XIV. Leó pápa Franciaországban: az élet védelme mindenki kötelessége

PÁRIZS — XIV. Leó pápa Franciaországban tett négynapos látogatásának első beszédében sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tudományt és a technológiát az erkölcsi és etikai emberi fejlődés helyett profitszerzésre használják, és kijelentette, hogy az élet védelméért mindenki felelős.

A pápa szeptember 25-én az Élysée-palotában, az államfő hivatalos rezidenciáján Emmanuel Macron francia elnökhöz és más kormánytagokhoz intézve szavait aggodalmát fejezte ki „azon társadalmi irányzatok miatt, amelyek azt kockáztatják, hogy a tudományt és a technológiát profitorientált vállalkozásokká alakítják, előmozdítva a genetikai manipulációt, a béranyaságot, az emberi szervek kereskedelmét vagy saját halálunk elrendezésének lehetőségét”.

„Ne feledjük, hogy a kölcsönös tisztelet és minden emberi élet védelme mindannyiunkat terhelő kötelesség” – mondta.

Az életvégi kérdések a legérzékenyebb ügyek közé tartoznak, amelyekkel a pápa várhatóan foglalkozik majd szeptember 25–28-i franciaországi tartózkodása alatt. Franciaország ezen a nyáron legalizálta az asszisztált öngyilkosságot és az eutanáziát, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Spanyolország után ötödik európai országként. Emellett Svájc és Ausztria is engedélyezi az asszisztált öngyilkosságot.

Az eutanázia egy személy életének szenvedése enyhítése céljából történő szándékos kioltása. Ez különbözik az asszisztált haláltól, amelynek során a beteg orvos irányítása mellett maga veszi be az életet kioltó gyógyszereket. Mindkét gyakorlatot tiltja a katolikus tanítás.

Az élet védelmének és tiszteletének kötelessége – folytatta Leó pápa – „a földi város hiteles »laicitásának« (laïcité) kifejeződése”, mivel a „közszolgálatban tevékenykedő, és a hit által megvilágított lelkiismerete fényét követő keresztény nem tekinthető térítőnek vagy a nemzet egységére leselkedő veszélynek”.

A „laïcité” Franciaországban az egyház és az állam szigorú elválasztásának jogi elve.

Leó pápa arra buzdította az ország politikai, civil és kulturális vezetőit, valamint a francia és külföldi diplomatákat, hogy gondoskodjanak arról: „a hiteles laicitás” ne zárja ki a vallást, hanem oktatási erőforrásként értékelje azt.

> Instagram-bejegyzés

Leó pápa felidézte Macron 2018-as beszédét, amelyben az elnök azt mondta a francia püspököknek, hogy „az az Egyház, amely azt állítja, hogy nem érdeklik az evilági ügyek, nem teljesítené hivatását; és az a köztársasági elnök, aki azt állítja, hogy nem érdekli az Egyház és a katolikusok, elmulasztaná kötelességét”.

„A hiteles laicitás tehát nem abban áll, hogy kizárjuk a vallást a nyilvános szférából vagy az oktatásból, hanem abban, hogy igyekszünk biztosítani: az állam és a vallási intézmények párbeszédet folytassanak és egyesítsék erőiket a közjó szolgálatában, hogy a világnak élete legyen” – mondta a pápa.

Macron a pápa előtt felszólalva kijelentette, hogy „éppen azért sokszínű Franciaország, mert a szabadság és az értelem hazája. Olyan nemzet, amely különleges szenvedéllyel táplálja az állandó vitát. Így kell megérteni ahhoz, hogy igazán szerethessük.” A két vezető beszédeik elhangzása előtt 50 percig négyszemközt találkozott.

Leó pápa megemlítette Franciaország „mély keresztény gyökereit”, ugyanakkor a „szabadság, egyenlőség és testvériség” francia nemzeti jelmondatát is olyan „etikai parancsokként” és követendő útmutatóként méltatta, amelyekre a technológia – beleértve a mesterséges intelligenciát is – fejlődése során szükség van.

Idézte Georges Bernanos francia katolikus írót, aki „látta azt a fenyegetést, hogy a vak engedelmesség és a felelőtlenség a »Gépek Paradicsomához« vezethet, és rámutatott, hogy a francia civilizáció ehelyett évszázadokon át olyan szabad férfiakat és nőket igyekezett formálni, akik teljes mértékben felelősek tetteikért”.

A pápa, aki a nap folyamán korábban a Rómából tartó repülőúton őt kísérő újságíróknak azt mondta, hogy „Jézus Krisztus követőjeként utazik Franciaországba, aki Krisztus békéjét kívánja elhozni az egész világba”, beszédében a nukleáris fegyverek betiltását szorgalmazta, és sajnálatát fejezte ki a közel-keleti háború miatt.

A pápa beszédén jelen voltak azok a tűzoltók is, akik a Notre-Dame-székesegyház 2019-es tüzénél beavatkoztak, valamint azok a kézművesek és építészek, akik az ikonikus épület ezt követő helyreállításán dolgoztak. A pápa méltatta ezt a vállalkozást, amely szerinte „megmutatta, hogy ami helyrehozhatatlanul elpusztultnak tűnik, az az együttműködés révén újjászülethet”.

XIV. Leó pápa pénteken érkezett Párizsba négynapos franciaországi látogatásra, amelynek zsúfolt első napján az UNESCO központjába, a Notre-Dame-ba és a francia nemzeti stadionba is ellátogatott, ahol 80 000 fiatallal imavirrasztáson vett részt. Leó pápa az első pápa, aki XVI. Benedek pápa 2008-as látogatása óta Párizsba látogat.

Kíváncsi párizsiak szakították félbe tevékenységüket, hogy megnézzék, amint a pápa az autóban elhalad mellettük a repülőtérről Párizs központja felé tartva.

Az ebédszünet után a Szentatya meglátogatja az UNESCO – az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete – központját. Ez az ENSZ szakosított intézménye, amely kulturális örökségi helyszíneket őriz meg, valamint a békét, a fenntartható fejlődést és az emberi jogokat mozdítja elő.

Útja Lourdes és Metz városába is elvezeti majd, mielőtt szeptember 28-án visszatér Rómába.