Ki Szent Peregrin, a „daganatos betegek szentje”, akinek közbenjárását a katolikusok XIV. Leó pápáért kérik?

Miközben XIV. Leó pápa a római Gemelli-kórházban lábadozik a tüdőrákot igazoló műtétje után, világszerte katolikusok imádkoznak érte, és sokan egy 14. századi szervita paphoz fordulnak, akit régóta a „rákbetegek szentjeként” ismernek: Laziosi Szent Peregrinhez.

Az ökölcsapástól a bűnbánatig

Lawrence G. Lovasik SVD atya EWTN-könyvtárban megjelent elbeszélése szerint Peregrin 1260-ban született az itáliai Forlìban. Egy gazdag család egyetlen fia volt, és fiatalemberként a város pápaellenes csoportja mellé állt.

Amikor a Mária Szolgái rendjéhez – a szervitákhoz – tartozó Benizi Szent Fülöp IV. Márton pápa megbízásából Forlìba érkezett, hogy a békéről prédikáljon, sértegetéssel, kövekkel és botokkal fogadták. Peregrin arcul ütötte. Fülöp válaszul odatartotta a másik arcát, és imádkozott a fiatalemberért.

A meghatódott Peregrin az elinduló szerzetes után futott. Térdre borulva kért bocsánatot, és megígérte, hogy megváltoztatja életét. A hagyományos elbeszélés szerint Szűz Mária később megjelent neki a forlìi székesegyházban, és azt mondta: „Menj Sienába. Ott jámbor férfiakat találsz, akik szolgáimnak nevezik magukat. Csatlakozz hozzájuk.”

Peregrin 1292-ben öltötte magára a szerviták ruháját. Azt tartották róla, hogy harminc éven át soha nem ült le. Elöljárói 1322-ben szülővárosába, Forlìba küldték, hogy szervita rendházat alapítson; ott prédikátorként és mindig készséges gyóntatóként vált ismertté.

Az amputáció előtti éjszaka

Élete későbbi szakaszában Peregrin lábfején fájdalmas daganatos seb alakult ki. Lovasik azt írja, hogy „üszkös bűze” annyira visszataszító volt, hogy mások távol tartották magukat tőle. A sebészek az amputáció mellett döntöttek.

A műtét előtti éjszakát Peregrin imádságban töltötte a megfeszített Krisztus képe előtt, és ott aludt el. Álmában úgy látta, hogy Krisztus lehajol a keresztről, és megérinti beteg lábát. Amikor felébredt, meggyógyult. Az elbeszélés szerint az orvosok a betegségnek semmilyen nyomát nem találták.

Peregrin 1345-ben, mintegy nyolcvanéves korában halt meg. 1609-ben boldoggá avatták, majd XIII. Benedek pápa 1726-ban szentté avatta. Ünnepét május 1-jén tartják. Teste a forlìi San Pellegrino Laziosi-bazilikában nyugszik. Tisztelete messze túljutott Itália határain: jelen van például a chicagói Fájdalmas Szűzanya-bazilika Szent Peregrin Nemzeti Kegyhelyén is, abban a városban, ahol Leó pápa született.

Lovasik füzetében több imádság is szerepel, az EWTN pedig Szent Peregrinhez szóló kilencedet kínál.