A svéd iskolafelügyelet visszavonta az engedélyét a göteborgi Notre Dame katolikus iskolának; a döntés nyomán a 153 éves intézmény 2027. január 4-én bezár, ha a bíróság nem függeszti fel vagy nem változtatja meg a határozatot.
A november 10-én kiadott határozat a Vår Fru AB-t, az iskolát működtető cégre vonatkozik. Az iskolafelügyelet olyan hiányosságokra hivatkozott, amelyek állítása szerint az ismételt felszólítások ellenére is fennmaradtak.
Az önkéntes ima kérdése
A vita középpontjában az áll, hogy a tanulók valóban szabadon dönthettek-e úgy, hogy kimaradnak az iskola vallási életéből. A svéd törvények lehetővé teszik, hogy a vallási profilú független iskolák a hivatalos tanterven kívül vallási tevékenységeket tartsanak, feltéve, hogy az azokon való részvétel önkéntes.
Az iskolafelügyelet bírálta az iskola heti 30 perces „Hit és élet” kápolnai alkalmait, amelyek látogatására az iskola ösztönözte az osztályokat, megjegyezve, hogy a reggeli és ebédidős imák mellett ezek az alkalmak nyomást gyakoroltak azokra a tanulókra, akik nem imádkoztak. Az ellenőrök hozzátették, hogy az iskola nem tájékoztatta egyértelműen a tanulókat arról a jogukról, hogy teljesen kimaradjanak ezekből.
Az ellenőrök azt is kifogásolták, hogy az iskola anélkül kínált lehetőséget gyónásra, hogy erről előzetesen írásban értesítette volna a tanulókat és a szülőket. Az iskola szeptemberre orvosolta ezt a hiányosságot.
A bezárásról szóló határozat a sajátos nevelési igényű tanulók támogatásának, az anyanyelven nyújtott tanulási segítségnek, valamint az előírt tanítási időnek a hiányosságaira is hivatkozott. Az iskolafelügyelet elismert bizonyos javulást, de úgy ítélte meg, hogy a fennmaradó problémák továbbra is elég súlyosak ahhoz, hogy indokolják a bezárást.
Válaszul a tanulók az iskola honlapján védelmükbe vették az intézményt. Egy diák egy közzétett levélben azt írta, olyan érzése volt, mintha a svéd iskolafelügyelet „különösen szigorú lenne velünk csak azért, mert katolikus iskola vagyunk”. Más tanulók hangsúlyozták, hogy minden vallási tevékenység szigorúan önkéntes volt, és a személyzetet támogatónak és segítőkésznek írták le, tagadva, hogy valaha is kényszerítették volna őket vallási részvételre.
A bíboros időt kér
Anders Arborelius stockholmi bíboros kijelentette, hogy egy katolikus iskolának meg kell felelnie a jó és biztonságos oktatásra vonatkozó jogi követelményeknek. „Nem szabad tagadni vagy kisebbíteni a hiányosságokat” – írta egy egyházmegyei közleményben.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a tartós javuláshoz erőforrásokra és időre van szükség, és olyan megoldást sürgetett, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy megszakítás nélkül fejezzék be a tanévet. Elmondása szerint egy tanév közbeni áthelyezés lenne a legnehezebb azoknak a gyermekeknek, akik már eleve nyelvi vagy társadalmi nehézségekkel küzdenek.
A bíboros az iskola társadalmi integrációban és egységben betöltött szerepét is kiemelte.
Az iskolát 1873-ban a Franciaországból érkezett Szent József-nővérek alapították; tevékenységének középpontjában a különböző hátterű gyermekek szolgálata áll, beleértve az elkülönült és hátrányos helyzetű városrészekből érkezőket is. Jelenleg az óvodától a kilencedik évfolyamig mintegy 340 tanulója van, évfolyamonként két osztállyal.
Az iskola fellebbez
Az ellenőrök végül visszavonták az iskola működési engedélyét, arra a következtetésre jutva, hogy a tartósan fennálló problémák azt mutatják: a működtető cég és igazgatótanácsának négy tagja nem rendelkezik az intézmény vezetéséhez szükséges alkalmassággal és jogszabályi ismeretekkel.
Válaszul az iskola egy oktatási jogra szakosodott szakértőt bízott meg, és bejelentette, hogy fellebbezni fog a határozat ellen. Emellett a döntés végrehajtásának ideiglenes felfüggesztését is kéri a bíróságtól, ami lehetővé tenné az oktatás folytatását a fellebbezés elbírálásának ideje alatt.
Az iskola ugyanakkor megjegyezte, hogy január 4. után nem tudja garantálni a működését, és azt tanácsolta a szülőknek, hogy másik iskola keresése érdekében forduljanak lakóhelyük szerinti önkormányzatukhoz.


