Korrupciós vádak kereszttüzében készülnek elnököt választani a brazilok

Brazíliában október 25-én, vasárnap a Munkáspárt szocialista politikusa, a jelenlegi elnök, Luiz Inácio Lula da Silva a Liberális Párt jelöltjével, Flávio Bolsonaróval, Jair Bolsonaro volt elnök fiával mérkőzik meg az urnáknál.

A második fordulót az október 4-én tartott első forduló előzte meg, amelynek eredménye megmutatta, milyen éles politikai megosztottság jellemzi a világ legnépesebb katolikus országát. Bolsonaro az érvényes szavazatok 47,1 százalékát szerezte meg, míg Da Silva 40,5 százalékot kapott.

A politikai feszültség tovább fokozódott a két jelölt október 18-i, heves vitája után. Ez volt a választási küzdelem első személyes összecsapása, és a Datafolha szerint azonnali hatást gyakorolt: a választói szándék kissé Bolsonaro javára mozdult el.

A legfrissebb felmérés szerint a brazilok 47 százaléka szavazna a konzervatív jelöltre, míg 45 százalékuk Da Silvát támogatja; ez az eredmény statisztikai értelemben lényegében döntetlen.

Korrupciós vádak

„A vita színvonala nagyon alacsony volt” – mondta Marcelo Musa Cavallari újságíró, az EWTN News portugál nyelvű társszolgálata, az ACI Digital főszerkesztője.

„Mindkét jelölt sokkal inkább azzal foglalkozott, hogy bűncselekményekkel és korrupcióval vádolja ellenfelét, miközben az országnak szóló javaslatokról vagy a nemzet fejlődését szolgáló elképzelésekről alig esett valódi szó.”

A vita egyik meghatározó mozzanata kétségkívül a Da Silvához és Bolsonaro belső köréhez kapcsolódó korrupciós ügyek miatti kölcsönös vádaskodás volt.

A jelenlegi elnök 2018 és 2019 között 580 napot töltött börtönben, miután elítélték, mert egy építőipari vállalattól összesen több mint egymillió dollár kenőpénzt fogadott el, amelyből egy háromszintes São Pauló-i luxuslakást újíttatott fel és rendeztetett be.

Da Silva a Legfelsőbb Szövetségi Bíróság döntése nyomán szabadult ki a börtönből. A testület azzal az indokkal semmisítette meg az ítéletét, hogy az eljárás során nem tartották tiszteletben a jogait. Legalább nyolc további ügy továbbra is folyamatban van ellene a bíróságokon korrupció, befolyással üzérkedés és pénzmosás vádjával.

Ugyanakkor a Bolsonaro családot is érik vádak. Flávio ellen jelenleg is nyomoz a brazil igazságszolgáltatás korrupcióval, pénzmosással és deviza tiltott külföldre juttatásával összefüggő állítólagos bűncselekmények miatt.

Eközben Eduardót – Jair fiát és Flávio öccsét – idén több mint négyévi szabadságvesztésre ítélte a Legfelsőbb Szövetségi Bíróság az igazságszolgáltatás kényszerítése és külföldi beavatkozás megkísérlése miatt. Emellett nyolc évre eltiltották a politikai tisztségviseléstől. Eduardo Bolsonaro az Egyesült Államokba menekült.

Jair Bolsonaro volt elnök több mint 27 éves büntetését tölti, amelyet a Legfelsőbb Szövetségi Bíróság szabott ki rá, miután bűnösnek találta államcsíny megkísérlésében, a demokratikus jogállam erőszakos felszámolásában és fegyveres bűnszervezetben való részvételben.

A katolikusok számára különösen fontos kérdések

A jelölteknek a katolikusok számára különösen fontos kérdésekben képviselt álláspontjáról Cavallari elmondta: ahogyan a nyugati világ jelentős részében, úgy itt is a baloldali pártok – köztük a Da Silva által képviselt erők – támogatják az abortuszt.

„Flávio Bolsonaro a maga részéről a protestáns egyházak támogatását élvezi” – mondta. A Datafolha szerint a jelöltet a protestánsok 59 százaléka támogatja, ami a „legnagyobb előnyét” jelenti. Cavallari megjegyezte: az evangéliumi keresztény közösség „a brazil életvédő mozgalom jelentős részét” alkotja.

A bűnözéssel és a közbiztonság hiányával kapcsolatban a tapasztalt újságíró arról beszélt, hogy a választók Da Silvát „rendkívül megbízhatatlannak tartják”. Bolsonaro ezzel szemben több olyan szenátor támogatását élvezi, aki „rendőrként vagy rendőrfőnökként szolgált”, ami „jóval keményebb álláspontot” eredményez a közbiztonság ügyében.

Különböző közvélemény-kutatások szerint a brazil választók számára a biztonság jelenti az első számú aggodalmat, amelyet szorosan követnek a gazdasági kérdések. Utóbbiakról Cavallari elmondta: Da Silva gazdasági javaslatai nem váltották ki a remélt hatást a választók körében, és a gyakorlatban óriási költséget – „több milliárd realt”, azaz a nemzeti fizetőeszközt – jelentenének az államkincstárnak.

Az elmúlt évben a brazil gazdaság mérsékelt lassuláson ment keresztül. Szeptemberben az éves infláció 4,58 százalékot ért el; az emelkedést elsősorban az energia és az üzemanyagok világpiaci drágulása okozta.

„Nincs meg rá a pénz; lehetetlen minden ígéretét kifizetni. Ez tehát pusztán választási fogás. A jövőben akár választási bűncselekménynek is minősülhet olyan ígéretet tenni, amelyről az ember tudja, hogy nem teljesíthető” – jegyezte meg Cavallari Da Silva „Desenrola Brasil 3.0” tervére utalva, amely a brazil családok adósságterhének enyhítését célozza.

A javaslat erőteljes pénzügyi mentőprogram: a brazil állam közvetlenül vásárolná meg a bankoktól a nem teljesítő hitelekből álló portfóliókat, majd legalább 90, de akár 95 százalékos kedvezménnyel refinanszírozná a polgárok tartozásait. Ez a szocialista jelölt kampányának egyik legfőbb ígérete.

Mi dönti el a választás kimenetelét?

Cavallari szerint a második fordulóban a választók „megújulás iránti vágya” billentheti el a mérleget. A 80 éves Da Silva 1989 óta indul elnökjelöltként, és most a negyedik, nem egymást követő ciklusáért száll versenybe.

„Nagyon jól ismert személyiség. Az ország történelmében ő töltötte a legtöbb időt a brazil elnöki székben” – mondta Cavallari. „Érezhető bizonyos belefáradás Lulába.”

Másfelől megjegyezte, hogy jelenleg a közélet szinte minden területét érintő „intézményi válság” tapasztalható. A választók ennek jelentős részét „Lula felelősségének tartják” – folytatta.

Ezzel összefüggésben a brazil újságíró hangsúlyozta: Flávio Bolsonaro esetleges győzelme támogatói számára „szinte bosszúcselekedet” lenne. Ők Jair Bolsonaro volt elnök igazát kívánják érvényre juttatni, akit megítélésük szerint egy válság sújtotta brazil igazságszolgáltatás üldöz; ezt állítólag Da Silva és a helyi baloldal használja eszközként. „Ezért olyan nagy a feszültség Brazíliában” – állapította meg.

Júniusban a Brazil Püspöki Konferencia üzenetet adott ki , amely tudatos, etikus, a közjó iránt elkötelezett szavazásra buzdította a választókat, ugyanakkor leszögezte: „a katolikus egyház nem támogat jelölteket vagy pártokat”.

A püspökök óva intettek a korrupciótól, a szavazatvásárlástól, a félretájékoztatástól és a politikai megosztottságtól, miközben elítélték az országot sújtó „botrányos társadalmi egyenlőtlenséget”.

Cavallari ugyanakkor kitért arra is, hogy egyes püspökök támogatásukról biztosították a jelölteket. Mint megjegyezte, „nehéz” megmondani, hogy ezek a támogatói megnyilvánulások befolyásolják-e a katolikus szavazatokat, mert különbséget kell tenni aközött, „hogyan gondolkodnak Brazília püspökei, és hogyan gondolkodnak a katolikus hívek”.

„A lényeg az, hogy a Munkáspárt, Lula pártja nagyrészt Brazília progresszív katolikus egyházának alkotása volt. A püspöki konferencián belül továbbra is erős a Lula iránti rokonszenv és jelentős a támogatása – még ha vállalták is, hogy hivatalosan nem foglalnak állást egyetlen jelölt mellett sem” – magyarázta.

„E választás első fordulójában Lula az eddigi legrosszabb eredményét érte el a katolikus választók körében. Bár megszerezte a többségüket, ez a legkisebb többség, amelyet bármelyik jelöltsége során valaha elért” – mondta Cavallari.

Ez az írás először az EWTN News Español felületén jelent meg. Magyar fordítását és átdolgozását az EWTN magyar nyelvű szerkesztősége készítette.