Krisztus tunikájának ereklyéjét XIV. Leó pápa jelenlétében mutatják be Franciaországban

Az ACI Stampa szeptember 21-i előzetese szerint első alkalommal lehet jelen pápa a Szent Tunika ünnepélyes bemutatásán. A hagyomány azt a ruhát tiszteli benne, amelyet Krisztus szenvedésekor viselt. Az ereklyét a franciaországi Argenteuil Saint-Denys-bazilikájában őrzik.

A forrás szerint a különleges ereklyét rendszerint ötvenévente, illetve rendkívüli alkalmakkor mutatják be nyilvánosan; a cikk a legutóbbi alkalmat 2023-ra teszi, és azt írja, hogy pápa jelenlétében még soha nem történt ilyen bemutatás.

Szerkesztői pontosítás: az argenteuil-i Szent Tunika [hivatalos programja](https://saintetunique.com/le-programme/) szerint az ereklyét 2025. április 18. és május 11. között ünnepélyesen bemutatták a híveknek. Ezért az angol forrásban szereplő 2023 nem tekinthető a legutóbbi bemutatás helyes évének. Az ereklyét az argenteuil-i Saint-Denys-bazilika őrzi; ez nem a Saint-Denis városában található királyi bazilika.

XIV. Leó pápa szeptember 25-én láthatja a Szent Tunikát, amikor azt az ifjúsági virrasztás lezárásaként mutatják be egy futballstadionban Párizs északi elővárosában. Ez az esemény része a Franciaországba tervezett tartalmas programjának.

Több mint 80 000 francia fiatal jelentkezett a Stade de France-ban tartandó imavirrasztásra, és Guy-Emmanuel Cariot atya, az argenteuil-i bazilika volt rektora szerint XIV. Leó az első pápa, aki Szent Péter óta láthatja ezt a tunikát.

Ez talán kis túlzás, de igaz, hogy korábban nem volt rendkívüli ereklyekiállítás pápai út alkalmával, pápa jelenlétében. Ez most megvalósul, részben azért, mert mindössze 3,7 mérföld, azaz mintegy hat kilométer választja el az argenteuil-i bazilikát a Stade de France-tól.

A tunikát ezen az alig négy mérföldes úton szigorú biztonsági intézkedések között szállítják majd, amiket még szigorúbbá tettek az 1983-as ereklyelopás emléke, amikor a relikvia pár hónapra eltűnt. Ezért a tunika útvonalát titokban tartják. Tudható, hogy a földön és a levegőben is megfigyelés lesz, hogy a szállítás diszkréten és optimális biztonsági körülmények között történjen.

A tunikát több mint 1200 éve őrzik Argenteuil-ben. Ez egyike a Krisztus szenvedéséhez kapcsolódó, Franciaországban őrzött ereklyéknek. A töviskoronát a párizsi Notre-Dame-székesegyházban, a Jézus fejét takaró kendőként tisztelt ereklyét pedig Cahors-ban őrzik.

A Szent Tunikát Tours-i Szent Gergely hatodik századi műve, a „Liber in Gloria Martyrum Beatorum” („A vértanúk és boldogok dicsősége”) említi. A könyv megjegyzi, hogy Jézus varrat nélküli tunikáját Galatában tartották, egy a szent főangyaloknak szentelt templomban, kb. 120 mérföldre Konstantinápolytól. Ugyanakkor a hetedik századi „Fredegar krónikája” Zafadban, nem messze Jeruzsálemtől helyezi el a tunikát.

A forrás által ismertetett hagyomány szerint a tunika később Eiréné bizánci császárnő birtokába került. Ő 800-ban, Nagy Károly császárrá koronázásakor adta át neki; a cikk Nagy Károlyt a Német-római Birodalom első császáraként nevezi meg. Nagy Károly ezt aztán az argenteuil-i kolostornak adományozta, melynek apátnője lánya, Theodrada volt. Az 1156-os „Charta Hugonis” megjegyzi, hogy a tunika régóta az argenteuil-i bazilikában őrződött.

Az évszázadok során a tunikát elrejtették a normannok, majd a hugenották elől. A francia forradalom idején, hogy megvédjék a vallásellenes üldöztetéstől, Ozot atya, Argenteuil plébánosa a tunikát feldarabolta és elrejtette. Végül újra összerakták, bár egyes részei elvesztek.

A cikk másutt őrzött ruharelikviákat is említ, köztük a németországi trieri Szent Köntöst. A forrás 1072-re teszi történeti említését, és felidézi a hagyományt, amely szerint Szent Ilona hozta a Szentföldről. A tudósok az ereklye eredetét és korát a rossz állapota és az évszázadok során végzett számos javítás miatt nem tudták megállapítani.

Szerkesztői pontosítás: a [Trieri Egyházmegye hivatalos tájékoztatója](https://www.bistum-trier.de/kultur-musik/der-heilige-rock/faq/index.html) a trieri Szent Köntöst saját ereklyehagyományként ismerteti, nem az argenteuil-i tunika igazolt darabjaként. Első biztos írásos említését 1196-ra teszi. A Szent Ilonához kapcsolódó elbeszélést bizonyíthatatlan középkori hagyományként különíti el a történetileg igazolható adatoktól.

Ez a történet először az [ACI Stampa](https://www.acistampa.com/story/36731/verso-leone-xiv-in-francia-la-santa-tunica-esposta-dopo-lincontro-con-i-giovani), az EWTN News olasz nyelvű testvérhírügynöksége oldalán jelent meg. Az EWTN News English fordította le és dolgozta át.