
Nemzetközi rózsafüzér egyesítette Rómában a papokat, szerzeteseket és világi híveket a missziós világnap századik évfordulója alkalmából.
A rózsafüzért a Pápai Urbaniana Egyetem területén tartották október 17-én, az idei, október 18-i missziós világnap előestéjén.
Luis Antonio Tagle bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja és az egyetem nagykancellárja vezetésével tizenhárom nyelven imádkozták a rózsafüzért. Az öt titok Afrikát, Ázsiát, Amerikát, Európát és Óceániát jelenítette meg.
Az alkalom arra is emlékeztetett, hogy hetvenöt éve alapította meg ezt a rózsafüzéres kezdeményezést Boldog Fulton J. Sheen, aki 1950 és 1966 között a Pápai Missziós Művek egyesült államokbeli országos igazgatója volt.
Mary Teresa Barron nővér, a Pápai Missziós Művek nemrég kinevezett elnöke nem volt jelen a rózsafüzéren.
Az ima több résztvevője arról beszélt, miként támogathatják a hívek az Egyház misszionáriusait az anyagi hozzájáruláson túl.
Fortunatus Nwachukwu érsek, az Evangelizációs Dikasztérium egyik titkára azt sürgette, hogy Isten igéje kerüljön a középpontba.
„Mindig kissé óvatos vagyok azzal, hogy pénzre váltsuk a missziót” – mondta Nwachukwu az EWTN Newsnak. „Ezért nem a pénzzel akarom kezdeni, hanem az igével, mert a misszió lényege az, hogy az Úr igéjét elvigyük a föld végső határáig.”

Nwachukwu ugyanakkor jelezte: a misszionáriusok támogatása azt is jelenti, hogy biztosítjuk „az eszközöket ahhoz, hogy az evangélium különféle helyekre eljusson”. Ez a támogatás – mondta – pénzt is jelent.
„[A mai nap] arra is alkalom, hogy azt mondjuk az embereknek: kérjük, legyetek nagylelkűek a misszionáriusokhoz” – fogalmazott Nwachukwu.
Thomas George Schluep monsignore, aki szintén az Evangelizációs Dikasztériumban szolgál, XIV. Leó pápa missziós világnapi üzenetét idézte fel emlékeztetőül: a Krisztusban való egység megelőzi az anyagi támogatást.
„Leó pápa a missziós világnap századik évfordulójára írt üzenetében arra emlékeztet bennünket, hogy először egynek kell lennünk Krisztusban” – mondta Schluep az EWTN Newsnak. „Keresztségünk arra hív, hogy misszionáriusok legyünk: megosszuk ezt a szeretetet családtagjainkkal, barátainkkal és munkatársainkkal.”
Emlékek misszionáriusokról és Leó pápa hazatérése a kórházból
A résztvevők személyes történeteket is megosztottak a misszionáriusokról és arról, milyen hatást gyakoroltak hitbeli útjukra.
Schluep Gerard Hammond atyáról mesélt, az amerikai Maryknoll misszionáriusról, aki Észak- és Dél-Koreában végzett több évtizedes humanitárius munkájáról ismert.
„Koreában találkoztam vele, ahol 1960 óta szolgált, amikor pappá szentelték és misszióba küldték. Dél-Koreában ezrek ünnepelték azért, hogy hatvanöt éven át elvitte hozzájuk a hitet” – mondta Schluep.
„Észak-Koreában nem beszélhetett Krisztusról, de »a jelenlét apostolkodása« és a tuberkulózisban szenvedők iránti szeretete önmagában is evangelizáció volt. Sokat tanított nekem arról, mennyire fontos jelen lenni az emberek számára, éppen ott, ahol az életükben tartanak, bármilyen személyes áldozatot kíván is ez.”
A rózsafüzér időpontja körül XIV. Leó pápa visszatért a Vatikánba, miután október 13-án műtét miatt felvették a római Gemelli-kórházba. Nwachukwu örömét fejezte ki a pápa hazatérése miatt, és reményét, hogy „az Úr még sokáig megtartja őt közöttünk”.
„Mindannyian imádkozunk érte. Szeretjük a pápát, és szeretjük azt, amit tesz.”
Az amerikaiak hozzájárulása
A Pittsburghből származó amerikai Schluep az amerikaiak – például Sheen – jelentős hozzájárulását is kiemelte a Pápai Missziós Műveken keresztül végzett missziós munkához.
„Az amerikai hozzájárulás a missziókhoz történelmileg óriási volt” – jegyezte meg Schluep.
„Nagy öröm volt látni Fulton Sheen boldoggá avatását, aki oly sokat tett az Egyesült Államok evangelizálásáért, de személyesen is oly sok missziót felkeresett világszerte, és oly sokat tett az e misszióknak szóló adománygyűjtésért.”

Schluep reményét fejezte ki, hogy XIV. Leó, az első, az Egyesült Államokban született pápa példája megújult amerikai támogatásra ösztönöz.
„Az a tény, hogy a Szentatya érti az amerikai kultúrát és a perui misszionáriusi életet, segítheti abban, ahogyan különösen bennünket vezet. Most azonban az egész világ pápája, és arra hív minket, hogy mi is az egész világra gondoljunk, ne csupán hazánkra, családunkra és főként önmagunkra” – mondta Schluep.




