XIV. Leó pápa: Európa sebei legyenek nyílások, amelyeken át beárad a fény

METZ, Franciaország – Európa közelmúltbeli erőszakos történelmének sebei alkalmat adnak arra, hogy fényt vessünk a rosszra, és a harmónia jövőjét építsük – mondta XIV. Leó pápa hétfőn.

Franciaországi útjának utolsó eseményén a pápa szentmisét mutatott be a metzi székesegyházban, a Szent István vértanúnak szentelt, magasba törő gótikus templomban. A mintegy 6500 négyzetméternyi üvegablak miatt – ez a legnagyobb ilyen felület a középkori egyházi épületek között – „a Jóisten lámpásának” is nevezik.

„Úgy tűnik, az építők arra törekedtek, hogy a falakat – amelyek szilárdak maradtak – a lehető legkisebbre csökkentsék, hogy a fény bőségesen áradhasson be a hívekhez” – mondta a pápa.

„Amikor ezeket az ólomüveg ablakokat szemléljük, megtanuljuk, hogy Európa jövője nem az egyneműségben rejlik, hanem a különbségek harmóniájában, ahol a múlt sebei olyan nyílásokká válnak, amelyeken keresztül a fény ragyog” – mondta.

A Vatikán közlése szerint 35 000 metzi és környékbeli katolikus vett részt a szentmisén, a székesegyház belsejében és a környező utcákon egyaránt, ahol nagy képernyőket néztek. A résztvevők elmondták, hogy az alkalom miatt szabadnapot vettek ki a munkából vagy az iskolából.

„Nagyszerű, hogy eljöhetünk megünnepelni a békét, találkozhatunk minden kereszténnyel, aki eljött erre az alkalomra, és érezhetjük, hogy mind együtt vagyunk, ugyanazért az ügyért és ugyanazokért az értékekért egységben” – mondta a 20 éves képzőművészeti hallgató, Humbeline Deville.

„Az, hogy ezt a várost választotta … és megtisztelt bennünket azzal, hogy eljött ide, valóban fontos számunkra” – mondta Hassina Boulariah, miközben közel négy órával a szentmise kezdete előtt a városközpont felé sétált.

A székesegyházban Emmanuel Macron francia elnök és felesége, Brigitte az első sorban ültek.

Metz, az északkelet-franciaországi város mintegy 43 kilométerre fekszik a schengeni hármashatártól, ahol Luxemburg, Franciaország és Németország határa találkozik.

A francia–német határvidék különleges jelentőségű Európa történelmében: Metz 1871 és 1918 között a Német Birodalomhoz tartozott, majd a második világháború alatt a náci Németország ismét bekebelezte. Metz volt továbbá Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapító atyjának otthona is.

A várost a gregorián ének egyik történelmi bölcsőjeként is számon tartják: a metzi ének a VIII. századi Karoling-reneszánsz idején fejlődött ki itt.

A szentmisén mondott homíliájában XIV. Leó pápa felidézte a terület történetét, különösen a „testvérgyilkos konfliktusokat”, amelyek szétszakították azt.

Akik erről a földről származnak, mondta, „nagyon jól tudják, hogy nem igaz az, hogy a bosszúra törekvők erősebbek azoknál, akik megbocsátanak”.

Leó szerint „erő és nagy lelki tartás kell ahhoz, hogy ne győzzön le bennünket a rossz, különösen akkor, amikor az okozott sebek mélyek. Ám az igazságtalansággal szemben az emberiség egyetlen útja az üdvösséghez az olyan szeretet, amely törődik másokkal, és a körülményektől függetlenül bizalmat igyekszik adni, még akkor is, amikor a legnehezebben elfogadható magatartással találja szemben magát.”

„Egy olyan világban, amelyet oly sok erőszak, manipuláció és különféle szinteken megnyilvánuló gőg jellemez, Jézus arra tanít bennünket, hogyan változtassuk a sivatagokat oázisokká, hogyan ültessünk kerteket és építsünk otthonokat. Megmutatja nekünk a megbocsátáson, az irgalmon és a nagylelkűségen át vezető utat” – mondta.

Yvette Bisiaux kerekesszékben tolta felnőtt lányát, Sandrine Coquelet-t a szentmisére: „Itt élünk, ezért azt mondtuk: »Menjünk!«” – mondta.

Bisiaux hozzátette, hogy a pápa szeptember 27-i, a betegekhez intézett lourdes-i beszéde „nagyon megindította”. „Könnyes lett a szemem. Olyan, de olyan szép, olyan igaz volt.”

Homíliájában a pápa Szent Ágoston Isten városáról című művére hivatkozott. Szavait felidézve elmondta: Hippó püspöke „a mennyei város békéjét olyan harmonikus közösségként határozta meg, amelyben az emberek Istenben és általa egymásban lelik örömüket”.

Leó hozzátette: Szent Ágoston az emberek közötti békét is a „tranquillitas ordinis”, vagyis a rend nyugalmának gyümölcseként írta le. Ennek keretében mindenki elismeri és tiszteletben tartja a másik egyedülálló, szent méltóságát és szerepét.

„Itt, Metzben érdemes felidézni, hogy éppen ezek azok az értékek, amelyekre az általunk ismert Európa az évszázadok során épült, és amelyekben szellemi és erkölcsi öröksége megelőzi gazdasági és politikai örökségét” – mondta.

A pápa felidézte, hogy ezen elvekhez való hűség sohasem volt könnyű, azok számára sem, akik előttünk jártak.

„Mindazonáltal hűségük és kitartásuk révén őseink olyan kincsekként hagyták ránk ezeket, amelyeket tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek, és amelyek tapasztalatunkkal, erőfeszítéseink értékével és történeteinkkel gazdagodnak” – mondta.

A szentmise előtt a pápára váró emberek francia vagy regionális zászlókat lengettek. Német zászlók is feltűntek a tömegben, amelyben egyenruhás, lelkes cserkészek, hordozható ülőkéken ülő idősebb emberek és egymást átölelő fiatal felnőttek is voltak.

Néhány fáradt tinédzser elszundított a székesegyház melletti történelmi szabadtéri piac kőburkolatú útján.

A tinédzserek édesanyja, Marion Bertagnolio elmondta: megérte szabadnapot kivennie fizikaoktatói munkájából, hogy részt vehessen a szentmisén.

„Katolikusok vagyunk, és nekem nagyon fontos, hogy eljöjjek ide, imádkozzak vele, lássam őt” – mondta Bertagnolio, aki férjével és hat gyermeke közül néggyel, 10 és 19 év közöttiekkel érkezett.

Azt mondta, reméli, hogy Leó békeüzenetet hozhat Franciaországnak, különösen a jövő év elején esedékes elnökválasztásokra tekintettel. Szóba hozta az ország katolikus közösségén belüli megosztottságot is, különösen a hagyományos latin mise kapcsán.

„Remélem, hogy [a pápa] üzenete megváltoztatja a szívünket”, hogy egységesebbek legyünk – mondta.