XIV. Leó pápa: A követelmények felhígítása nem teszi vonzóbbá a kereszténységet

VATIKÁNVÁROS – XIV. Leó pápa szerdán arra hívta a keresztényeket, hogy legyenek képesek „pozitív szemmel tekinteni a világra”, ugyanakkor tevékenyen köteleződjenek el a társadalom evangéliumi szellemű átalakítása mellett, a keresztény üzenet felhígítása nélkül.

„Bizonyosan nem a tartalom felhígításával vagy a követelmények enyhítésével lehet vonzóvá tenni a kereszténységet” – idézte fel szerdán azt a beszédét, amelyet az Evangelizáció Dikasztériuma világban folyó evangelizáció alapvető kérdéseivel foglalkozó szekciójának plenáris ülésén mondott el május 28-án.

Az október 7-én a Szent Péter téren tartott általános kihallgatáson a pápa folytatta a II. Vatikáni Zsinat szövegeinek szentelt katekézissorozatát. Az előző héten szünetet tartott a sorozatban, mert akkor franciaországi apostoli útjáról elmélkedett.

Leó így a *Gaudium et Spes* zsinati konstitúcióról szóló katekézisét folytatta. Elmélkedésében különösen a dokumentum első részének negyedik fejezetére összpontosított, amely az Egyház küldetésével foglalkozik a mai világban.

„Isten egész népének, különösen a lelkipásztoroknak és a teológusoknak a feladata, hogy megkülönböztessék, mi érdemel figyelmet korunk kultúráiban, mindig Isten igéjét és az Egyház hagyományát tekintve a megkülönböztetés legfőbb mércéjének. Ehhez kiegyensúlyozott, a kulturális divatoktól szabad gondolkodásra van szükség, amely képes pozitív szemmel tekinteni a világra, ugyanakkor szilárdan kitart az evangéliumi üzenet teljes egészének megőrzésében és bemutatásában” – mondta.

„Nem fogadhatjuk el a gyengék elnyomását”

A Szent Péter téren összegyűlt zarándokok ezrei előtt XIV. Leó a világi hívek világban betöltött hivatásáról elmélkedett. Felidézte, hogy a II. Vatikáni Zsinat új módon tudatosította minden megkeresztelt felelősségét az Egyház küldetésében.

A keresztény hit konkrét követelményeiről szólva XIV. Leó kijelentette: Krisztust imádva „a hívő nem fogadhatja el a gyengék és a szegények elnyomását, sem azokat az igazságtalan struktúrákat, amelyek fenntartják a függőség és az igazságtalanság állapotát”.

„Az Egyház társadalmi tanítása irányt mutat a keresztények cselekvésének, akik minden jóakaratú emberrel együttműködnek a közjó előmozdításában” – tette hozzá.

Ezen evangelizáló küldetés elsődleges helyszíne a család és a munkahely – emlékeztetett a Szentatya –, de a küldetés az élet minden területére kiterjed.

Az Egyház célja nem politikai természetű

A pápa azt is világossá tette, hogy az Egyház célja nem politikai természetű, hanem a hitről és a szeretetről való tanúságtételben áll.

„A zsinati atyák emlékeztetnek bennünket, hogy az Egyház küldetése azáltal is megvalósul, hogy hozzájárul a földi város építéséhez. Módszerei és céljai azonban nem elsősorban politikai jellegűek; inkább a hitről és a szeretetről való tanúságtételben állnak, az igazságosság, a béke és a testvériség melletti elköteleződéssel együtt” – fogalmazott.

Az Egyház „első küldetése”

XIV. Leó kifejtette: a II. Vatikáni Zsinat arra emlékeztet, hogy az Egyház nem a világ „fölött” vagy „mellett” áll, hanem mintegy bele van oltva.

Ebben az értelemben hangsúlyozta, hogy az Egyház „a népek és kultúrák között járja a történelem útját”, ám „első küldetése” továbbra is az, hogy „segítse az embereket figyelni az élet mély kérdéseire: eredetünk és végső rendeltetésünk kérdéseire, valamint a szeretet és a szenvedés értelmére”.

„A mindenáron való haszonszerzés logikája és az információk manipulálása azzal a veszéllyel jár, hogy indokolatlan nyomást gyakorol az emberekre, hogy az anyagi javak fogyasztása köré szervezett életmódhoz igazodjanak; szívünk azonban arra teremtetett, hogy fölfelé tekintsen” – mondta.

Összhang „megvallott hitünk és életünk” között

Leó ezután emlékeztetett: az evangélium hirdetése megköveteli a hívektől az életük következetességét. Az Egyház evangelizáló küldetésének hatékony teljesítéséhez – mondta a pápa – „szükséges, hogy minden megkeresztelt elkötelezze magát a Szentlélek kegyelmével való együttműködés mellett, hogy hite élő legyen, és következetes magatartásban fejeződjön ki”.

Ezzel összefüggésben felidézte a zsinati atyák megállapítását: a megvallott hit és a mindennapi élet közötti eltérés „méltán sorolható korunk súlyosabb tévedései közé”.

A rózsafüzér jelentősége

A katekézist követően az olasz nyelvű híveket köszöntve a pápa felidézte Rózsafüzér Királynőjének október 7-i liturgikus emléknapját, és hangsúlyozta e hagyományos Mária-imádság jelentőségét. Megjegyezte: azt „nagy becsben tartja az Egyház hagyománya”.

A Szentatya kiemelte, hogy Mária „biztos menedék az élet nehézségei között”. Rózsafüzér Királynőjének minden évben október 7-én ünnepelt emléknapja a Szűzanya Egyház feletti különleges oltalmát idézi fel, és a rózsafüzér tiszteletére buzdít mint a szemlélődés, a megtérés és a hitben való megerősödés útjára.

Ez a cikk [eredetileg az ACI Prensánál jelent meg](https://www.aciprensa.com/noticias/129077/papa-iglesia-mundo-positivo-evangelio), amely az EWTN News spanyol nyelvű testvérszolgálata. Az EWTN News English fordította le és dolgozta át.