Három amerikai püspök és több tucat szerzetesnő vezet pereket az asszisztált öngyilkosság szabályai ellen

Több amerikai államban katolikus püspökök és szerzetesnők állnak az asszisztált öngyilkosságot engedélyező törvények visszaszorítására irányuló törekvések élén. Pereikkel azokat kívánják védeni, akik vallási meggyőződésük miatt nem akarnak részt venni betegek életének kioltásában.

New York és Illinois egyházi vezetői az elmúlt hetekben több szövetségi kerületi bíróságon is sikert értek el az új szabályozás ellen indított perekben.

New Yorkban John Barres Rockville Centre-i püspök és négy szerzetesnői közösség szövetsége júliusban ért el kedvező döntést. Anne Nardacci szövetségi bíró kimondta: amíg perük folyamatban van, az állam nem érvényesítheti velük szemben új, asszisztált öngyilkosságról szóló törvényét.

Illinoisban két külön perben is jogvédelmet kaptak a katolikus tiltakozók. Franklin Valderrama szövetségi bíró augusztusban úgy rendelkezett, hogy Thomas Paprocki springfieldi püspöknek és több más felperesnek – köztük keresztény orvosoknak és egy evangélikus gondozóotthonnak – nem kell alkalmazkodnia az állam szabályozásához és segítenie a betegeket életük befejezésében.

Szeptemberben Valderrama ismét vallási felperesek javára döntött. E csoporthoz a Chicagói Főegyházmegye, az időseket és betegeket gondozó karmelita nővérek, valamint a Szegények Kis Nővérei is tartoztak, akik szintén megtámadták az illinoisi törvényt.

Mindhárom ügyben csupán ideiglenes mentességet kaptak a felperesek: a rendelkezések a törvény alkalmazását akadályozzák meg velük szemben, amíg a perek a szövetségi bíróságokon folytatódnak.

Bár a döntéseket a jogvédők üdvözölték, Blase Cupich chicagói bíboros érsek szeptember 11-én azt hangsúlyozta: az illinoisi törvényt „véglegesen” hatályon kívül kell helyezni.

„Az Egyház e törvénnyel szembeni kifogása nem kísérlet arra, hogy a katolikus tanítást nem katolikusokra kényszerítse” – mondta. Inkább arra irányul, hogy „megakadályozza az államot abban, hogy a katolikus egészségügyi szolgáltatókat lelkiismeretük megsértésére kényszerítse”.

Az Egyház határozottan ellenzi az asszisztált öngyilkosságot és az eutanáziát

A katolikus egyház az elmúlt években világszerte az asszisztált öngyilkosság visszaszorítását célzó törekvések élén állt. A vitatott, egyre több országban elfogadott gyakorlat lehetővé teszi, hogy az orvosok halálos adag gyógyszert írjanak fel az életüket befejezni kívánó betegeknek.

Támogatói rendszerint azzal érvelnek: a törvények csak a rövid időn belül várhatóan meghaló, végstádiumú betegségben szenvedő felnőttek esetében engedik meg az orvosi közreműködést. Több országban azonban a bevezetés után a jogosultak körét szélesítették.

Hollandiában például 2024-ben egy fizikailag egészséges, huszonkilenc éves nő engedélyt kapott élete orvosi segítséggel történő befejezésére, depressziójára hivatkozva. Az országban idén jegyezték fel az első, tizenkét év alatti gyermek eutanáziával bekövetkezett halálát.

Kanadában eközben mintegy százezer ember életének vetettek véget orvosi segítséggel a gyakorlat 2016-os törvényessé tétele óta. A beszámolók szerint több ezer érintettnél a halál nem volt „észszerűen előrelátható”, az orvosok mégis közreműködhettek életük kioltásában.

Az elmúlt években számos amerikai állam is törvényessé tette a gyakorlatot. New York és Illinois szabályozása idén lépett hatályba. Mindkét államban azért indítottak pert a vallási kifogást emelők, hogy az állam ne kényszeríthesse őket az asszisztált öngyilkosság népszerűsítésére.

Bár a szűk körű mentességi szabályok miatt a katolikus szolgáltatóknak nem kell közvetlenül elősegíteniük az öngyilkosság konkrét cselekményét, a törvények más módokon részvételre kötelezik őket a rendszerben, például az élet befejezésének állítólagos előnyeiről való tájékoztatással.

A springfieldi és a Rockville Centre-i felpereseket képviselő Becket Fund for Religious Liberty szerint e szabályok megtagadása „jelentős pénzbírsággal, a működési engedély visszavonásával vagy akár börtönbüntetéssel járhat”.

Paprocki az EWTN Newsnak adott nyilatkozatában azt mondta: „a katolikus egyház egészségügyi szolgálatának szíve” Krisztus gyógyító munkája: „a szenvedők mellett állni, vigasztalni a haldoklókat, és megerősíteni minden emberi élet Istentől kapott méltóságát”.

Az illinoisi törvény „aláássa ezt a küldetést azzal, hogy a katolikus kórházakat és munkatársaikat arra kényszeríti, hogy a legkiszolgáltatottabb betegeik számára a halált szorgalmazzák” – mondta a püspök.

„Szabadnak kell lennünk arra, hogy hitünk szerint szolgáljuk a betegeket és a haldoklókat, ne pedig az állam előírása szerint” – tette hozzá.

A perek a szövetségi bíróságokon folytatódnak, és idővel akár a Legfelsőbb Bíróság elé is kerülhetnek. A katolikus vezetők közben továbbra is elítélik az asszisztált öngyilkosságot. XIV. Leó pápa szeptemberi franciaországi látogatásán „hamis együttérzésnek” nevezte a gyakorlatot.

„Lehetetlen a halál okozását természetes dolognak tekinteni. Ami törvényes, nem feltétlenül erkölcsös” – mondta a Szentatya.