Miközben a keresztények továbbra is üldöztetést szenvednek, és Nigériában az etnovallási konfliktusok halálos áldozatainak száma tovább emelkedik, egyes republikánus törvényhozók arra sürgetik a külügyminisztériumot, hogy követeljen nagyobb elszámoltathatóságot a nigériai kormánytól.
„Sokakkal együtt komolyan megkérdőjelezem, hogy vajon eleget tettek-e” – mondta Bill Huizenga michigani republikánus képviselő az amerikai Képviselőház külügyi bizottságának Afrikával foglalkozó albizottsága által november 12-én tartott meghallgatáson.
„A kérdésem az: történt-e bármilyen munka?” – kérdezte. „Történt-e bármiféle valódi munka?”
Az albizottság azért ült össze, hogy felmérje az etnovallási erőszakban gyökerező terrorizmus, banditizmus, emberrablások és tömeges áldozatokkal járó támadások folytatódó válságát, amelyek áldozatai között a keresztények aránytalanul nagy hányadot képviselnek. Az erőszak jelentős részét a fuláni etnikai milíciák követik el, de ide tartoznak a Boko Haram és az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya által végrehajtott támadások is.
Frank Garcia és Riley Barnes külügyminisztériumi helyettes államtitkárok, valamint vallásszabadsági és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértők tettek tanúvallomást, valamivel több mint egy évvel azután, hogy Donald Trump elnök Nigériát különös aggodalomra okot adó országnak (CPC) minősítette, amiért eltűri „a vallásszabadság rendszeres, folyamatos és súlyos megsértését”.
A CPC-minősítés és az Egyesült Államok, illetve Nigéria közötti együttműködés nem csökkentette az ezzel az erőszakkal összefüggő halálesetek számát. A Nigeria Risk Index szerint Nigériában 2026 januárja és júniusa között, 2025 azonos időszakához képest, enyhén csökkent a biztonsági incidensek száma, a halálos áldozatok száma azonban emelkedett.
A biztonsági incidensek száma 2242-ről 2199-re csökkent, ám az ezekből fakadó halálos áldozatok száma közel 37%-kal, 2242-ről 4435-re nőtt. Az incidensenkénti átlagos halálozási arány 1,45-ről 2,02-re emelkedett.
A CPC-minősítéseket évente felül kell vizsgálni, és a döntés a végrehajtó hatalomra van bízva. A republikánus törvényhozók közül sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a kitűzött célok megvalósulása még messze van.
Garcia és Barnes is amellett érvelt, hogy történt némi előrelépés: a nigériai kormány a minősítés után elismerte a válságot, és együttműködik az amerikai kormánnyal. Ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy számos probléma továbbra is fennáll, és a külügyminisztérium munkája folytatódik.
„Közvetlen, eredményorientált diplomácia révén lépünk kapcsolatba a nigériai kormánnyal” – mondta Garcia a törvényhozóknak.
Rámutatott az Egyesült Államok–Nigéria Közös Munkacsoportra, amelyet a biztonsági kérdések kezelésére, valamint a keresztény közösségek védelmét célzó erőfeszítésekre hoztak létre. Ezek közé tartozik a nigériai biztonsági és rendfenntartó erők fokozott bevetése, a közelgő támadásokra adott gyorsabb válaszok, valamint a biometrikus adatok kormánnyal való megosztása, hogy segítsék az erőszak elkövetőinek elfogását és felelősségre vonását. Az Egyesült Államok a nigériai kormánnyal a terrorista pénzügyi hálózatok célba vételén is együttműködött.
Garcia ugyanakkor kijelentette, hogy az előrehaladás „üteme” „elégtelen” volt, elismerve, hogy „az erőszak nem állt meg”. A válságot „folytatódó atrocitásnak” nevezte.
Barnes szerint „a Nigériában a keresztények ellen elkövetett erőszak és atrocitások mértéke megdöbbentő”, és figyelmeztetett arra, hogy a fuláni etnikai milíciák támadásai gyakran vallási üldöztetésben gyökereznek.
„Azok a nigériaiak, akikkel a helyszínen beszéltem, hangsúlyozták sokak szenvedésének mélységét és kiterjedtségét, és még az elmúlt évben is számos szemtanú egyértelműen kijelentette, hogy az elkövetők vallási nyelvezetet használnak támadásaik során, kifejezetten a keresztényeket azonosítva gyilkosság és elrablás célpontjaiként” – mondta. „Trump elnök ráirányította a figyelmet ezekre az atrocitásokra, és világossá tette, hogy dolgoznunk kell e kiszolgáltatott közösségek védelmén.”
Barnes azt is elmondta, hogy a kormányzat nyomást gyakorol a nigériai kormányra, hogy állítsa le az istenkáromlás-ellenes törvények alkalmazását, amelyekről figyelmeztetett, hogy az iszlámról beszélő keresztények célba vételére használják őket.
Folyamatos aggodalmak
A helyettes államtitkárokat kérdező republikánus törvényhozók kiemelték, hogy a válság kezelése érdekében továbbra is jelentős munkát kell végezni.
Riley Moore nyugat-virginiai republikánus képviselő kijelentette, hogy „kétségtelenül vannak biztató jelek”, és hivatkozott Nigéria együttműködésére az Egyesült Államokkal a fuláni fegyveresek célba vételében, valamint a feltételezett terrorista vezető, Mahmoud Adam őrizetbe vételében.
„Ezek a lépések tartós amerikai szerepvállalást követtek, és üdvözlendők” – mondta. „De a lépések nem eredmények. Azok a … közösségek, amelyek szenvedése a minősítést kiváltotta, továbbra is védelemre és igazságszolgáltatásra várnak.”
„A siker itt testvéreink és nővéreink Krisztusban elkövetett népirtásszerű meggyilkolásának végleges megszűnését, valamint a [belső menekültek] békés visszatérését jelenti ősi földjeikre” – mondta Moore. „E mérce szerint [Nigéria] elmarad a kívánt szinttől.”
Huizenga is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nigériai kormány „nincs kapcsolatban azzal, ami valójában történik”, amit „tragédiának” nevezett.
„Mine kell történnie?” – mondta. „Mikor fogják ezt komolyan venni, és mikor fognak tenni valamit ellene?”
Chris Smith, New Jersey-i republikánus képviselő, az albizottság elnöke a meghallgatáson kijelentette, hogy a CPC-minősítés „a kezdet”, de „nem a vége” annak, amire szükség van.
A meghallgatás után az EWTN Newsnak nyilatkozva Smith méltatta a külügyminisztérium nigériai munkáját, mondván: a CPC-minősítés nélkül „sokkal rosszabb lenne” a helyzet, mert Nigériának „nem lenne ösztönzője vagy rá nehezedő nyomás arra, hogy megpróbálja mérsékelni az erőszakot”.
„Ezek sajnos olyan mértékben radikalizálódott emberek, hogy számukra az egyetlen jó keresztény a halott keresztény” – mondta. „És számomra ez visszataszító. Minden embernek, kereszténynek, zsidónak, muszlimnak meg kell engedni, hogy hite szerint boldoguljon, és a vallásszabadság jegyében úgy higgyen, ahogyan szeretne.”
Smith azt is elmondta, hogy az előrehaladás üteme „lassú”, és „fel kell gyorsulnia”.
„A keresztényeket aránytalan mértékben mészárolják le és rabolják el” – mondta. „Szabad és virágzó Nigériát szeretnénk. … A CPC olyan, mint egy tükör. Feltartjuk önök elé, és azt mondjuk … a barátok nem hagyják, hogy barátaik emberi jogi visszaéléseket kövessenek el. Nem akarjuk, hogy lehetővé tegyék, félrenézzenek vagy tagadják azt.”
