XIV. Leó pápa arra buzdította a római pápai egyetemek hallgatóit és oktatóit, hogy „őrizzétek szíveteket”, és óvott attól, hogy a szellemi tevékenységet puszta adatgyűjtésre szűkítsék. A pápa a tanév megnyitását jelző csütörtöki szentmisén szólt hozzájuk.
A Szent Péter-bazilikában bemutatott szentmisén a pápa hangsúlyozta a pápai egyetemek küldetését, a kritikus gondolkodás jelentőségét a hitéletben, valamint annak szükségességét, hogy a tudományos tanulmányokat összekapcsolják a hétköznapi emberek, különösen a szegények tapasztalataival.
Szent Pál Galatáknak írt leveléről elmélkedve Leó kijelentette: a szellemi kutatás a hit és a misszió számára egyaránt elengedhetetlen.
Az apostol szavai – magyarázta – „az észhez, az emlékezethez és a kritikus gondolkodáshoz intézett felhívás”.
„Egyetlen korban sincs hiány hamis tanítókban, akik sok hívő vallásos érzületét saját érdekeik szolgálatába állítják. Gyakran arra késztetik őket, hogy a kapott tanítás egyes elemeit az egész rovására radikalizálják – az egész pedig Krisztus és az ő evangéliuma” – figyelmeztetett a pápa.
Arra bátorította a hallgatókat és a professzorokat, hogy tudományos munkájukra az Egyház és az igazság keresésének szolgálataként tekintsenek.
„Kedves barátaim, tekintsétek a tanulást a hit és az igazság szolgálatának: a magatok javára és oly sok testvéretek javára, akikért az Úr életét adta” – mondta.
A Szentírás és az Egyház hagyománya által vezetett ész és kérdezni tudás nélkülözhetetlen a keresztény hithez – folytatta Leó.
Az Egyháznak – mondta – „vágya és felelőssége is, hogy megőrizze a kinyilatkoztatás kincsének sértetlenségét, és a különböző körülmények között elmélyítse annak imádságos megértését, tudományos átgondolását, kulturális közvetítését és gyakorlati alkalmazását”.
A pápa az emberi értelem és a technológia kapcsolatáról is beszélt. Különbséget tett az információk felhalmozása és a személyes tapasztalatból fakadó mélyebb megértés között.
„Az elmének nem egyszerűen adatokat kell összegyűjtenie – amit egy algoritmus ma már nálunk gyorsabban végez –, hanem felidéznie az átélt tapasztalatokat, amelyek olyan jelentésmélységeket hordoznak, amelyeket csak az emberi lélek ismerhet fel, és mélyebben kapcsolódnia e tapasztalatok jóságához” – fogalmazott.
Leó arra figyelmeztetett, hogy a tudományos élet rutinjai, az ambíció és a versengés eltéríthetik az embert munkája lelki alapjaitól, kimerültté, megosztottá és boldogtalanná téve őt.
„Ezért vissza kell térnünk a szívhez. Ott kezdődött minden: ahhoz a kezdethez, amelyhez mindig visszatérhetünk” – mondta.
„Drága barátaim, őrizzétek szíveteket! Legyetek akár hallgatók, kutatók vagy tanárok, őrizzétek szíveteket, hogy életetek minden szakaszát és minden felelősséget »a Lélekkel« élhessetek meg.”
A pápa az egyetemi tanulmányok során születő barátságok jelentőségét is hangsúlyozta, különösen azokét, amelyek az igazság Krisztusban való közös keresésén alapulnak.
Arra buzdította az egyetemi közösséget, hogy maradjon kapcsolatban az egész Egyházzal, és figyeljen a hétköznapi hívek gondjaira.
„Maradjatok Isten népében gyökerezve, becsüljétek meg »sensus fidei«-jét, hitérzékét, és legyetek nyitottak kérdéseire. Ne feledkezzetek meg a szegényekről sem, akik olykor ahhoz a kitartó baráthoz hasonlítanak, aki éjszaka kopogtat be” – mondta.
A tudomány és a mindennapi élet kapcsolata – magyarázta Leó – alapvető a megtestesülés keresztény értelmezésében.
„Vigyétek be az életet tanulmányaitokba, és tanulmányaitokat az életbe, a megtestesülés logikáját követve, amely nélkül a kinyilatkoztatás elnémul” – mondta.
„Minél messzebb kerülünk ugyanis attól a teljes valóságtól, amelyet Isten Fia magára vett és végtelen szeretettel megélt, annál kevesebb lesz a mondanivalónk, és annál kevesebb lehetőségünk lesz a megértésre.”
A pápa emlékeztette hallgatóit, hogy sok embernek nem adatnak meg azok a tanulási lehetőségek, amelyek a római pápai egyetemek hallgatói előtt nyitva állnak.
„Nyissuk ki az ajtót; ne zárkózzunk el” – mondta.
Első, Magnifica Humanitas című enciklikájára utalva Leó együttműködésre hívott egy olyan társadalom építésében, amelyben Isten békében lakhat az emberiséggel.
Megjegyezte: a tudás széttöredezése és az új technológiák emberi elmére gyakorolt hatása gondos mérlegelést igénylő kihívásokat jelent.
Az enciklikát idézve kijelentette: „valóban egészséges hozzáállásra van szükség, olyan ritmusra, amely helyet ad a csendnek, az elmélyült tanulásnak, az olvasásnak és a megfontolt elemzésnek; ezek nélkül ugyanis veszélybe kerülhet a belső szabadság”.
Hozzátette: a teológia fontos szerepet játszhat e kihívások megválaszolásában és a különböző tudásterületek közötti párbeszéd előmozdításában.
A római egyházi intézményeknek különleges felelősségük van ezen a téren, mivel az egyetemes Egyházat szolgálják, és különböző kultúrákból, valamint hagyományokból érkező hallgatók és tudósok találkozóhelyei.
Befejezésül a pápa arra bátorította a hallgatókat, hogy teljes mértékben éljenek a pápai egyetemek nemzetközi jellegéből fakadó lehetőségekkel, és alakítsanak ki tartós kapcsolatokat a kulturális és földrajzi határokon átívelve.
„Nézzetek körül az egyetemen: a világ ül a tantermeitekben. Afrikából, Ázsiából, az amerikai kontinensről, Európából és Óceániából érkezett emberek tanulnak mellettetek” – mondta.
„Ne elégedjetek meg azzal, hogy egyszerűen egymás mellett ültök: ismerjétek meg egymást, beszélgessetek egymással, hallgassátok meg egymást, osszátok meg egyházi tapasztalataitokat, imádkozzatok együtt, töltsétek együtt szabadidőtöket, és kössetek életre szóló barátságokat.”
Leó homíliája végén az új tanévet a Szűzanya, a Bölcsesség Széke közbenjárására bízta, és a Szentlélek vezetését kérte.
Ez a cikk [eredetileg az ACI Stampánál jelent meg](https://www.acistampa.com/story/37151/papa-leone-xiv-agli-studenti-delle-universita-pontificie-custodite-il-cuore), amely az EWTN News olasz nyelvű testvérszolgálata. Az EWTN News English fordította le és dolgozta át.



