Az USCCB elnöke szerint az Egyháznak a küldetésre, nem pedig a politikai megosztottságokra kell összpontosítania

Paul Coakley érsek négy prioritást vázolt fel az Egyház számára: a házasság és a családi élet, az istentisztelet, a párbeszéd és a közéleti szerepvállalás erősítését.

Az USCCB elnöke szerint az Egyháznak a küldetésre, nem pedig a politikai megosztottságokra kell összpontosítania
Paul Coakley érsek „a társadalom alapvető struktúrájának” nevezte a családot, mondván, hogy itt alakul ki az emberekben az odatartozás érzése, itt sajátítják el a társas készségeket és értékeket, tapasztalják meg a szeretetet, és adják tovább a hitet az amerikai püspökök 2026. november 17-i baltimore-i őszi plenáris ülésén. | Fotó: Jack Haskins/EWTN News

BALTIMORE — Paul Coakley oklahoma city-i érsek, az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának (USCCB) elnöke azt mondta püspöktársainak, hogy az Egyháznak ellen kell állnia annak a hajlamnak, hogy ügyeit politikai és ideológiai megosztottságokon keresztül szemlélje, mivel munkája a küldetésre, nem pedig a hatalomra összpontosul.

Coakley az USCCB baltimore-i őszi plenáris ülésén november 17-én elmondott beszédében utalt a közelmúltbeli félidős választásokra, amelyeken a demokraták többséget szereztek a Kongresszus mindkét házában.

„Nemzetként éppen egy nehéz és gyakran vitáktól terhes választási cikluson vagyunk túl, amely — ha nem is meglepő, de — vitathatatlanul jelentős következményekkel járó eredményeket hozott” — mondta Coakley. „Az eredményektől függetlenül gratulálni szeretnék a megválasztottaknak, és arra bátorítom őket, hogy működjenek együtt a közjó előmozdításán és minden emberi személy méltóságának védelmén.”

Coakley ezután visszatért ahhoz a gondolathoz, hogy a társadalmat érintő szekularizmus és polarizáció ugyanazon erői azt is befolyásolják, miként értelmezik az emberek az Egyházat. Elmondta, hogy ezek az értelmezések nemcsak a tágabb kultúrában gyakoriak, hanem a katolikusok körében is, beleértve a katolikus médiát és a közösségi médiát.

„Mert a világ a hatalom kategóriáiban gondolkodik. A világ hamis bináris logikán keresztül látja a dolgokat, az igen vagy nem, a bal vagy jobb, a vagy-vagy világában” — mondta Coakley. „De amint önök és én tudjuk, az Egyház a küldetés kategóriáiban gondolkodik.”

Az érsek hozzátette, hogy a politikai manőverezésre és a győzelemre helyezett hangsúly miatt az emberek szem elől téveszthetik azt, aminek össze kellene hoznia az Egyházat. „Az egyik alapvető veszteség — mondta — a remény elvesztése.”

Coakley egy közelmúltbeli római találkozóra mutatott rá, amelyen ő és Daniel Flores püspök, az USCCB alelnöke püspöki konferenciák és keleti egyházak elnökeihez csatlakozott, hogy megvitassák Ferenc pápa 2016-os apostoli buzdításának, az *Amoris Laetitia*-nak a házasságra és a családi életre gyakorolt hatását.

Elmondta, hogy a találkozó előtt aggódott, de meglepte, milyen nyugodtan zajlottak a megbeszélések. A dokumentum körüli nézeteltérésekre való összpontosítás helyett a résztvevők megosztották tapasztalataikat, és megvitatták a szentségi házasság visszaszorulását.

A találkozó — mondta — megmutatta, mi történhet, amikor a püspökök összegyűlnek, hogy meghallgassák egymást és közös lelkipásztori kérdést mérlegeljenek.

„A remény építési területei”

Coakley „a társadalom alapvető struktúrájának” nevezte a családot, mondván, hogy itt alakul ki az emberekben az odatartozás érzése, itt sajátítják el a társas készségeket és értékeket, tapasztalják meg a szeretetet, és adják tovább a hitet.

XIV. Leó pápa *Magnifica Humanitas* kezdetű enciklikájára hivatkozva négy olyan területet is felvázolt, amelyekre véleménye szerint az Egyháznak összpontosítania kell erőfeszítéseit, és amelyeket „a remény építési területeinek” nevezett.

Az első a családi élet. Coakley szerint az Egyháznak többet kell tennie a házaspárok támogatásáért a házassági felkészítő programokon és az esküvő napján túl is, elkísérve őket házaséletük során.

„A világ üzletnek tekinti a házasságot, mi azonban tudjuk, hogy a szeretet és a hűség életének alapja; nem üzlet, hanem szövetség” — mondta. „Ezt a tudást és tapasztalatot szélesebb körben, megújult lendülettel és bizalommal kell megosztanunk.”

Paul Coakley érsek püspöktársaihoz szól az USCCB baltimore-i plenáris ülésén, 2026. november 17-én. | Fotó: Gigi Duncan/EWTN News

Nagyobb figyelmet sürgetett az istentiszteletre és a liturgikus képzésre is, rámutatva a Nemzeti Eucharisztikus Megújulás gyümölcseire és arra, hogy építeni kell annak alapjára.

Egy másik prioritás — tette hozzá — a párbeszéd és a megkülönböztetés erősítése a szinodális folyamat révén. „Ezek nem pusztán divatszavak, legalábbis nem szabadna azoknak lenniük” — mondta. „Arra bátorítom magunkat, hogy még gondosabban fejlesszük ezeket a készségeket, miközben továbbra is együtt járunk, befogadva és megvalósítva a közelmúltbeli szinódus gyümölcseit.”

Arra bátorította a püspököket, hogy a papokkal, plébániai tanácsokkal és a hívekkel végzett munkájuk részévé tegyék a meghallgatást és az imádságot. „Arra bátorítom magunkat — mondta —, hogy még gondosabban fejlesszük ezeket a készségeket, miközben továbbra is együtt járunk, befogadva és megvalósítva a szinódus gyümölcseit.”

Coakley az Egyház közéletben betöltött szerepéről is beszélt, mondván, hogy a katolikusoknak segíteniük kell a polarizáció ellensúlyozását közösségeikben és családjaikban.

„Közösségeinkben, sőt családjainkban tapasztalható polarizáció, elszigetelődés és harag csak akkor győzhető le, ha újra felfedezzük a közös reményt” — mondta.

Arra bátorította a püspököket, mutassák meg, hogy ez a remény „az emberi élet és minden egyes személy méltóságának közös megértésében” található meg, különösen a „mesterséges intelligencia kihívásai és lehetőségei” közepette.

Coakley azzal zárta beszédét, hogy az USCCB, valamint az Egyesült Államokban és szerte a világon élő Egyház helyzete jó, még ha kihívások továbbra is vannak is.

„Igen, sok munkánk van még” — mondta. „Végezzük együtt testvéri tisztelettel, megújult együttműködéssel és lelkipásztori szeretettel.”

Leó pápa egyik imájával fejezte be, ugyanazzal, amelyet júniusi beszéde lezárására is használt.

„Mária hitével váljunk mi is »a remény szövőivé« világunkban, megosztva azt, akik vagyunk és amink van — mondta —, hogy Jézus jelenléte növekedhessen közöttünk, és országa alakot ölthessen.”

Iratkozzon fel az EWTN News hírlevelére!

Hírlevél-feliratkozás – még nem elérhető
Ossza meg a cikket!