A Jeruzsálemi Latin Patriarkátus figyelmeztetett, hogy a keresztény jelenlét a Szentföldön egyik legkritikusabb pillanatát éli meg 2000 éves történetében, és arra szólított, hogy a sürgősségi segélyezésen túl az oktatást, a munkahelyteremtést és a célzott fejlesztéseket is támogassák. Ezek teremthetnek valós lehetőséget a családok helyben maradására.
„A remény cselekvést kíván” című, 2026. augusztus 21-én megjelent közleményében a patriarkátus kiemelte, hogy a szabad mozgás korlátozása, munkavállalási engedélyek visszavonása, valamint az idegenforgalom megbénulása súlyosbították a betlehemi, jeruzsálemi és a ciszjordániai falvakban, illetve a Gázai övezetben élő keresztény családok helyzetét, rontva munkavállalási és megélhetési lehetőségeiket.
A katolikus egyházmegye – amelynek területe Ciprust, Jordániát, Izraelt és Palesztinát foglalja magában, és hat helynökség segíti működését – hangsúlyozta, hogy a Szentföld keresztény közösségeiben a munkanélküliség aránya 54%, ami nagyjából kétszerese az országos átlagnak.
A patriarkátus rámutatott arra is, hogy a kézművesek, szállodai dolgozók, boltosok, idegenvezetők, gépkocsivezetők és vendéglősök nagymértékben a zarándokokra és látogatókra támaszkodnak, akiknek a száma az évek során jelentősen visszaesett, veszélyeztetve megélhetésüket.
A válság a fiatalabb nemzedékeket is érinti: az egyetem vagy a szakképzés befejezése után a szűkös munkalehetőségek elvándorlásra késztethetik a fiatalokat. Aggodalomra ad okot, ha egy egész nemzedék kezdi úgy gondolni, hogy csak ősei földjén kívül lehet jövője.
Gáza a válság középpontjában
A patriarkátus augusztusi közleménye szerint mindössze 541 keresztény maradt a Gázai övezetben, mások menekülni kényszerültek, megint mások életüket vesztették a háborúban vagy az egészségügyi ellátás összeomlása és a létfontosságú ellátmány hiánya következtében.
A patriarkátus hangsúlyozta, hogy annak a lehetősége, hogy a Szentföldön már ne maradjon egyetlen keresztény sem, nem pusztán demográfiai változást jelent, hanem „válságot a történelemben, az identitásban és a hitben”, kiemelve, hogy élő keresztény jelenlétnek kell maradnia azon a földön, ahol a kereszténység kezdődött.
A felhívás szerint a nemzetközi keresztény szolidaritásnak túl kell lépnie a sürgősségi szükségletek kielégítésén. Az oktatás, a szakképzés, a célzott fejlesztések és a közösségi intézmények támogatása lehetővé teheti, hogy a családok méltó és tartós megélhetést teremtsenek hazájukban.
Ennek részeként a közlemény beszámolt egy tanévkezdési kezdeményezésről, amely a leginkább rászoruló gyermekek és családok alapvető oktatási kiadásait fedezi, hangsúlyozva, hogy az iskolák nyitva tartásának – illetve ahol lehetséges, újranyitásának – üzenete az, hogy nem a pusztításé lesz az utolsó szó.
A patriarkátus kiemelte, hogy a Szentföld keresztényei nem a múlt részei akarnak lenni, hanem lehetőséget kérnek arra, hogy méltósággal élhessenek, dolgozhassanak, nevelhessék gyermekeiket és gyakorolhassák hitüket azon a földön, ahol a kereszténység kezdődött.
A cikket először az [ACI MENA](https://www.acimena.com/news/9209/albtryrkyw-allatynyw-tdaao-al-hmay-mstkbl-msyhywy-alarady-almkdws), az EWTN News arab nyelvű társszolgálata közölte. Az EWTN News angol szerkesztősége fordította és dolgozta át.
Kapcsolódó hírek
Az Egyház növekedésének évszázada: 10 millióról 347 millióra a missziós területeken
Az elmúlt 100 évben a missziós területeken naponta átlagosan több mint 9000 ember lett katolikus, két papot szenteltek fel, és öt nő tett szerzetesi fogadalmat.