Egy háromtagú hongkongi fellebbviteli bírói tanács ezen a héten megerősítette Zén Joseph nyugalmazott bíboros és négy másik, a demokratikus jogokat képviselő személy elmarasztalását, akik egy jogi védelemből és orvosi támogatásból álló alapot működtettek, mely a 2019 és 2020 között zajló széles körű tüntetések résztvevőit támogatta.
Egy szeptember 3-i döntésében a bírák elutasították a fellebbezéseket, amelyeket Zén, Margaret Ng Ngoi-yee, Hui Po-keung, Cyd Ho Sau-lan és Denise Ho Wan-see nyújtottak be. Az alpereseket azzal találták bűnösnek, hogy a 612 Humanitarian Relief Fund nevű alapot nem jegyezték be törvényesen „társaságként” a Társaságokról szóló rendelet értelmében, ami pénzbírsággal jár. Nem világos, hogy további vádemelés vár-e még rájuk.
Zen bíboros és társai azért hozták létre az alapot, hogy támogassák a hongkongi tüntetőket, akik ellenezték a 2019-es kiadatási törvényjavaslatot, amely megkönnyítette volna a Hongkongból a kínai szárazföldre történő kiadatást bűnvádi eljárásokra. A tüntetők tiltakoztak az ellen, hogy kínai kommunista párti eljárás kerüljön rájuk.
A törvényjavaslatot végül visszavonták a törvényhozók, de több mint 10 000 tüntetőt tartóztattak le, és közel 3000 embert vádoltak meg.
Zen és társai azt állították, hogy nem tartották az alapot „társaságnak”, amikor létrehozták a tüntetők támogatására, és úgy vélték, hogy a Társaságokról szóló rendelet értelmében nem kell azt bejegyezniük. Ez a rendelet széles körű hatalmat biztosít a civilek feletti ellenőrzésre, megfigyelésre vagy akár szétszórásra.
A bíróság ítéletében kimondta, hogy a tárgyalt rendelet „tág értelmezésű” a „társaság” fogalma, és idézte a szöveget, amely szerint az bármilyen típusú és célú klub, cég, társaság vagy 10 vagy több személyből álló egyesület lehet. Ugyanakkor bizonyos kivételeket említ, mint például jótékonysági, vallási szervezetek és társadalmi klubok, de az ilyen szervezeteknek kérelmezniük kell a mentességet.
A bírák elutasították az alaptörvény-ellenes érveket a bejegyzési rendszerrel kapcsolatban, állítva, hogy a törvény „ésszerű egyensúlyt” tart fenn a gyülekezési szabadság és a közbiztonság, közrend, valamint a nemzetbiztonság között.
„Nyilvánvaló, hogy a célból eredő társadalmi előnyök hatalmasak” – állapították meg. „A bizonyítékok között semmi nem utal arra, hogy bármely egyén – beleértve a fellebbezőket is – elfogadhatatlanul súlyos terheknek lenne kitéve a gyülekezési szabadságuk gyakorlása során a bejegyzési rendszer korlátozásai miatt.”
„Meggyőződésünk, hogy az ügyészség minden fellebbező ellen bizonyította a vádakat minden kétséget kizáróan” – döntöttek egyhangúlag a bírák.
Büntetés és további jogi küzdelmek
A Társaságokról szóló rendelet megsértése pénzbírsággal jár, körülbelül személyenként 500 dollárnak megfelelő összeggel. Zen és társai eredetileg azonban a 2020-as nemzetbiztonsági törvény megsértésének gyanújával lettek őrizetbe véve, amely akár életfogytig tartó szabadságvesztést is kiszabhat.
Bár mind az öt vádlottat ebben a gyanúban vették őrizetbe, végül egyiküket sem vádolták meg. Az őrizetbe vételek oka az volt, hogy azzal vádolták őket, hogy külföldi erőkkel kollaboráltak az alap megalapításakor, mellyel a tüntetőket segítették.
A hatóságok a 2020-as törvényt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva védték, de a kritikusok szerint az elsősorban politikai ellenfelek, például Jimmy Lai megbüntetésére szolgál – Lai katolikus demokrata aktivista, akit 78 évesen 20 év börtönre ítéltek ugyanezen vád alapján, hogy külföldi erőkkel működött együtt.
Lai az Apple Daily című lapot működtette, ahol nyíltan bírálta a Kínai Kommunista Pártot. Hongkong bezáratta ezt a szervezetet a nemzetbiztonsági törvény alapján. A kormány a nemzetbiztonsági törvényt használta fel arra is, hogy megindítsa a Zen és más demokratikus aktivisták által kezelt alap vizsgálatát.
