Coakley érseket a halálbüntetés elleni kiállásáért tüntették ki

A Catholic Mobilizing Network (CMN) a halálbüntetéssel szembeni nyilvános kiállásáért díjjal tüntette ki Paul Coakley érseket a washingtoni apostoli nunciatúrán tartott „Justice Reimagined” díjátadóján és ünnepségén.

Coakley, az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia elnöke az október 21-i rendezvényen átvette a CMN Fiorenza érsekről elnevezett Méltóság és Élet díját. Az elismerés névadója Galveston–Houston néhai érseke, Joseph Fiorenza, a polgárjogok és a halálbüntetés eltörlésének szószólója.

Coakley régóta kiáll a halálbüntetés ellen, többek között saját államában, Oklahomában is. E hónap elején elítélte a Trump-kormányzat tervét, amely szerint élőben közvetítenék a Fort Hood-i tömeggyilkos, Nidal Hasan katonai kivégzését. „A mi Istenünk az élet Istene” – mondta október 9-i nyilatkozatában. „Hasan tetteit semmilyen módon nem lehet helyeselni, de ez a döntés a halál kultúrájának barbár népszerűsítése, és felül kell vizsgálni.”

„Mondanom sem kell, hogy nagy alázattal és megtiszteltetésként fogadom ezt a díjat” – mondta Coakley köszönőbeszédében. „Fiorenza érsek valódi élharcos volt. A püspöki konferencia elnökeként ismertem meg, amikor én egészen új püspök voltam, és mindig csodáltam munkáját, meggyőződését és elveit.”

„Az, hogy ebben az időszakban az Amerikai Egyesült Államokban élek, valóban egyre inkább a halálsoron várakozó elítéltek melletti kiállásra irányította a figyelmemet, valamint arra, hogy népként, Egyházként és nemzetként is fel kell ismernünk annak igazságtalanságát és embertelenségét, amit a nevünkben tesznek” – mondta.

„Az, hogy ebben az időszakban az Amerikai Egyesült Államokban élek, valóban egyre inkább a halálsoron várakozó elítéltek melletti kiállásra irányította a figyelmemet, valamint arra, hogy népként, Egyházként és nemzetként is fel kell ismernünk annak igazságtalanságát és embertelenségét, amit a nevünkben tesznek.”

Paul Coakley érsek – Oklahoma City-i Főegyházmegye

Coakley elmondta: először 1973-ban, a Roe kontra Wade döntés évében – amikor a középiskolát is befejezte – ébredt rá az élet melletti kiállás fontosságára. Mint mondta, a jogi szabályozás lehetővé tette „a legkiszolgáltatottabb és legártatlanabb emberi életek tömeges, hatalmas léptékű elpusztítását”.

„Így sok éven át az élet kérdéseiben az abortusz ellenzése és a meg nem születettek élethez való joga melletti kiállás volt a legfőbb szenvedélyem és gondom” – mondta. „Csak később kezdtem megérteni, mit jelent az élet tisztelete a fogantatástól a természetes halálig.”

Coakley felidézte: ahogyan az idő múlásával „közelről látta, hogy az élet szent, és meg kell őrizni”, végül arra a következtetésre jutott, „hogy az emberi méltóságot senki sem veszítheti el, bármilyen szörnyű bűncselekményt követett is el egy férfi vagy egy nő”.

Megjegyezte: oklahomai érseki szolgálata idején szembesült azzal, hogy saját állama – Floridához és Texashoz hasonlóan – „nagyon határozottan életpárti a meg nem születettek élethez való jogának támogatásában”, ugyanakkor „kérlelhetetlenül” ragaszkodik a halálbüntetéshez.

Coakley augusztusban is felszólalt egy elítélt gyilkos oklahomai kivégzése ellen. Imát kért a gyilkos áldozataiért és magáért a gyilkosért is, miközben „az igazságszolgáltatás emberségesebb formáját” sürgette.

Beszédének végén Coakley háláját fejezte ki a CMN-nek érdekvédelmi munkájáért.

„Bátorítást és reményt érzek, különösen az utóbbi időben megjelent hírek fényében, hogy mindannyian új bátorságra és elszántságra találunk e küzdelem folytatásához: minden emberi élet szentségének és méltóságának védelméhez a fogantatástól a természetes halálig” – mondta.

Gabriele Caccia érsek, az Egyesült Államok apostoli nunciusa felolvasta Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár üzenetét, amelyben közelségéről biztosította a rendezvény résztvevőit.

Az eseményen Elizabeth Bruening katolikus újságíró, a The Atlantic munkatársa és a Pulitzer-díj kétszeres döntőse szintén megkapta a Reimagining Justice díjat.