Vértanúk vagy lázadók? Római konferencia a cristero mozgalom százéves örökségéről

Római konferencián tekintettek vissza a mexikói cristero mozgalom örökségére, az ország világi kormánya elleni katolikus felkelés századik évfordulóján.

Az „Éljen Krisztus Király! A cristerók hőstörténetének centenáriuma” című konferencia október 7-én kezdődött a római Szent Kereszt Pápai Egyetemen, és október 9-ig tart. A cristero háború 1926-ban kezdődött; a kutatók a vértanúk örökségét és az egyház–állam viszonyát vizsgálták Latin-Amerikában.

A résztvevők között volt Alberto Medardo Barranco Chavarría, Mexikó szentszéki nagykövete; Rodrigo Guerra Lopez, a Latin-Amerikai Pápai Bizottság titkára; valamint Rocco Buttiglione olasz katolikus politikus és értelmiségi.

La Cristiada: igazságos háború?

A mexikói cristero háború 1926 és 1929 között zajlott. A cristeróknak nevezett fegyveres katolikusok ellenálltak a kormány kíméletlen egyházellenes törvényeinek. A Mexikói Püspöki Konferencia becslése szerint több mint 200 000 embert öltek meg azért, mert az üldözéssel szemben védelmezték a hitet. Közülük került ki többek között Szent José Sánchez del Río és Boldog Miguel Agustín Pro vértanú.

A cristero háború korabeli plakátjainak másolatai is szerepelnek az „Amikor a hit kihívta a hatalmat” című kiállításon, amelyet a mexikói Puebla UPAEP Múzeumában mutatnak be. | Fotó: David Ramos/EWTN News

E számok mellett viták övezik a mozgalom örökségét, tekintettel arra az erőszakra is, amelyet a cristerók tagjai az egyházellenes törvények megtorlásaként követtek el. Buttiglione — aki 2004-ben visszalépett Olaszország európai bizottsági jelöltjeként, miután a képviselők kifogásolták a házassággal kapcsolatos, katolikus meggyőződéséből fakadó kijelentéseit — bátornak nevezte és hibáik ellenére védelmébe vette a cristerók tetteit.

Rocco Buttiglione olasz katolikus politikus (középen) felszólal az „Éljen Krisztus Király! A cristerók hőstörténetének centenáriuma” című konferencián a római Szent Kereszt Pápai Egyetemen, 2026. október 8-án. | Fotó: Diego Amado Vazquez Arreola/Cátedra Anacleto González Flores jóvoltából

„Tiszteljük annak a népnek a bátorságát, amely azért harcolt és ontotta vérét, hogy szabadon élhesse meg a hitét” — mondta Buttiglione beszédében. „Nem félünk elismerni azoknak a katolikusoknak a hibáit, sőt vétkességét sem, akik átélték ezt a hatalmas tragédiát. De nem ítélhetik el azt a népet, amely fellázad, hogy megvédje a vallásszabadsághoz való jogát.”

Guerra ezzel szemben „összetettnek” nevezte a cristero mozgalmat az EWTN Newsnak, és XIV. Leó pápa „fegyvertelen és lefegyverző békéről” szóló tanítását idézte.

Rodrigo Guerra Lopez, a Latin-Amerikai Pápai Bizottság titkára felszólal az „Éljen Krisztus Király! A cristerók hőstörténetének centenáriuma” című konferencián a római Szent Kereszt Pápai Egyetemen, 2026. október 7-én. | Fotó: Diego Amado Vazquez Arreola/Cátedra Anacleto González Flores jóvoltából

„Úgy vélem, a cristero mozgalom összetett mozgalom volt” — mondta Guerra az EWTN Newsnak. „Nem volt teljesen fehér, és nem volt teljesen fekete sem. Akik XIV. Leó pápának a fegyvertelen és lefegyverző békére irányuló meggyőződésétől vezérelve élték meg a kereszténységet és a hitet — még ha nem is ezt a nyelvezetet használták —, azokat ma vértanúként és boldogként ismerjük el, és reméljük, hogy a jövőben sokukat szentként is.”

Egyház és állam Latin-Amerikában

A konferencián a kutatók az Egyház és a világi kormányok kapcsolatát is vizsgálták a cristero háború előtt és után. A háború 1929-ben a mexikói püspökök és Emilio Portes Gil elnök közötti, úgynevezett „megállapodásokkal” ért véget. A cristerók ezek után letették a fegyvert, ám Jean Meyer francia–mexikói történész szerint sokan közülük később is vértanúhalált haltak.

Barranco Chavarría az EWTN Newsnak azt mondta: az állam Egyházzal szembeni álláspontjának ilyen jellemzése téves.

„Létezik egy értelmezés, amely már nem felel meg Mexikó jelenlegi kormányának. Mindig azt mondták, hogy a kormány igyekszik elhallgatni a cristerók ügyét, igyekszik kisebbíteni annak jelentőségét. Az igazság az, hogy nem” — mondta Barranco Chavarría az EWTN Newsnak.

Guerra hozzátette: kapcsolatukat a laicizmus, az egyház és az állam szétválasztásának tana formálta.

„A laicizmus nagyon káros volt Mexikó történelmében” — mondta Guerra az EWTN Newsnak. „Továbbra is küzdünk e betegség ellen, de mindennap meg kell tanulnunk, hogyan mozdíthatjuk elő örömmel a vallásszabadsághoz való jogot.”

Mexikóba látogathat XIV. Leó pápa?

Legutóbb Ferenc pápa látogatott Mexikóba, 2016-ban. Barranco Chavarría reményét fejezte ki XIV. Leó pápa későbbi látogatásával kapcsolatban. Felidézte Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár augusztusi útját is, amelynek során a bíboros azt mondta: a pápa „nagyon szeretne Mexikóba jönni”.

Alberto Medardo Barranco Chavarría, Mexikó szentszéki nagykövete újságíróknak nyilatkozik az „Éljen Krisztus Király! A cristerók hőstörténetének centenáriuma” című konferencián a római Szent Kereszt Pápai Egyetemen, 2026. október 7-én. | Fotó: Diego Amado Vazquez Arreola/Cátedra Anacleto González Flores jóvoltából

„A pápa beiktatása napján hivatalos meghívást kapott” — mondta Barranco Chavarría az EWTN Newsnak. „A Claudia Sheinbaum mexikói elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során a pápa elmondta: nagyon szeretné felkeresni Mexikót 2031-ben, a Guadalupei Szűzanya jelenéseinek ötszázadik évfordulóján. Reméljük, hogy jövőre, október vagy november táján végre valóra válhat a mexikóiaknak ez az álma.”

Guerra a látogatásról hozzátette: „Reméljük, hogy a pápa új lendületet ad a keresztény ihletésű új jelenlétnek a közéletben, amelyre oly nagy szükségünk van latin-amerikai országainkban, különösen akkor, amikor úgy tűnik, hogy a szélsőséges bal- vagy jobboldali ideológiák szétszaggatják társadalmaink szövetét.”