Az amerikai püspökök továbbra is változtatásokat sürgetnek a bevándorlási szabályok végrehajtásában

Brendan Cahill püspök elmondta, hogy az egyházi vezetők lelkipásztori látogatásokat szeretnének tenni fogva tartott bevándorlóknál, és arra ösztönzik a Trump-kormányzatot, hogy hosszabbítsa meg a haitiak védelmét.

Az amerikai püspökök továbbra is változtatásokat sürgetnek a bevándorlási szabályok végrehajtásában
Brendan Cahill püspök, az USCCB Migrációs Bizottságának elnöke, 2026. november 18-án, Baltimore-ban felszólal az amerikai püspökök őszi plenáris ülésén. | Fotó: Gigi Duncan/EWTN News

BALTIMORE — Egy évvel azután, hogy az amerikai katolikus püspökök külön nyilatkozatot adtak ki a bevándorlásról, továbbra is változtatásokat sürgetnek a bevándorlási szabályok végrehajtásában, beleértve az őrizeti központokban tartott bevándorlók látogatásának megkönnyítését és a haitiak védelmének meghosszabbítását.

Brendan Cahill püspök, akit nemrég neveztek ki az illinoisi Joliet püspökévé, miután korábban a texasi Victoria egyházmegyéjében szolgált, november 18-án, Baltimore-ban, a püspökök őszi plenáris ülésén ismertette ezeket a prioritásokat.

Az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája (USCCB) Migrációs Bizottságának elnökeként kijelentette: az Egyháznak továbbra is védelmeznie kell a bevándorlók méltóságát, miközben az ország bevándorlási rendszerének érdemi reformján dolgozik.

„Sajnos az, amit Ferenc pápa a »közömbösség kultúrájának« nevezett, lehetővé teszi mindazt, amit a bevándorlókkal való bánásmóddal kapcsolatban látunk” — mondta püspöktársainak —, „nemcsak ebben az országban, hanem világunk más országaiban is.”

Ebben az összefüggésben — folytatta — „sokat mondhatnánk az emberek származási országuk, beszélt nyelvük, bőrszínük, illetve gazdasági és politikai befolyásuk alapján történő kirekesztéséről.”

Ezek a megkülönböztetések nem újak — mondta. „De ami még problematikusabb és szomorúbb, hogy olykor még saját kormányunk is erősítette ezeket a megkülönböztetéseket a félelemkeltés, a félretájékoztatás és az emberekkel kapcsolatos elhamarkodott általánosítások terjesztésével” — jegyezte meg Cahill —, „akiknek túlnyomó többsége egyszerűen csak arra vágyik, hogy békében és biztonságban élhessen, és ugyanezt kívánja családjának is.”

Az EWTN Newsnak adott interjújában Cahill elmondta, hogy a püspökök fenntartották a kapcsolatot a Trump-kormányzattal, és arra utalt, hogy a jövőben több lehetőség nyílhat a párbeszédre.

„Lehet, hogy időnként nem értenek egyet velünk, és másképp cselekszenek, de folyamatos párbeszédet folytattunk a kormányzat tisztviselőivel” — mondta Cahill az EWTN Newsnak.

„Tiszteletben tartjuk az ország jogát a határokhoz és ahhoz, hogy korlátozza, egyszerre hány ember léphet be” — tette hozzá —, „de azokkal az emberekkel foglalkozunk, akik itt vannak. Hogyan segíthetünk azoknak, akik már itt élnek?”

Az egyik azonnali prioritás a haitiak ideiglenes védelmi státuszának (TPS) meghosszabbítása, amely lehetővé teszi, hogy a jogosult állampolgárok ideiglenesen az Egyesült Államokban maradjanak és dolgozzanak, amikor hazájuk körülményei nem teszik lehetővé a biztonságos visszatérést.

A Kongresszus hosszabb időre is meghosszabbíthatná ezt a védelmet — mondta, hozzátéve, hogy a püspökök más országokból, köztük Afganisztánból és Salvadorból érkező emberek védelmével kapcsolatban is hasonló aggályokat vetettek fel.

További komoly gondot jelent, hogy nehéz bejutni a bevándorlási őrizeti központokba. Cahill elmondta, hogy a püspökök azt szeretnék, ha papok és más egyházi szolgálattevők meglátogathatnák a fogvatartottakat, különösen a karácsonyi időszakban, hogy lelki támogatást nyújtsanak, és kiszolgáltassák a szentségeket.

A bevándorlási őrizetben lévők száma — mondta Cahill püspöktársainak — elérte az ország történetének legmagasabb szintjét. Elismerte, hogy a hozzáférés biztosítása nehéz lehet, de kijelentette, hogy a püspökök továbbra is „kapcsolatban vannak a kormányzat tisztviselőivel, hogy kezeljék a korlátozásokat és lehetővé tegyék a látogatásokat.”

Kiemelte továbbá a bevándorlási szabályok végrehajtásának gyermekekre és családokra gyakorolt hatását. Elmondása szerint 2025 eleje óta vélhetően több mint 200 000 gyermeket választottak el egyik szülőjétől fogva tartás vagy kitoloncolás révén. E gyermekek közel kétharmada amerikai állampolgár.

„A családok szétválasztásának ez a traumája sem új” — mutatott rá Cahill —, „de nem lehet tagadni fokozódását a bevándorlással kapcsolatos jelenlegi megközelítések fényében.”

Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy csökkent a amerikai állampolgársággal nem rendelkező gyermekek védelme és jogi szolgáltatásokhoz való hozzáférése, figyelmeztetve, hogy ezek a szolgáltatások fontosak a bántalmazás és kizsákmányolás megelőzésében.

A „mikor”, nem pedig a „ha” kérdése

Paul Coakley érsek, az USCCB elnöke november 17-i sajtótájékoztatóján hasonló aggodalmakat fogalmazott meg, kijelentve, hogy a püspökök továbbra is kiállnak a migránsokkal való tiszteletteljes bánásmódért, és törekednek a tömeges kitoloncolási politikák korlátozására.

Az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának elnökét, Paul Coakley érseket jobbra, a szervezet alelnöke, Daniel Flores püspök kíséri balra 2026. november 17-én, Baltimore-ban. | Forrás: Jack Haskins/EWTN News
Az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának elnökét, Paul Coakley érseket jobbra, a szervezet alelnöke, Daniel Flores püspök kíséri balra 2026. november 17-én, Baltimore-ban. | Forrás: Jack Haskins/EWTN News

Az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának elnökét, Paul Coakley érseket jobbra, a szervezet alelnöke, Daniel Flores püspök kíséri balra 2026. november 17-én, Baltimore-ban. | Forrás: Jack Haskins/EWTN News

„Azt mondanám, sok aggodalmunk ugyanaz maradt [2025-höz képest]” — mondta. „Aggaszt bennünket, hogy a migránsokkal tisztelettel és méltósággal bánjanak. Aggasztanak bennünket a fogva tartási központokban uralkodó körülmények, valamint az, hogy ezekben a helyzetekben megfelelő lelkipásztori és spirituális ellátást biztosítsanak.”

Daniel Flores brownsville-i, texasi püspök, az USCCB alelnöke egy további kérdésre mutatott rá. A kitoloncolással szembenéző bevándorlóknak — mondta — lehetőséget kell kapniuk arra, hogy „megvédjék magukat”, és legyen „jogi képviseletük, amely segíti őket a bevándorlási rendszerben”, amely „meglehetősen összetett és nagyon megfélemlítő” lehet.

Flores hozzátette: a püspökök évtizedek óta szorgalmazzák a bevándorlási reformot, hangsúlyozva, hogy az országnak olyan rendszerre van szüksége, amely tiszteletben tartja a nemzeti szuverenitást, miközben rendezett eljárást biztosít a menedékkéréshez és a bevándorláshoz.

„Talán itt lehetőség nyílik arra, hogy valamelyest megnyissuk ezt a párbeszédet” — mondta Flores. „Minden bizonnyal ezt reméljük, és mindkét pártot erre szeretnénk ösztönözni.”

Cahill hasonlóképpen azt mondta az EWTN Newsnak, hogy a bevándorlási reformot a „mikor”, nem pedig a „ha” kérdésének kell tekinteni. Kijelentette, hogy az Egyház kiállásának a munkavállalók tisztességes bánásmódjára is összpontosítania kell, beleértve a bevándorlókat, akik különösen kiszolgáltatottak lehetnek a kizsákmányolásnak.

Sok bevándorló — mondta — keményen dolgozik, és egyszerűen tisztességes béreket, valamint azt a lehetőséget szeretné, hogy gondoskodhasson családjáról. Óva intett attól, hogy a bevándorlási vitát az olcsó munkaerő gazdasági előnyeire szűkítsék le, hangsúlyozva, hogy „gondoskodnunk kell munkavállalóinkról.”

Cahill előadása ismét kitért a püspökök tavaly, baltimore-i őszi plenáris ülésükön elfogadott, 2025. novemberi külön üzenetére a bevándorlásról. Az üzenet aggodalmát fejezte ki a bevándorlási szabályok végrehajtása, a fogva tartás körülményei és a családok szétválasztása miatt, miközben ellenezte a válogatás nélküli tömeges kitoloncolásokat és érdemi reformot sürgetett.

Cahill méltatta azokat az egyházmegyéket, amelyek bevándorlási munkacsoportok létrehozásával és lelkipásztori szolgálatuk bővítésével válaszoltak. Utalt az USCCB „Nem vagy egyedül” kezdeményezésére is, amelyet a külön üzenettel együtt indítottak el, hogy támogassák a bevándorló családokat kísérő helyi törekvéseket.

Kiemelte a püspökök együttműködését az Evangéliumiak Nemzeti Szövetségével is, amely október 13-án közös nyilatkozatot adott ki a bevándorlásról, keresztény együttérzésre és bölcsességre szólítva a nemzeti vitában.

„Mindig is arra törekedtünk — és továbbra is arra fogunk törekedni —, hogy a közjó előmozdítása érdekében együttműködjünk a civil vezetőkkel és minden jóakaratú emberrel, politikai irányultságuktól függetlenül, beleértve a bevándorlás e bonyolult területét is” — mondta Cahill. „Remélem, hogy az ökumenikus nyilatkozat hasznos forrásként szolgál majd önöknek és híveinknek, miközben azon dolgozunk, hogy támogassunk egy igazságosabb, emberségesebb és az evangélium által ihletett bevándorlási megközelítést.”

Beszédét lezárva Cahill Xavéri Szent Franciska Cabrinit, a bevándorlók védőszentjét idézte fel, mint az Egyház migránsok és menekültek szolgálatára irányuló missziós felelősségének példáját.

„Miközben együtt haladunk előre és imádkozunk” — mondta —, „Cabrini anya továbbra is inspiráljon bennünket, és emlékeztessen arra, hogy nincs túl nehéz feladat, amíg célunk az Úré marad.”

Iratkozzon fel az EWTN News hírlevelére!

Válasszon témákat és gyakoriságot. A feliratkozáshoz csak e-mail-cím és e-mailes megerősítés szükséges.

Feliratkozás
Ossza meg a cikket!