Az EWTN News elmagyarázza: hogyan védi a vallásszabadságot az amerikai RFRA-törvény?

A St. Louis-i Főegyházmegye ebben a hónapban pert indított a szövetségi kormány és több más alperes ellen. Állítása szerint az alkalmazott szabályok megakadályozzák, hogy a katolikus bevándorló fogvatartottak a szentségekhez, köztük az Eucharisztiához járuljanak.

Az amerikai szövetségi kerületi bíróságon benyújtott kereset egyebek mellett azt állítja: a kormány megsérti a vallásszabadság helyreállításáról szóló szövetségi törvényt (Religious Freedom Restoration Act, RFRA), amikor nem engedi a papokat az amerikai Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) őrizetében tartott emberekhez. Egy börtöntisztviselő a beszámoló szerint azt javasolta, hogy a papok „műanyag zacskóban adhatnák át az Oltáriszentséget egy börtönőrnek, aki aztán eljuttatná a fogvatartottnak”.

Az RFRA-ra rendszeresen hivatkoznak szövetségi perekben azok, akik szerint a kormány túlzott mértékben korlátozza vallásgyakorlásukat. De hogyan működik ez a több mint harmincéves törvény, és pontosan miként védi a vallásszabadságot az Egyesült Államokban?

A kormány nem „terhelheti meg jelentősen” a vallásgyakorlást

A kétpárti egyetértés ritka példája volt az 1993-ban előterjesztett szövetségi törvény: a képviselőház egyhangúlag, a szenátus csaknem egyhangúlag fogadta el, majd Bill Clinton akkori elnök írta alá.

A jogszabályt jelentős részben a Legfelsőbb Bíróság Employment Division kontra Smith ügyben hozott ítélete indokolta. Az 1990-es döntés kimondta: Oregon állam megtagadhatta a munkanélküli-ellátást két amerikai őslakos lakostól, akiket azért bocsátottak el, mert egy vallási szertartáson pejotot használtak.

A polgári szabadságjogokat és a vallási jogokat védő szervezetek széles körű felháborodása nyomán a kongresszus kidolgozta és elfogadta a törvényt. Clinton az aláíráskor azt mondta: a jogszabály „visszaállít egy olyan mércét, amely minden amerikai vallásgyakorlását jobban védi, bármely felekezethez tartozzon is”.

A törvény szerint a kormány főszabályként „nem terhelheti meg jelentősen egy személy vallásgyakorlását”, akkor sem, ha a teher egy „általánosan alkalmazandó szabályból” ered.

Ilyen korlátozást csak akkor enged meg a jogszabály, ha a kormány bizonyítja, hogy az „nyomós állami érdeket szolgál”, és e cél elérésének „legkevésbé korlátozó eszköze”.

Matt Sharp, az Alliance Defending Freedom vezető jogtanácsosa és közpolitikai alelnöke az EWTN Newsnak elmondta: a törvény „a kormányra helyezi a bizonyítás felelősségét”, hogy intézkedései nem sértik a jogszabályt.

„A kormánynak bizonyítania kell, hogy nyomós oka van” egy olyan intézkedésre, amely korlátozza valakinek a vallásszabadságát – mondta Sharp. „Nem elég annyit mondania: nekünk tetszik ez a törvény. A legmagasabb rendű állami érdeknek kell fennállnia, például nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági érdeknek.”

Az Alliance Defending Freedom az évek során számos, az RFRA-ra épülő perben járt el. Ezek közé tartozott a Conestoga Wood Specialties kontra Burwell ügy is, amelyet egy mennonita keresztény család indított. Szerintük az Obama-kormányzat fogamzásgátló eszközök biztosítási fedezetére vonatkozó előírása megsértette a vallásszabadságot védő szövetségi törvényt.

A család végül megnyerte a pert: a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a szövetségi kormány megsértette az RFRA-t, amikor arra kötelezte őket, hogy vállalkozásuk biztosításán keresztül fedezzék a fogamzásgátlás költségeit.

Sharp ugyanakkor elismerte: a jogszabály soha nem jelentette azt, hogy „a vallás automatikusan győz”.

„Határozottan kedvezőbbé teszi az amerikai jogot a vallás számára, és erősebb védelmet nyújt neki” – mondta. A vallási kifogásokra épülő keresetek azonban nem mindig járnak sikerrel. Így történt például azzal az amerikai őslakos koalícióval, amely az RFRA alapján perelt egyik szent helyének védelmében, de 2025-ben nem járt sikerrel a Legfelsőbb Bíróságon.

A Szegények Kis Nővérei szerzetesközösség eközben részben ugyanerre a törvényre hivatkozik a fogamzásgátlásra vonatkozó kötelező előírások elleni, tizenöt éve tartó jogi küzdelmében.

Bár a törvény alkalmazása időnként vegyes eredményeket hoz, a vallásszabadság védelme az utóbbi években folyamatosan erősödött az Egyesült Államokban. Eddig összesen harminc tagállam fogadta el az RFRA valamely változatát, vagy alkotott hozzá hasonló jogszabályt.

Sharp szerint az RFRA megköveteli a kormánytól, hogy amikor korlátozza a vallásgyakorlást, azt „szűkre szabottan”, „a lehető legkisebb” beavatkozással tegye.

„Szigorú bizonyítási követelmény ez” – mondta. „A gyakorlatban rendkívül fontosnak és hasznosnak bizonyult a hívő emberek számára.”