XIV. Leó pápa a mesterséges intelligencia korában bekövetkező „kultúraromlásra” figyelmeztet

PÁRIZS — XIV. Leó pápa pénteken, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében (UNESCO) mondott beszédében arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia a „kultúra romlását” idézte elő, amely hatással lehet arra, mit jelent embernek lenni.

A pápa a szeptember 25–28. közötti franciaországi útjának első napján látogatott el az UNESCO székhelyére. Az UNESCO az ENSZ egyik szakosított intézménye, amely kulturális örökségi helyszíneket őriz meg, valamint a békét, a fenntartható fejlődést és az emberi jogokat mozdítja elő.

„Egy alapvető kérdést kell megvizsgálnunk, amely sürgősen válaszért kiált: Mit jelent embernek lenni?” – mondta Leó félig franciául, félig angolul elmondott beszédében.

„Minden kultúrát kihívás elé állít ez a kérdés, amely minden tudás, minden művészet és minden vallás középpontjában áll. Hiszen még a 21. században sem vehetjük magától értetődőnek, hogy tudjuk, ki az emberi személy, vagy mit jelent emberi lényként élni” – mondta a pápa.

Szembeállította a Bábel tornyához kapcsolódó uralmat és zűrzavart – amelyhez korábban már a mesterséges intelligenciát hasonlította – a pünkösdkor megtalálható békével és egységgel.

„Az általunk vizsgált kultúraromlás pünkösd nyilvános terén talál megváltásra” – mondta. „Ott a béke üzenetét minden nemzet népe örömhírként fogadja. Ez az üzenet Jézus feltámadását hirdeti, vagyis az élet győzelmét a halál felett, valamint azt az üdvösséget, amely reményt ad a világnak.”

Leó a kommunikáció fejlődéséről, a hamis információk és az „értelem nélküli szavak” terjesztésének veszélyéről is beszélt, amelyek ezáltal „inkább akadályozzák, mint elősegítik a párbeszédet”.

„A mesterséges intelligencia felerősíti ezt a problémát” – folytatta. „Bár az ilyen rendszerek képesek adatok összekapcsolására, nem tudnak válaszolni az emberi élet értelmét érintő kérdésekre, amely a megélt tapasztalatban gyökerezik.”

Elítélte az elnyomó hatalmat, a gőgöt, az igazságtalanságot és a konfliktust.

„Maga a tudomány is, amikor a hatalom technikájává silányul, már nem az emberi személy felemelését szolgálja, hanem az emberi törekvések gyümölcseinek lealacsonyítását kockáztatja” – mondta.

A pápa beszédének jelentős részét annak hangsúlyozására szentelte, hogy minden emberi életet megillet a gondoskodás, különösen a legkiszolgáltatottabbakat, mint például „az anyjuk méhében lévő gyermekeket és a háború különböző színterein élőket, a testi és értelmi fogyatékossággal élő személyeket, az időseket, a migránsokat és menekülteket, valamint mindazokat, akiket gőgösen terméketlennek minősítve kizárnak”.

„Ők az emberi méltóság tiszteletére vonatkozó állításaink valódi próbakövei, és védelmük, valamint előmozdításuk a teremtésre is kiterjed” – mondta.

A technológiai fejlődéssel kapcsolatban a Szentatya kijelentette: „A paradoxon egyre nyilvánvalóbbá vált: miközben a számítógépes rendszereknek »intelligenciát« tulajdonítanak, nehezen ismerjük fel az emberi személyek elidegeníthetetlen méltóságát, akiknek életét a hatékonyság mércéje szerint ítélik meg, és amikor már nem tekintik őket produktívnak, elutasítják és félredobják őket.”

XIV. Leó pápa UNESCO-hoz való érkezését a hallgatóság szívélyes tapssal fogadta.

Beszéde előtt a pápa rövid körbevezetésen vett részt a székhelyen, beleértve a könyvtárat is, amely az UNESCO diplomáciai archívumának ad otthont. Leó akkor is nagy tapsot kapott, amikor a béke ápolásának jeleként megöntözött egy olajfát.

Átadták neki a Book of Peace Memorandum (a béke könyvéről szóló memorandum) egy példányát is, azt az archív dokumentumot, amelyet 1949-ben, az UNESCO Általános Konferenciájának negyedik ülésszakára nyújtottak be, hogy támogassa a szervezetnek a második világháború utáni globális konfliktusok megelőzésére irányuló küldetését.

Leó hangsúlyozta, hogy „pásztorként” látogatott el az UNESCO-hoz, „hogy az Egyház nevében szóljak Önökhöz, amely folyamatosan párbeszédre törekszik, és üzenete van minden néphez, minden jóakaratú nőhöz és férfihoz”, és méltatta az intézmény küldetését, hogy igazságos világot építsen és előmozdítsa a hiteles emberi fejlődést.

*Magnifica Humanitas* kezdetű enciklikáját idézve elmondta, hogy a Szentszék „ezt a Szervezetet a közjó szolgálatában kiemelt partnernek tekinti; a közjó ugyanis annak a méltóságnak a »társadalmi kifejeződése«, amelyben mindannyian kezdettől fogva és egyenlő mértékben osztozunk.”

A pápa hangsúlyozta az igazság fontosságát, amely nélkül a nyelv az erőszak és a hatalom alá rendelődik, és megjegyezte, hogy „a törvény romlása a szív romlásával kezdődik”.