BALTIMORE — Az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája (USCCB) Életvédelmi Tevékenységek Bizottságának elnöke megfogadta, hogy szembeszáll a Roe kontra Wade ítélet törvénybe iktatására és az adófizetők által finanszírozott abortusz engedélyezésére irányuló várható törekvésekkel — e két jelentős jogalkotási prioritást demokrata kongresszusi képviselők szorgalmazzák, akik 2027-ben az Egyesült Államok Képviselőházában és Szenátusában is a mandátumok többségével rendelkeznek majd.
„Kétségtelenül hallottuk, hogy egyes hivatalba lépő politikusok bizonyos intézkedéseket fognak szorgalmazni” — mondta Daniel Thomas, az ohiói toledói egyházmegye püspöke az EWTN Newsnak az USCCB november 18-i baltimore-i plenáris ülésén.
„Állhatatosak maradunk az evangélium hirdetésében” — mondta. „Állhatatosak maradunk az emberi élet és az emberi méltóság védelmében, és állhatatosak maradunk párthatároktól függetlenül, függetlenül attól, ki kerül hatalomra, ki távozik, ki erősödik meg, és ki szorul háttérbe. Ezért Jézus Krisztus evangéliumát és az emberi életről szóló tanítását fogjuk hirdetni.”
Az év elején Hakeem Jeffries, a képviselőházi demokraták vezetője létrehozta a Megélhetési Költségek és Egészségügy Munkacsoportot a jogalkotási prioritások meghatározására. A csoport a Politico által közzétett feljegyzése szerint az abortusz országos, közpénzből történő finanszírozásáról szóló törvényjavaslatokat „érdemes napirendre venni a 2027-es törvényhozási ülésszak első száz órájában”.
Az egyik törvényjavaslat — a nők egészségének védelméről szóló törvény — az abortuszt „emberi jognak” nyilvánítva és az államoknak a magzat életképessége előtti abortuszkorlátozását megtiltva iktatná törvénybe a Roe kontra Wade ítéletet. A magzat jellemzően a terhesség 23. vagy 24. hetében válik életképessé. Az államok korlátozhatnák a késői terhességben végzett abortuszokat, kivéve ha azokat „a páciens életének vagy egészségének” védelméhez szükségesnek ítélik.
A törvényjavaslat 2025-ös változata szerint „a kezelő egészségügyi szolgáltató”, aki jellemzően az abortuszt végző személy, mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak meghatározásában, hogy életképes-e a meg nem született gyermek, és fennáll-e veszély az anya egészségére. Nem világos, hogy a „mentális egészség” ebbe beleértendő-e.
Egy második törvényjavaslat — az egészségbiztosítási abortuszfedezethez való egyenlő hozzáférésről szóló (EACH) törvény — az állami alkalmazottak, valamint a Medicare, a Medicaid és a Gyermekek Egészségbiztosítási Programja (CHIP) egészségbiztosítási terveinek fedezetei közé is felvenné az abortuszt. Ez gyakorlatilag megszüntetné a Hyde-módosítást, amely jelenleg tiltja az adófizetői pénzek felhasználását a nem orvosilag indokolt abortuszokra.
Támogatni az egészségügyet, de nem „ártatlan gyermekek meggyilkolását”
Amikor e konkrét demokrata prioritásokról kérdezték, Thomas XIV. Leó pápa közelmúltbeli megjegyzéseire hivatkozott, amelyeket a pápa uruguayi látogatása során tett az egészségügyről. A Szentatya ezt mondta: „Annak biztosítása, hogy az egészségügyi ellátás anyagi lehetőségeiktől függetlenül mindenki számára hozzáférhető legyen, olyan kötelesség, amellyel minden társadalomnak szembe kell néznie.”
Thomas az EWTN Newsnak azt mondta, hogy „az emberek számára biztosítani kell az egészségügyi ellátást, de ez nem támogathatja ártatlan gyermekek meggyilkolását”.
„Nem hátrálhatunk meg, és nem is fogunk meghátrálni abban, hogy tanításunkkal, igehirdetésünkkel és tetteinkkel fellépjünk a legártatlanabb, legkiszolgáltatottabb életek, vagyis az anyaméhben lévő gyermekek életének kioltása ellen” — mondta.
Thomas azt is kijelentette, hogy „meg akarjuk tudni védeni a Hyde-módosítást”, amely tiltja az adópénzek felhasználását a nem orvosilag indokolt abortuszokra. Elmondta, hogy a bizottság ellenezni fog mindent, ami „ellentétes minden emberi élet méltósága és szentsége iránti tiszteletünkkel”.
A püspök kitért a gyógyszeres abortuszok elterjedtségére is, amelyek során abortusztablettákat használnak a meg nem született gyermekek megölésére, majd az anyaméhből való kiürítésére. Az Egyesült Államokban a gyógyszeres abortuszok teszik ki az abortuszok közel kétharmadát.
E gyógyszerek hozzáférhetőségét „valóságos botránynak” nevezte, megjegyezve, hogy a Mifeprexet — a mifepriszton hatóanyagú készítményt — „kifejezetten az abortusz céljára hozták létre”.
Noha az életvédő törvényekkel rendelkező egyes államokban a gyógyszeres abortusz illegális, e gyógyszerek postai úton való hozzáférhetősége megnehezítette szabályozásukat. Számos életvédő szószóló sürgette Donald Trump elnök kormányzatát, hogy lépjen fel az abortusztabletták postai forgalmazása ellen. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal 2025-ben biztonsági felülvizsgálatot indított a gyógyszerrel kapcsolatban, de más intézkedést nem hozott.
Az életvédő bizottság lelkipásztori tervének frissítése
Az USCCB november 18-i plenáris ülésén a püspökök arról is szavaztak, hogy megkezdjék az Életvédelmi Tevékenységek Bizottsága lelkipásztori tervének frissítési folyamatát, amelyet legutóbb 2001-ben aktualizáltak.
Thomas arra buzdította a püspököket, hogy hagyják jóvá az intézkedést, megjegyezve, hogy „a lelkipásztori terv [gyakran hivatkozik] a Roe kontra Wade ítéletre mint az ország törvényére”, ami „természetesen elavulttá teszi”. A püspökök egyhangúlag, 205–0 arányban jóváhagyták kérését.
A püspök elmondta, hogy a négy fő terület változatlan marad: közérdekű tájékoztatás és oktatás, lelkipásztori gondoskodás, közpolitika, valamint ima és istentisztelet. A változtatások a megváltozott helyzethez igazodnak: a Roe-ítélet már nincs érvényben, és számos vita tagállami szinten zajlik.
Rámutatott a legutóbbi frissítés óta történt további változásokra, például az abortusztabletták széles körű hozzáférhetőségére és az in vitro megtermékenyítés térnyerésére. Megemlítette azt is, hogy az államok legalizálják az orvos által segített öngyilkosságot, és „évről évre fennáll a veszélye, hogy újabb államok követik példájukat”, ami új kihívást jelent az életvédő ügy számára.
„Bővült a halálbüntetésről, valamint az életvégi kérdésekről szóló tanítás is” — mondta, megjegyezve, hogy az irányelveknek a három legutóbbi pápaságot kell tükrözniük: XVI. Benedekét, Ferencét és XIV. Leóét.
