Sok, misére ritkán járó ausztrál katolikus továbbra is őrzi hitét – püspökkari felmérés

Csaknem kétezer ausztrál katolikus megkérdezése alapján sokan továbbra is imádkoznak és fontosnak tartják hitüket, miközben más prioritások, hitbeli válságok és a papsággal kapcsolatos nehézségek távol tartják őket a misétől.

Sok, misére ritkán járó ausztrál katolikus továbbra is őrzi hitét – püspökkari felmérés
A Szent Mária-székesegyház az ausztráliai Sydneyben. | Fotó: Makoto Honda/Shutterstock

Számos, a vasárnapi szentmisén rendszeresen részt nem vevő ausztrál katolikus továbbra is imádkozik, hiszi, hogy Jézus Isten Fia, és fontosnak tartja a hitét – derül ki az ország püspökei által október 7-én közzétett tanulmányból.

Az „Akik hiányoznak az asztaltól: ausztráliai katolikusok, akik nem járnak rendszeresen vasárnapi szentmisére” című jelentés az Ausztrál Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából, annak Országos Lelkipásztori Kutatóközpontja munkájaként készült. A kutatók 2024-ben online kérdőívben 1973, önként jelentkező felnőtt katolikust kérdeztek meg, majd közülük 67 emberrel 2025 márciusa és júliusa között interjút is készítettek.

„Rendszertelen részvételük ellenére a résztvevők többsége továbbra is szorosan kötődött a hitéhez” – áll a vezetői összefoglalóban.

A válaszadók körülbelül kétharmada mondta, hogy számára nagyon fontos a hit, 77 százalékuk vallotta, hogy Jézus Isten Fia, 64 százalékuk pedig rendszeresen imádkozik. Valamivel több mint a felük, 55 százalékuk megerősítette Krisztus valóságos jelenlétébe vetett hitét az Eucharisztiában; 24 százalékuk jelképesnek tekintette a kenyeret és a bort, 21 százalékuk pedig bizonytalan volt.

A megkérdezettek összesen 74 százaléka járt ritkábban misére, mint hetente: 19 százalékuk havonta, 36 százalékuk alkalmanként, 19 százalékuk pedig egyáltalán nem. A teljes jelentés hangsúlyozza, hogy az önként jelentkezőkből álló minta eredményei „nem általánosíthatók teljes mértékben Ausztrália valamennyi katolikusára”.

Miért maradnak távol?

A kutatók 14 okot azonosítottak a miséről való távolmaradás mögött. A legfontosabbak a következők voltak: a mise nem élvez elsőbbséget az illető életében; hitbeli válság; családi vagy háztartási nehézségek; liturgikus problémák; a plébánossal vagy más papokkal kapcsolatos nehézségek; valamint a hatalommal és a tekintéllyel való visszaélés az Egyházban. A válaszadók a bántalmazást, különösen a papok által elkövetett szexuális visszaéléseket is a bizalmat jelentősen befolyásoló tényezőként említették.

A püspökök legutóbbi országos összesítése szerint 2021-ben egy átlagos hétvégén Ausztrália katolikusainak mintegy 8,2 százaléka, azaz 417 ezer ember ment templomba.

Greg Bennet sale-i püspök, a püspöki konferencia alelnöke és a lelkipásztori kutatásért felelős püspöki megbízott elmondta: a kutatást a püspökökre bízzák, hogy helyi szinten cselekedjenek az eredmények alapján.

„Abban reménykedünk, hogy minden egyházmegye figyelmesen meghallgatja mindazt, amit az emberek megosztottak, és saját közösségeihez, körülményeihez igazodó lelkipásztori kezdeményezésekkel válaszol” – fogalmazott [közleményében](https://mediablog.catholic.org.au/catholics-deeply-connected-with-their-faith/). „Tudjuk, hogy sokan nyitottak arra, hogy újra kapcsolatba kerüljenek az Egyházzal, és nagyobb erőfeszítést kell tennünk e kapcsolatok helyreállításának módjaiért.”

Michael Kennedy maitland–newcastle-i püspök az egyházmegyéje által közzétett elmélkedésben más kérdésfeltevést sürgetett: „Ahelyett, hogy egyszerűen azt kérdeznénk, miért nem járnak már az emberek misére, azt kellene megkérdeznünk, mit keresnek, milyen tapasztalatokat szereztek az Egyházban, és mit tehetünk azért, hogy érezzék: ide tartoznak.”

Iratkozzon fel az EWTN News hírlevelére!

Hírlevél-feliratkozás – még nem elérhető
Ossza meg a cikket!