul.

Soto elmondta: a szervezők és mentorok a program során hangsúlyozták, hogy a szentségi házasság felbonthatatlan szövetség, és nem pusztán társadalmi megállapodás.

„Amikor Istent is bevonod, ez már szövetségen alapuló házasság, nem egyszerűen szerződéses kapcsolat, hanem szentségi házasság – mondta Wildanger az EWTN Newsnak. – Az Úr jelen van, és felelősséggel tartozol Istennek azért, hogy valóban segítsd házastársadat a mennybe jutni. Nem kizárólag ezen a szinten történik: egy másik szinten is. Isten figyel rátok és jelen van bennetek, és ebből kegyelmeket adhat.”

Soto szerint a polgári kapcsolatok szentségi szövetséggé emelése mélyebb célt ad a családoknak. A párok „ezt tükrözhetik, amikor a szent házasságban egymásnak ajándékozzák magukat”.

Az egyházban frissen rendezett házasságú párok Oscar Cantú San Jose-i püspök köré gyűlnek a szentélyben, szentségi házasságuk kezdetét ünnepelve. Képforrás: Oliver Tapia/Diocese of San Jose.

Sok párnak érzelmileg is mérföldkő volt, hogy évek után ismét szentáldozáshoz járulhatott. Veronica Wildanger szerint egyesek több mint harminc évig éltek kizárólag polgári házasságban; sok örömkönny hullott.

A közös szertartás megőrizte a szentség bensőségességét, miközben az egyház egyetemességét is megmutatta. „Ebből látom, hogy az egyház egység. Ha másokkal együtt részesülünk ebben a szentségben, az megmutatja, hogy az egyház nagyon is él, hisz a házasságban, és továbbra is küzdeni akar érte” – mondta Aristizábal.

Akik későn értesültek a programról, vagy hiányzó iratok, időhiány, esetleg szorongás miatt nem tudtak részt venni – Soto szerint az elmúlt évben mindezek tényleges akadályt jelentettek –, azokhoz egyértelmű bátorítás szól: ne féljenek!

„Azt mondanám: az egyház befogad benneteket, tárt karokkal vár, és amikor készen álltok, itt vagyunk, hogy az út minden lépésén veletek haladjunk – mondta Soto. – Ha a szívetekben ott van az indítás, hogy talán az egyházban is házasságot kellene kötnötök, hallgassatok rá, és válaszoljatok rá.”