Szexuális visszaélések francia túlélőivel találkozott XIV. Leó pápa Lourdes-ban

LOURDES, Franciaország — XIV. Leó pápa vasárnap hét francia, papi szexuális visszaélés áldozatává vált személlyel találkozott, a szolidaritás és a megbékélés gesztusát téve egy gyógyító vizeiről világszerte ismert kegyhelyen.

A csaknem kétórás találkozóra a helyi püspök rezidenciáján került sor, ahol Leó a Lourdes-i Miasszonyunk kegyhelyén töltött két éjszakája alatt megszáll.

A találkozó után újságíróknak nyilatkozva az egyik áldozat, Jérôme Guillement ezt mondta: „Volt valami őszinte [XIV. Leó pápában]. Minden szavát gondosan megválasztotta; minden szónak jelentése volt. … Nagyon sok érzelem volt.”

A Szentszék Sajtóirodája szerint Leó másfél órát töltött azzal, hogy külön-külön beszéljen a négy férfival és a három nővel, mielőtt mintegy 20 percre csoportként szólította meg őket, „megköszönve fájdalmas tanúságtételüket, és megerősítve elkötelezettségét annak biztosítása mellett, hogy az általuk elszenvedett sérelem másokkal ne ismétlődhessen meg.”

„Kifejezte velük, és rajtuk keresztül mindazokkal való szolidaritását, akik elszenvedték és továbbra is elszenvedik a visszaélések sebeit” — áll a közleményben.

Leó néhány áldozattal együtt imádkozott is.

„Úgy érzékeltem, hogy ő az elköteleződés és az elszántság embere is” — mondta a találkozó után Olivier Mardi, az egyik résztvevő. „Nem vezetik félre, és tudja, hogy ezek az események folytatódni fognak, és ébernek kell maradnunk… Volt benne érzelmi oldal, ugyanakkor valami nagyon erőteljes is abban, ahogyan beszél.”

A találkozón részt vevő hét ember közül öt a pápa útja előtt felfedte személyazonosságát. Köztük volt Bertrand Virieux, Bernard Preynat egykori pap áldozata, akit 2020-ban öt év börtönbüntetésre ítéltek a Lyoni Főegyházmegyében fiatal cserkészek ellen elkövetett támadások miatt. Preynat 2024-ben meghalt.

A franciaországi Egyház a visszaélések következményeivel küzd, miután egy független bizottság jelentése szerint az elmúlt 70 év során gyermekek százezreit bántalmazták papok és szerzetesek.

Az Egyházban Elkövetett Szexuális Visszaélésekkel Foglalkozó Független Bizottság (CIASE) 2021 októberében közzétett egy csaknem 2500 oldalas zárójelentést, amely szerint 1950 és 2020 között Franciaországban becslések szerint 216 000 gyermeket bántalmaztak papok, diakónusok, szerzetesek vagy apácák.

Hozzátette, hogy amikor az Egyház világi munkatársai által elkövetett visszaéléseket is figyelembe veszik, „a gyermek áldozatok becsült száma a teljes időszakra 330 000-re emelkedik.”

Az áldozatokat Gérard Le Stang, Amiens püspöke, a francia püspöki konferencia pedofília megelőzésével és leküzdésével foglalkozó tanácsának elnöke kísérte el.

Guillement szerint Leó „úgy érezte, hogy a franciaországi Egyháznak még mindig rengeteg tennivalója van” a visszaélések megelőzése érdekében.

„A megelőzésről mint minden szintet átfogó kulturális változás részéről beszéltünk… Különböző vélemények vannak, de az ő szemszögéből továbbra is jelen van egy rendszerszintű dimenzió” — tette hozzá a férfi.

Mardi szerint a pápa „jól reagált nagyon konkrét javaslatainkra; tudja, hogy velünk kell együtt dolgoznia… Azt mondta, újra kell élesztenünk a reményt, és ehhez komoly elköteleződésre van szükség.”

XIV. Leó pápa szeptember 27-én reggel a francia püspökökhöz intézett beszédében szólt a kiskorúak sérelmére elkövetett papi szexuális visszaélésekről.

„Az elmúlt években elszántan szembenéztek a kiskorúak ellen a papság tagjai vagy egyházi összefüggésben elkövetett visszaélések fájdalmas csapásával” — mondta.

A pápa méltatta őket a meghallgatás, az igazság keresése, az igazságszolgáltatás, a megbocsátás és a jóvátétel érdekében hozott bátor intézkedéseikért, valamint „az e bűncselekményekkel szembeni megelőzési és védelmi kultúra iránti határozott elkötelezettségükért.”

„Folytatniuk kell a megkezdett utat, a lehető legnagyobb éberséget fenntartva” — mondta.

Mielőtt a püspökökhöz szólt volna, Leó megállt a gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélések áldozatainak emlékműve előtt, amelyen egy névtelen áldozat rövid elmélkedése látható.

„[Az áldozat] meg fogja érteni, hogy egy olyan rendszer teljes kultúrája volt az, amely önmagát igyekezett megvédeni, ahelyett hogy őt védte volna” — olvasható az emlékmű feliratán. „És vívódása tovább mélyül e kérdés körül: Miért nem szolgáltathatnak neki igazságot? Ez olyannyira létfontosságú számára, hogy végre békére lelhessen, és gyermekkora könnyei ne folyjanak tovább.”

A vasárnap délelőtt később bemutatott szabadtéri szentmisén a pápa vélhetően utalt a papi visszaélések válságára, amikor homíliájában kijelentette, hogy „ahhoz, hogy begyógyítsuk [az Egyházon] belül keletkezett mély sebeket, hűtlenségeket és fájdalmas hibákat, alázattal az Úr megtisztító tekintete alá kell helyeznünk magunkat. Saját hibáink felismerése alapvető fontosságú lelki növekedésünkhöz.”

A pápa áldozatokkal tervezett zárt körű találkozója vitát váltott ki Franciaország több, visszaélések áldozatait támogató csoportjában, amelyek bírálták a találkozó formátumát és az áldozati szervezetek kizárását.

A kritikával kapcsolatban Pierre-Antoine Bozo püspök, a francia püspöki konferencia szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy „sok túlélői csoport van… Ha mindegyiküket bevonták vagy összehívták volna, az nagyon nagy létszámú formátum lett volna, és nem lett volna ugyanilyen hatása.”

„Az segít nekünk a legtöbbet az áldozatok kísérésében, ha meghallgatjuk őket. Ehhez pedig nem ülhet 50 ember önnel szemben. Valóban ezt akarta a pápa” — mondta Bozo.

A lourdes-i kegyhely sokatmondó helyszínt biztosított a visszaélések áldozataival való találkozóhoz, mivel azon első kegyhelyek közé tartozik, amelyek letakarták a szexuális visszaélésekkel vádolt Marko Rupnik atya alkotásait, aki ellen a szeptember 27-i beszámoló idején a Vatikánban per folyt.

A Rózsafüzér-bazilika homlokzatán lévő Rupnik-mozaikokat Leó látogatása előtt letakarták, és határozatlan ideig rejtve maradnak.

„Olyan szimbolikus terhet kezdett hordozni az áldozatok számára, hogy bár a Lourdes-ba érkezők közül sokan nem visszaélések áldozatai, azok számára, akik igen, tenni kellett valamit” — mondta Bozo.

„Ha annyira megnehezíti az emberek számára, hogy Lourdes-ba jöjjenek — olyan emberek számára, akiknek kiváltságos helyet kellene elfoglalniuk ott, mert szenvednek —, akkor a helyzet többé nem elfogadható” — tette hozzá a szóvivő. „Ezért úgy gondolom, hogy a mozaikok letakarása első lépés. Utána valami újat kell majd javasolni, esetleg egy új műalkotást.”