A katolikus társadalmi tanítással összehangolt befektetésekről tanácskoztak New Yorkban

NEW YORK – Több mint 100, különböző vallásokhoz tartozó pénzügyi szakember és lelkipásztor gyűlt össze New Yorkban szeptember 16–17-én, hogy részt vegyen a második alkalommal megrendezett Catholic Faith Investor Summit konferencián, amelynek témája: „Segíteni a katolikus vezetőket abban, hogy befektetéseiket hitükkel összehangolva társadalmi hatást érjenek el.”

A katolikus üzleti vezetők a hit kérdésében „nem pipálhatnak ki csupán egy rubrikát” – mondta Pierre LeCocq a résztvevőknek szeptember 17-én, a rendezvénynek a Szent Patrik-székesegyházban bemutatott nyitómiséje után. „Személyek közösségéért vagytok felelősek. Minden döntéseteket ennek tudatában kell meghoznotok. Nem azért vagytok itt, hogy kipipáljatok egy rubrikát … azért vagytok itt, hogy szeressetek.”

Felszólalásában LeCocq, az UNIAPAC, a Keresztény Üzleti Vezetők Nemzetközi Szövetsége korábbi elnöke, más konferencia-előadókkal együtt gyakran hivatkozott a *Mensuram Bonam*: A hitből fakadó mércék katolikus befektetők számára – kiindulópont és cselekvésre szólító felhívás című, a Pápai Társadalomtudományi Akadémia által 2022-ben kiadott dokumentumra.

Noha nem kötelező érvényű tanítóhivatali szöveg, a dokumentum a katolikus társadalmi tanításból merített, hitalapú iránymutatásokat kínál a pénzügyekhez és a befektetésekhez.

A konferencia alapítója és elnöke, Roger Aguinaldo, a Wall Street veteránja nyitóbeszédében kijelentette, hogy „a legtöbb katolikus intézmény a szélesebb piacról örökölte befektetési folyamatait, amelyet soha nem a katolikus társadalmi tanítás szem előtt tartásával alakítottak ki. Tanácsadójuk mintaportfóliója nem tudja, mi az a *Mensuram Bonam* („Jó mérték”). Referenciaindexük nem kiált az emberi méltóságért.”

Az EWTN Newsnak elmondta, hogy néhány évvel ezelőtti katolikus hithez való „visszatérése” után szervezte meg a csúcstalálkozót, mert úgy hiszi, „Jézus azt akarja, hogy karrierem utolsó harmadát annak szenteljem, hogy segítsek a katolikusoknak az intézményi pénzeszközöket a katolikus hittel összhangba hozni, és valódi társadalmi hatást elérni … ne pedig az ESG-szűrőket [környezeti, társadalmi, irányítási] alkalmazzuk, amelyeket a Wall Street erőltetett ránk. Az erény látszatának keltése volt. Kétezer évnyi egyházi tanítás vezet bennünket.”

Aguinaldo, aki korábban az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának Nemzeti Tanácsadó Testületének is tagja volt, elmondta: a katolikusoknak nem kell lemondaniuk a hozamról, amikor hitükkel és értékeikkel összhangban fektetnek be.

„Tudatos akarati döntés nélkül” azonban – mondta – „egy portfólió afelé sodródik, amit a piac felelősnek nevez, ami nem ugyanaz, mint amit az Egyház hűségesnek nevez.”

Kizárás, érdekérvényesítés, társadalmi hatás

Több előadó is beszélt a kizárás, érdekérvényesítés és hatás háromlépcsős befektetési folyamatáról.

A kizárás, vagyis a negatív szűrés azt jelenti, hogy kizárják azokat a vállalatokat, amelyek termékei vagy gyakorlatai ellentmondanak az emberi méltóságnak, például az abortusztablettákat és fogamzásgátlókat, pornográfiát és szerencsejátékot kínáló cégeket, egyebek mellett.

Az érdekérvényesítés a tulajdonosi jogok gyakorlását jelenti: levélírást a vállalatvezetésnek, meghatalmazás útján történő szavazást, valamint részvényesi javaslatok benyújtását az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) szabályai szerint, hogy egy határozati javaslat felkerülhessen a vállalat részvényesi szavazólapjára.

Aguinaldo szerint a katolikus befektetőknek nem kell „egyszerűen kidobniuk az olajipari részvényeket. Részvényesként kapcsolatba léphetnek a vállalatokkal”, és kérhetik őket, hogy gyakorlataikat hozzák összhangba a katolikus elvekkel.

Séamus Finn atya, aki Peter Turkson bíborossal, a Pápai Társadalomtudományi Akadémia kancellárjával együtt részt vett a Mensuram Bonam kidolgozását végző munkacsoportban, elmondta a résztvevőknek, hogy a részvényesek az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet szabályai alapján javaslatokat nyújthatnak be, és tulajdonosi jogaikat felhasználhatják a változás előmozdítására.

Az érdekérvényesítés olykor megváltoztatja a vállalati politikát. Amikor nem, a befektetők eladhatják a részvényt, ezzel hatást elérve.

Rachel Kahn-Troster rabbi, az Interfaith Center on Corporate Responsibility ügyvezető alelnöke saját munkája alapján ismertette ezt a folyamatot.

Elmondta, hogy a csoport számos tagja, köztük nem keresztények is, üdvözölte XIV. Leó pápa *Magnifica Humanitas* kezdetű enciklikáját, amely az emberi méltóságra összpontosít, miközben a gazdaságokat a gyorsan fejlődő technológiák, például a mesterséges intelligencia alakítják át.

Ez az aggodalom a csúcstalálkozó új pénzügyi infrastruktúráról szóló ülésén is megjelent.

Eddie Cullen, aki Karl Kilbbel közösen alapított egy digitális eszközökkel foglalkozó céget, amely kibocsátott egy stabil érték fenntartására tervezett kriptovalutát, azaz stabilcoint Catholic USD néven, azt mondta a résztvevőknek, hogy a pénzügyek mesterséges intelligencia általi automatizálása „feltartóztathatatlanul közeleg”, és a katolikus pénzügyi szakembereknek fel kell készülniük rá.

Ahogyan ő megfogalmazta, nem az a kérdés, kiépül-e az új pénzügyi infrastruktúra, hanem az, ki írja a szabályokat.

Cullen szerint a katolikusoknak kezdeményezően kell bekapcsolódniuk az új technológiák alakításába.

Cullen szerint a blokklánc gyorsabbá és átláthatóbbá teheti a tranzakciókat, és „megerősíti a szegényeket”, akiket kizártak a hagyományos banki szolgáltatásokból – ez olyan hatásorientált megközelítés, amelyet az előadók szembeállítottak az általuk elégtelennek nevezett ESG-szűrőkkel.

Carolyn LaRocco pénzügyi tanácsadó, aki nagyrészt női szerzetesrendekkel dolgozik, arról beszélt, milyen kihívást jelent a katolikus társadalmi tanítással összhangban álló pénzügyi termékeket eljuttatni azokhoz a befektetőkhöz, akik attól tarthatnak, hogy kevesebb pénzt keresnek az ilyen befektetésekkel.

„Egyszerre lehet pénzt keresni és jót tenni” – mondta LaRocco. „Lépést lehet tartani az indexekkel, de sürgetni kell a pénzügyi tanácsadót vagy tanácsadó céget, hogy bizonyítsa: a katolikus termékek nem hoznak rosszabb megtérülést.”

Azt mondta, ágazatának egyik problémája, hogy „méretnövelést akarunk. Szeretjük a kapitalizmust; sok pénzt akarunk keresni, de ez időbe telik.”

Hosszú távon „mennyi pénzre van szükségünk?” – tette fel később a kérdést. „Csak pénzt akarunk keresni, vagy jót akarunk tenni?”

LaRocco szerint a katolikusoknak kihívás elé kell állítaniuk magukat, és „teljes portfóliójukat a küldetés szolgálatába kell állítaniuk.”

James Good, egy befektetési tanácsadó cég befektetési igazgatója azt mondta az EWTN Newsnak, hogy „lenyűgözte, amikor a pénzügyi szakemberek figyelemre méltóan sokszínű csoportját látta egységes küldetés mentén összegyűlni”, amelynek középpontjában a hit és a vagyonkezelés összehangolása állt; szerinte „ez azt mutatja, hogy a katolikus értékek jó irányban befolyásolhatják világunkat … miközben a rájuk bízott vagyon felelős kezeléséből fakadó kötelezettségeiket is teljesítik.”