A keddi műtét után, amelynek során eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét, XIV. Leó pápánál tüdőrákot diagnosztizáltak. Dr. Luis Ráez, neves onkológus az EWTN Newsnak adott interjúban elmagyarázta, mi az a tüdő-adenokarcinóma, és mely tényezők határozzák meg a Szentatya következő orvosi lépéseit.
Ráez, aki nem kezeli a pápát, a floridai Memorial Cancer Institute mellkasi onkológiai programjának orvosi igazgatója és vezetője.
A Vatikán arról számolt be, hogy a pápánál „a jobb tüdő alsó lebenyét videoasszisztált technikával eltávolították. Az intraoperatív szövettani vizsgálat megerősítette a tüdő-adenokarcinóma diagnózisát, ahogyan azt a műtét előtti vizsgálatok is valószínűsítették.”
A leggyakoribb tüdődaganat
„A Szentatya mintegy három órán át tartózkodott a műtőben; maga a műtét körülbelül 90 percig tartott. A beavatkozás sikeres volt, és nem voltak szövődmények” – tette hozzá a Szentszék.
Ráez elmagyarázta, hogy az adenokarcinóma „a leggyakoribb daganat a tüdőben”, és megjegyezte, hogy „általánosságban a tüdőrákok agresszívabbak, mint a prosztata- vagy a mellrák.”
Ugyanakkor tisztázta, hogy a betegség súlyosságát nem kizárólag a rák típusa határozza meg, hanem „a prognózis a stádiumon múlik, azaz a daganat méretén és azon, mennyire terjedt el a szervezetben.”
„Első vagy második stádium”
A pápa az október 11-i, vasárnapi Úrangyala-imán azt mondta, hogy a tüdőcsomót „nagyon korai stádiumban” fedezték fel, és „jól lokalizált” volt. Ráez feltételezte, hogy a műtét elhatározása megerősítheti, hogy a rák nincs előrehaladott stádiumban.
„Feltételezzük, hogy ez a helyzet, mert műtétet végeztek rajta. Ha áttétes lenne, például harmadik vagy negyedik stádium, amelyek előrehaladottak, akkor valószínűleg nem operálták volna meg. Egy műtét általában első vagy második stádiumot jelent” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy mi fogja eldönteni, elegendő-e csak a tüdő egy részének eltávolítása, vagy szükség lesz további kezelésre, Ráez hangsúlyozta a daganat méretét és az áttétek hiányát.
„Ha a daganat nagyobb, mint négy centiméter, a műtét nem lesz elegendő, és kemoterápiára lesz szükség. Ha kisebb, mint négy centiméter, a műtét elegendő, és nem szükséges más beavatkozás. A beteg ezt követően megfigyelési szakba kerül, és félévenkénti kontrollvizsgálatokon vesz részt” – magyarázta.
A felépülés folyamata
A gyógyulás esélyeiről szólva Ráez kiemelte, hogy optimális körülmények között és négy centiméternél kisebb daganat esetén kedvezőek az adatok: „A korai stádiumú tüdőrák gyógyulási esélye 80–90%; nem teljes, mert a rák visszatérhet.”
XIV. Leó pápa, aki 71 éves, fizikai felépülése kapcsán Ráez rövid távú kedvező kilátásokat fogalmazott meg. „Mivel egészséges ember, a legvalószínűbb, hogy néhány héten belül jól lesz” – mondta.
Hozzátette, hogy az ilyen műtét az Egyesült Államokban általában két-három nap kórházi tartózkodást igényel, és feltételezte, hogy a pápa esetében elővigyázatosságból több napot tervezhettek.
A kórházból való távozást követő orvosi utánkövetésről a szakember hangsúlyozta, hogy a protokoll nem ér véget a kórházból való távozással. „Az elkövetkező öt évben félévenként CT-vizsgálatokat kell végezni, amíg biztosan meg nem állapítják, hogy a rák nem tért vissza, és hogy gyógyult” – részletezte Ráez, aki több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik a hematológia és orvosi onkológia terén.
A cikket [eredetileg](https://www.ewtnnews.com/es/vaticano/oncologo-adenocarcinoma-recuperacion-papa) az EWTN News spanyol nyelvű társszolgálata, az EWTN News Español közölte. Az EWTN News English fordította és dolgozta át.




