XIV. Leó pápa komolyan veszi az MI veszélyeit, de nem esik pánikba

A PÁPAI REPÜLŐGÉP FEDÉLZETÉN – XIV. Leó pápa komolyan veszi a technológiai szakértők figyelmeztetéseit a mesterséges intelligencia veszélyeiről, köztük az emberiséget fenyegető kockázatokról, de a súlyos előrejelzések miatt sem esik pánikba.

„Ha valaki azt kérdezné tőlem, hogy pánikolok-e: nem, nem pánikolok, éjszaka alszom. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy sok MI-szakértő aggodalmát komolyan kell venni” – mondta a pápa szeptember 28-án a franciaországi Metzből Rómába tartó járaton az őt kísérő újságíróknak.

„Nem hiszem, hogy ez álhír lenne, ahogy egyesek állítják, amelynek célja… pénzügyi vagy másfajta előny szerzése” – tette hozzá.

Az Anthropic MI-vállalat egyik korábbi biztonsági kutatója a hónap elején arra figyelmeztetett: szerinte a technológia gyors fejlődése miatt több mint tíz százalék az esélye annak, hogy az MI egy évtizeden belül „az összes embert megölheti”.

Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója erre válaszul az élvonalbeli modellek fejlesztési ütemének lassítására szólította fel az MI-ágazatot, hogy kezelni tudják a kockázatokat. Más iparági vezetők nyilvánosan támogatták felhívását.

Amodeit emiatt bírálta Donald Trump elnök, aki elutasította a borúlátó forgatókönyveket, és azt mondta: az amerikai MI-fejlesztés korlátozása Kínának kedvezne. Vasárnap a két férfi együtt vacsorázott, láthatóan nézetkülönbségeik rendezésére törekedve.

A pápa mindössze négy hónapja kiadott, MI-ről szóló *Magnifica Humanitas* enciklikája széles körű felhívást tartalmazott a technológia szabályozására.

Az elmúlt hónapokban erősödött az aggodalom amiatt, hogy az MI fejlett kibertámadásokat és az emberi ellenőrzés alól kikerülő, az emberiséget fenyegető autonóm ágenseket hozhat létre.

Leó pápa hétfőn elmondta az újságíróknak: a Vatikán saját MI-bizottságot állított fel. Ez egyrészt a technológia saját használatát hangolja össze, másrészt „továbbra is előmozdítja a párbeszédet, a tanulmányozást és a kutatást, hogy megtaláljuk a módját annak: az MI ne jusson el odáig, hogy elpusztítja az emberiséget”.

„De tovább kell dolgoznunk. Nem dőlhetünk egyszerűen hátra úgy téve, mintha semmi sem történne majd” – mondta.

A Szentatya négynapos franciaországi látogatása után tért vissza Rómába.

Egy másik újságíró kérdésére válaszolva hangsúlyozta: létfontosságú, hogy az Egyház olyan vitatott ügyekben is hirdesse a katolikus társadalmi tanítást, mint az életvégi kérdések és a politikai szélsőségesség.

Arról kérdezték, hogy „átlépett-e egy határt” az egyház és állam szigorú szétválasztását követő Franciaországban, amikor felszólalt az eutanázia és az asszisztált öngyilkosság közelmúltbeli törvényessé tétele ellen. „Nem léptem át” – válaszolta –, mert „nem a politikába avatkozunk be; az evangéliumot alkalmazzuk az emberek életére”.

„Az élet védelme olyasmi, amit – amint mindannyian tudják – az Egyház tanít, és amiben nagyon mélyen hisz” – mondta a pápa.

„Különösen egy olyan helyen, mint Lourdes, ahol az emberek valami sokkal mélyebbet keresnek, és megértik, hogy életüknek a betegség, a fogyatékosság vagy a különféle fájdalmak közepette is van értelme, az Egyház magáért Jézusért akar közel lenni ezekhez az emberekhez, és megerősíteni azokat az értékeket, amelyeket – úgy gondolom – ez az élet önmagában mindannyiunk számára hordoz” – fogalmazott.

Amikor arról kérdezték, hogy a papok által elkövetett szexuális visszaéléseket „rendszerszintűnek” tartja-e az Egyházban, Leó azt mondta: inkább „másképpen fejezné ki”.

Elmondta: az Egyházon belül egyes szervezetek időnként „rendszerként működve követtek el visszaéléseket”.

„De fontosnak tartom a különbségtételt. A szexuális visszaélés mindenekelőtt emberi probléma… Amikor az Egyházon belül történik, valójában egy egész új dimenzióval egészül ki, mert az emberek hitélete mélyen megsebződik, olykor akár össze is omlik” – mondta a Szentatya.

„Bizonyos értelemben az Egyházat tekintették felelősnek, ugyanakkor úgy gondolom, az Egyház fontos szerepet tölt be abban is, hogy segítsen az áldozatoknak gyógyulásra találni.”