XIV. Leó pápa franciaországi útján a katolikus társadalmi tanítást viszi a szekuláris Európába

XIV. Leó pápa pénteken repül Franciaországba, ahol négy nap alatt három városban a katolikus tanítást hirdeti majd a szekuláris Európa szívében olyan témákról, mint az élet végi kérdések, a bevándorlás és a mesterséges intelligencia.

A látogatás „valóban annak a pillanata lesz, amikor Leó projektje, az Egyház társadalmi tanításának szélesebb körű megismertetése, alakot ölt”, mondta Patrick Valdrini atya, a párizsi Katolikus Intézet egykori rektora.

Franciaország a statisztikák szerint szekulárisabbá vált XVI. Benedek pápa 2008-as lelkipásztori látogatása óta. Az angol cikk a 2019–2020-as adatok alapján 51%-os vallási kötődés nélküli arányt, egy évtized alatti 8%-os növekedést, 29%-os katolikus arányt és 8%-os rendszeres templomlátogatást említ, az Institut National d’Études Démographiques adataira hivatkozva.

Szerkesztői pontosítás: az eredeti [INED–INSEE-felmérés](https://www.insee.fr/fr/statistiques/6793308?q=religion&sommaire=6793391) az európai Franciaország 18–59 éves népességében 51% vallás nélkülit és 29% katolikust mért. A tízéves összehasonlítás a 18–49 évesekre vonatkozik: körükben 45%-ról 53%-ra, vagyis nyolc százalékponttal nőtt a vallás nélküliek aránya. A rendszeres istentisztelet-látogatás 8%-os adata a katolikusokra vonatkozik.

Ennek ellenére Cyprien Viet, a francia I.Media ügynökség újságírója szerint az ország az utóbbi években nyitottabbá vált a katolicizmus felé. A változás okai közé tartozik a kereszténység iránti rokonszenv a templomok elleni támadások után, valamint Jacques Hamel atya iszlamista terroristák általi 2016-os meggyilkolása, a francia keresztény örökség megnövekedett megbecsülése a 2019-es Notre-Dame-katedrális tűzesete után, valamint az Egyház jótékonysági szolgálata iránti hála a COVID-19 járvány idején.

Az utóbbi időben „XIV. Leó pápának a mesterséges intelligenciáról szóló enciklikája [*Magnifica Humanitas*] Franciaországban igen erős hatást gyakorolt, és az emberek felismerik, hogy ezeket a kérdéseket mélyebben kell feltárni. A pápa nagymértékben segít abban, hogy támpontokat adjon” – mondta Viet.

A laïcité kihívása

Szeptember 25–28-i párizsi, lourdes-i és metzi látogatásán széles körű figyelem kíséri majd, hogyan közvetíti Leó pápa a Katolikus Egyház politikai és társadalmi kérdésekről szóló tanítását. Ennek egyik oka a „laïcité” francia hagyománya, az Egyház és az állam szigorú jogi szétválasztása.

Ez a politika mindig is tartalmazott bizonyos bizalmatlanságot, sőt ellenszenvet azzal az elképzeléssel szemben, hogy a hit a társadalom javára válhat – mondta Valdrini.

„A laïcité fogalma különösen a francia forradalom idején alakult ki, azon az állásponton nyugvóan, hogy a vallás akadályozza a szabadságot és az értelem uralmát, hogy tehertétel, nem pedig felszabadító erő” – magyarázta.

A legérzékenyebb kérdések közé tartoznak azok az élet végi témák, amelyeket a pápa várhatóan érint majd. Franciaország az idén nyáron legalizálta az eutanáziát és az asszisztált öngyilkosságot, így az ötödik európai ország lett Belgium, Hollandia, Luxemburg és Spanyolország után. Továbbá Svájc és Ausztria is engedélyezi az asszisztált öngyilkosságot.

Az eutanázia az ember életének szándékos kioltása a szenvedés enyhítése céljából. Különbözik az asszisztált öngyilkosságtól, amikor a beteg orvosi irányítással saját maga veszi be az életet megszüntető gyógyszereket. Mindkét gyakorlatot a katolikus tanítás tiltja.

Francis X. Rocca, az EWTN News vatikáni szerkesztője 2026. szeptember 10-én interjút készített Charles Personnaz francia vatikáni nagykövettel a római irodájában. | Fotó: Daniel Ibanez/EWTN News

Charles Personnaz, Franciaország szentszéki nagykövete szerint a pápa várhatóan nyilatkozik majd a témában, de a politikai vitát a francia püspökökre bízza, akik már az eutanázia törvényjavaslat júliusi elfogadása előtt hangosan elítélték azt.

„Úgy gondolom, a pápa biztosan megismétli a katolikus tanítást: az élet védelmét a kezdetétől egészen … a természetes halálig” – mondta a nagykövet. „Ugyanakkor a politikai pártokkal és intézményekkel folytatott vitát … a francia katolikus egyházra bízza. Ez a szubszidiaritás, amely a katolikus tanítás központi eleme.”

Üzenet az emberi méltóságról

Lourdes-i látogatása során XIV. Leó pápa várhatóan az emberi személy veleszületett méltóságáról üzen majd, még betegség vagy fogyatékosság esetén is.

A világ egyik legtöbbet látogatott katolikus búcsújáróhelyén a betegekkel és kiszolgáltatottakkal való találkozás, imádkozás révén a Szentatya kézzelfogható jelet ad majd a minden emberi élet értékébe vetett hitről.

A kegyhelyen a pápa privát találkozót is tart majd a franciaországi Katolikus Egyházban történt visszaélések áldozataival, és az ország püspökeivel is találkozik majd.

A lourdes-i Massabielle-barlang, Franciaország. | Fotó: Christian Pablo Inglize/Shutterstock

Leó pápa várhatóan a mesterséges intelligencia globális kihívásairól is beszél az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete párizsi központjában szeptember 25-én. Utolsó napján vallásközi párbeszédről és Európa jövőjéről elmélkedik majd metzi találkozóin.

A pápa látogatása egy bevándorlókat segítő integrációs központban, amelyet a Párizsi Főegyházmegye vezet, az egyik legfeszültebb politikai kérdést érinti Európában és azon túl, amely szorosan kapcsolódik a jövő évi francia elnökválasztáshoz, amelyen a cikk megjelenésekor a bevándorlásellenes politikus, Marine Le Pen vezet.

Personnaz elmondta, hogy várhatóan jól fogadják a pápa bevándorlással kapcsolatos kommentárjait, és az előző nyilatkozatait „nagyon kiegyensúlyozottnak” nevezte, amelyek a nemzetek felelősségét hangsúlyozzák annak elősegítésére, hogy az emberek hazájukban maradhassanak.

Államfői látogatás vagy apostoli út?

Ferenc pápa háromszor látogatott Franciaországba pápasága alatt, de XIV. Leó lesz az első államfői látogatást tevő pápa Franciaországban XVI. Benedek 2008-as apostoli útja óta.

A francia katolikus lap, La Croix arról számolt be, hogy a Szentszék több kormányzati kérelmet is elutasított, többek között azt a javaslatot, hogy Emmanuel Macron kísérje el a pápát a Notre-Dame-székesegyházban tartott imára szeptember 25-én. A Szentszéki Sajtóiroda és az Élysée-palota – a francia elnök hivatalos rezidenciája és irodája – nem válaszolt a jelentés kapcsán feltett kérdésekre.

A párizsi Notre-Dame-székesegyház. | Fotó: Mistervlad/Shutterstock

Valdrini szerint Leó Szent VI. Pál hagyományát követi. VI. Pál utazásainak lelkipásztori jellegét – Péter utódjának látogatását a helyi egyháznál – kívánta hangsúlyozni, nem az államfői szerepét.

„Mégis államfői látogatás lesz, és hivatalos ceremóniák is lesznek, de világos, hogy a pápa, akárcsak elődei, ezt az [apostoli] dimenziót akarta hangsúlyozni az úton” – mondta Valdrini.

Növekszik a katolicizmus

A vallási gyakorlat hiánya ellenére Franciaországban nagy az érdeklődés XIV. Leó pápai látogatása iránt, amit jól mutat, hogy a fővárosban rendezett nyilvános eseményekre gyorsan elkeltek a jegyek.

Tizenévesek és fiatal felnőttek kapkodták el a jegyeket a 81 000 férőhelyes Stade de France-ban tartandó imavirrasztásra és a Place de la Concorde téren bemutatandó szabadtéri szentmisére. Párizs legnagyobb köztere talán eddigi pápasága egyik legnagyobb tömegét vonzza majd, a várakozások szerint 600 000 emberrel, akik megtöltik a teret és a Diadalívhez vezető majdnem két mérföldes sugárutat. Ez a lelkesedés a szokatlan mértékű adományozási hullámban is megmutatkozik, amely a szervezési költségek fedezésére érkezik az egyházmegyékhez.

Leó történelmük döntő pillanatában szól majd Franciaország katolikusaihoz, mivel egyre nő a megtérők száma. Valószínűleg bátorítani fogja a hagyományosan az Egyház „legidősebb leányaként” ismert nemzetet, hogy fedezze fel katolikus gyökereit.

A húsvéti időszakban Franciaországban több mint 20 000 felnőtt és serdülő keresztelését regisztráltak, ami 20%-os növekedés az egy évvel korábbi – szintén rekordszámú – 2025-ös adathoz képest, amely 45%-kal haladta meg a 2024-es számot.

Ez a jelenség arra késztette az Île de France püspökeit – amely tartományba a Párizsi Főegyházmegye is tartozik –, hogy külön tanácskozást tartsanak arról, hogyan reagáljanak a nagyszámú új katolikus érkezésére.

„Ma az emberek nem örökölték a hitüket... ezért kissé ismeretlen számukra a katolikus örökség,” mondta Personnaz. „De amikor megismerkednek vele, nincs előítéletük. És egy olyan világban, ahol a fiatalok életük értelmét keresik, a katolikus üzenet továbbra is nagyon érdekes.”

Francis X. Rocca és Victoria Cardiel közreműködésével készült jelentés.